Lazítana az államháztartási hiányra vonatkozó szabályokon az Európai Bizottság, a német kormány azonban elutasítja a tervet, írta hétfőn a Handelsblattra hivatkozva az MTI. A brüsszeli bizottság szerint engedélyezni kellene, hogy az uniós strukturális alapok forrásaiból megvalósuló fejlesztésekhez szükséges önrészt a tagállami kormányok leírhassák az államháztartási hiányból, írta a német üzleti lap, amely szerint a bizottság szerdán mutatja be az elképzelést.
A németek ellenzik
A német kormány ellenzi a tervet, mert attól tart, hogy megerősödik a deficitszabályok felpuhítására irányuló nyomás, és a kormányok az engedékenység első jelén felbuzdulva követelni kezdik majd, hogy állami gazdaságélénkítő programok költségeit se kelljen figyelembe venni a hiány kiszámításakor. A berlini vezetés azonban elszigetelt a kérdésben, így nem biztos, hogy érvényesíteni tudja álláspontját, írta a Handelsblatt.
A német kormány máshogy nyújtana segítséget a válsággal küzdő tagállamoknak. Egy formálódó terv szerint állami fejlesztési bank (KfW) hitelt nyújthatna a spanyol és a portugál állami fejlesztési banknak, amely a forrást kedvező feltételekkel helyezhetné ki kis- és közepes vállalatokhoz. Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja szerint nem helyes megoldás az uniós fejlesztésekhez biztosított állami önrész leírása a hiányból.
Jön a kettes jogszabálycsomag
Közben az eurózóna országainak költségvetése fölött szigorodik a felügyelet, a Stabilitási és növekedési paktum két további eleme, az úgynevezett kettes jogszabálycsomag május 30-án hatályba lép az eurózónában, írta a Napi Gazdaság.
A két rendelet közül az egyik azt írja elő az eurózóna tagállamainak, hogy minden év október 15-ig juttassák el az Európai Bizottsághoz a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét, ha pedig a brüsszeli testület úgy látja, hogy a büdzsétervezettel az adott ország súlyosan megsértené a stabilitási és növekedési paktumban vállalat kötelezettségeit, akkor a tervezett költségvetés felülvizsgálatát kérheti. Ez a paktum az, amely lefekteti, hogy minden tagállam köteles kiegyensúlyozott fiskális politikát folytatni, vagyis az államháztartás hiányát fenntartható módon a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, államadósságát pedig csökkenő pályán tartani és a GDP 60 százaléka alá szorítani.
A kettes csomag másik eleme azt szabályozza, hogy a "súlyos pénzügyi zavarral" küzdő vagy pénzügyi segítségben részesülő eurózóna-tagállamok a jövőben fokozott ellenőrzés alá esnek. A rendelet ebből a szempontból külön kiemeli azokat az országokat, amelyek nem elővigyázatossági segítséget kapnak, nekik ugyanis nem csak ellenőrzésnek kell alávetniük magukat, hanem makrogazdasági kiigazítást is végre kell hajtaniuk.