Nándor
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Elmarad a Mercedes kecskeméti gyárbővítése

2013.06.03. 07:31 Módosítva: 2013.06.06. 13:17
Legalább egy, de akár több évet is csúszhat az a projekt, amivel a Mercedes kecskeméti autógyártó-kapacitását 300 ezer autó közelébe emelte volna. Valószínű, hogy elsősorban az európai autóipar leggyengülése, az újautó-eladások számának zuhanása áll a háttérben, de az is elképzelhető, hogy a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos német elégedetlenkedés miatt múlt el a Mercedes lelkesedése, és emiatt sem készül el a második gyár.

A kecskeméti Mercedes-gyárban két sikertörténet egyesült: egy tradicionális, amelyet a Mercedes képvisel és egy új, a magyar gazdaság megújításának európai sikertörténete. Ezekkel a szavakkal üdvözölte a kormányfő januárban a kecskeméti futószalagról legördülő legújabb Mercedes-modellt.

De hiába az igyekezet, a stratégiai partnerség sem ér túl sokat, ha a sikertörténetet illetően a német cég vezetői másként gondolkodnak. Az Index két, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a tervezett kecskeméti gyárbővítésből jó darabig semmi nem lesz. Az ügyben a Mercedest is megkerestük, de nem válaszoltak a kérdéseinkre, és értesüléseinket sem kommentálták.

Egy meg egy – mínusz egy?

A magyar Mercedes-sztori 2008-as indulásakor még nem ismertük pontosan a cég összes Magyarországgal kapcsolatos tervét, azonban pár hónappal később, amikor a vállalat 2009-ben megvásárolta a 441 hektáros építési telkét Kecskemét mellett (amiből most csak 160 hektárt használnak), tudható volt, hogy az első gyártócsarnok felépítését egy második fogja követni.

Tavaly már azt is tudni lehetett, hogy a 2013-ben induló, több tízmilliárdos Mercedes-gyárbővítés az üzem kapacitását a jelenlegi duplájára, évi 150 ezerről 300 ezer darab autóra emeli. Iparági források akkor azzal számoltak, hogy a cég állami támogatást kér, a gyártósorok 2014-ben érkezhetnek a második gyárba, a termelés pedig 2015-től indulhat.

Úgy tudjuk, hogy a fenti ütemezésnek megfelelően a terület több száz hektáros üresen álló részén mára mindent előkészítettek: a közművesítés mellett az összes hatósági engedély is kéznél van, tehát lényegében bármikor kezdődhetne az építkezés. Most azonban úgy fest, hogy mégsem fog.

Párhuzamos forgatókönyvek

A  fejlesztés megtorpanását névtelenséget kérő forrásaink különböző okokkal magyarázzák. A közös csupán az, hogy egyelőre csúszik a gyárépítés megkezdése.

Az átpolitizáltabb forgatókönyv szerint a németek ugyan elégedettek a magyar gyárral - a tavaly márciusi indulás óta több mint 40 ezer Mercedes készült el Kecskeméten, az autógyár nyereséges, és idén már százezernél is több autó gördülhet ki a csarnokból -, de elegük van a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságából.

A cégközpontban állítólag olyan számítások is készültek, amik egy romániai építkezés, illetve a romániai logisztika költségeit vizsgálják. Forrásunk szerint a német tulajdonos már diplomáciai úton is jelezte a gazdaságpolitikával kapcsolatos aggályait a magyar kormánynak. (A dolog azért nem igazán meglepő, mert az utóbi egy évben több német cég vezetője - együtt vagy külön - is kikelt a magyar kormány politikája ellen. A multikat támadó retorikán túl a számos különadó is nagyon fáj a német cégeknek, miközben a magyar gazdaság ezer szálon függ a német beruházásoktól, de a német gazdaság általános teljesítményétől is.)

Másik forrásunk viszont határozottan cáfolta, hogy a gyárbővítésre vonatkozó tervek jegelése mögött politikai okok vannak. Szerinte egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy ebben az évben nem indul el az építkezés, sőt, a magyar gazdaság szempontjából azt a nem túl örömteli lehetőséget sem zárta ki, hogy több évet kell várni a Mercedes második gyárának felépítésére. Szerinte azonban alaptalan, sőt, kifejezetten rosszindulatú és politikailag motivált az az információ, miszerint a kecskeméti fejlesztés második üteméről lemondanak a németek, és az új üzemet Romániába viszik (ahol egyébként is építkezni akartak még 2008-ban).

Forrásunk azt is megerősítette, amit egyébként az utóbbi hetekben a Mercedes is gőzerővel kommunikál: a cégnek hosszú távú tervei vannak Magyarországon. A gyár megrendelése olyan sok, hogy a dolgozók tavaly ősz óta két műszakban, napi 16 órában állnak a gyártósoroknál, a duális szakmunkásképzés keretében pedig most ősztől már száznál is több tanulója lesz a Mercedesnek.

Szerinte a német gyárnak nem Magyarországon, hanem nemzetközileg vannak nehézségei. A gyárbővítés halasztása ezért nem politikai, hanem üzleti döntés: amíg a luxusautó-kereslet nem pörög fel a világban, addig nem lesz új gyár, hiszen nincs szükség újabb gyártókapacitásokra.

Rükvercben

Tény: az autóipari értékesítések Európa-szerte mélyponton vannak. Az Európai Autógyártók Egyesületének (ACEA) májusi adatai szerint (pdf) az elmúlt egy évben most április volt az első hónap, amikor a bázishoz, tehát 2012 áprilisához képest egy hajszállal, 1,7 százalékkal nőtt az új autók üzembehelyezésének a száma az EU-ban. Az ACEA adatai szerint 2011 szeptembere óta ez volt az első pluszos hónap. Ezt leszámítva hónapról-hónapra csökkent az új autó vásárlások száma, tavaly ősztől gyorsuló ütemben.

Ráadásul az, hogy most áprilisban jobb adat jött, sajnos nem jelenti azt, hogy az autóipar véglegesen kimászott a gödörből: idén az év első négy hónapjában ugyan bő négymillió autót helyeztek forgalomba az EU-ban, de a tavalyi január-áprilisi időszakhoz képest ez is hét százalékos visszaesést jelent.

 

A kedvezőtlen ágazati összkép alól a Mercedes sem tudja kihúzni magát. A gyártó ázsiai értékesítése ugyan fellendülőben van, de az európai nyereség tavaly csökkent, miközben a cég vezetői stagnálást vártak. Hozzá kell tenni, hogy az uniós politika is rontja a cég kilátásait: az EU egyes modelleket, köztük akár a kecskeméti gyárban készülő B-osztályt is betilthatja környezetvédelmi okokból. De a versenytársak sincsenek könnyű helyzetben: hogy hazai terepen maradjunk, az Audi és a Suzuki összesített árbevétele 75 milliárd forinttal esett tavaly.

Mint egy falat kenyér?

A magyar gazdaságnak hosszú távon nagyon nem mindegy, hogy a Mercedes mit gondol kecskeméti beruházásának eredményességéről, vagy esetleges kiterjesztéséről. Ne feledjük: a Mercedes beköltözése volt minden idők legnagyobb zöldmezős beruházása Magyarországon, a németek 800 millió eurót, mai árfolyamon közel 250 milliárd forintot költöttek el az országban.

Bár a második gyár felépítésére ennél feltehetően jóval kevesebbet kellene költeni, mégis, ahogy a mostani gyár kétműszakos átállása, úgy az új gyár, illetve azon belül egy egészen új széria gyártásának beindítása is feltehetőleg meglátszana a magyar gazdaság teljesítményén. Nem is beszélve a munkapiacról: a Mercedes több ezer munkahelyet teremtett közvetlenül, beszállítói igényein keresztül pedig még többet.

Az új gyár munkálatainak beindítása az első negyedéves beruházási adatok ismeretében is nagyon jól jönne: január és március között a tavalyihoz képest 8,7 százalékkal csökkentek a beruházások. Ezen belül a feldolgozóipari beruházások 13,2 százalékkal estek vissza, aminek pont a Mercedes-gyár az egyik oka: a tavalyi első negyedévben átadott komplexum nagyon megdobta azt a negyedévet, a magas bázist pedig nem sikerült űberelni.

A kilátások most mindenesetre valamivel jobbak: az Audi üzem átadása feltehetően akár néhány héten, vagy egy-két hónapon belül megtörténhet, a következő negyedévekben pedig a folyamatban levő, vagy a hamarosan elinduló beruházások (Lego, Bridgestone, Hankook, Procter & Gamble, Opel-bővítés, Bosch, Continental) segíthetik a növekedést.