Az árvíz elviszi a rezsicsökkentést

Ez történt a gazdaságban az év 23. hetében

2013.06.09. 19:11 Módosítva: 2013.06.09. 19:29

Pocsék évet zártak a magyar nagyvállalatok: a tíz legnagyobb magyarországi cég bevétele és nyeresége is rosszul alakult tavaly, volt, aki veszteséggel zárt. Bizonyos szektoroknak a jövő sem túl rózsás. Például az energiacégeknek, de a kukásoknak és a vízműveseknek sem, az újabb rezsicsökkentés (amit nagyságrendileg egyébként elvisz az árvíz) ugyanis biztosan jön, ami ezeknek a vállalatoknak különösen fáj. Tigáz-cégek már be is jelentkeztek az államnál, de a nemzeti fejlesztési miniszter szerint a veszteség az államnak sem kell. Komoly kiadásnövekedéssel számolhatnak a fuvarozók is, 14 ezer forint lesz az átlagos útdíj, amiből azért valamekkora kedvezményeket kapnak majd.

A vállalati nehézségekről árulkodik, hogy négy cég szűnik meg óránként, háromezer havonta. 2010-ben volt utoljára ilyen rossz a helyzet. És az is a nehézségekről árulkodik, hogy elmarad a Mercedes kecskeméti gyárbővítése, a vállalat a legrosszabb esetben akár Romániába is viheti az új gyárát. A csúszásnak persze nem csak gazdaságpolitikai, hanem autóipari okai is lehetnek.

Álmok, azok vannak

A nehézségek ellenére a gazdaságpolitika komoly vállalati álmokat szövöget: egy-két magyar világcég kellene évente ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, egyelőre viszont csak néhány tucat említésre méltó, innovatív vállalkozás van az országban. De a kevésbé innovatív területen sem állunk túl jól: mindenhol dübörög a gyáripar, csak itt nem, az aktuális cseh és a lengyel adat is, jobb, mint a magyar.

Pedig nem elhanyagolható mértékben ezeken a cégeken is múlik, hogy Prága vagy Budapest lesz-e jobb hely 2025-re? Most egyébként úgy látszik, hogy talán Budapest, egyetlen helyezéssel, még úgy is, hogy a városok versenyképességi rangsorában öt helyet csúszunk vissza a következő évtizedben.

A magyar cégek kilátásain sajnos csak kicsit javít, hogy költeni kezdett a magyar: 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Tavaly már a lakásvásárlás is beindult, persze főleg a végtörlesztés pörgette fel a piacot, ami egyszeri vásárlásokat jelentett.

A vállalati bürokrácia is tovább nő, több tízezer céget érint az új szabály , miszerint jelentést kell készíteni a kétmilliós áfa feletti számlákról. A cégek életét ennél sokkal jobban nehezíti, hogy 196 forintba kerül 100 forint nettó bér kifizetése , hiába alacsony az szja. Ezzel a tágabb régió legdrágább munkaereje vagyunk, miközben a nettó fizetések még mindig alacsonyak. Nyilván nem véletlen, hogy válság ide vagy oda, a személyi hitelről nem szoktunk le , havonta 6 milliárdnyi ilyen kölcsönt veszünk fel, és átlagosan négy-öt év alatt fizetjük vissza a tartozást. A bankok kevésbé nagyvonalúak, ha lakáshitelről van szó: egy felmérés szerint az ingatlan az utolsó dolog, amire hitelt adnának a pénzintézetek.

   22. heti záró  23. heti záró
 BUX 19 263 19 632
 OTP 4 900 5 050
 Mol 16 640 16 890
 Richter 35 570 35 570
 Magyar Telekom 362 359

Nem növekszünk, ha az EU nem húz

Varga Mihály a héten elismerte: ha az EU nem növekszik, mi sem fogunk. Ez számokra fordítva annyit jelent, hogy a miniszter szerint a magyar gazdaság önerejéből jelenleg legfeljebb 1,5 százalékos bővülésre lehet képes, ami a felzárkózáshoz kevés.

Most viszont még ettől az 1,5 százaléktól is messze vagyunk, fele ilyen ütemben 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság, ami a mezőgazdaságnak és az építőiparnak köszönhető. Áprilisban egyébként erősödött az ipar teljesítménye is.

Ennyi is elég volt ahhoz, hogy Londonból szebbnek lássák Magyarországot: az elemzőházak máris javítottak előrejelzéseiken. De Varga nem csak ennek örülhet: a miniszter talált százmilliárdot, mert szerinte ennyit spórolhat a költségvetés az alapkamat csökkenésével. Kérdés, hogy az alacsony kamatkörnyezet a változó nemzetközi kötvénypiaci hangulatban mennyire tartható - a hozamok mindenesetre már emelkednek, ami korlátok közé szorítja az MNB további kamatvágásait. Kedvező az is, hogy eddig a hiány sem szállt el, 31 milliárd forint lett májusban. Év eleje óta egyébként 560 milliárd forint hiány gyűlt össze az államkasszában.

A felsoroltak, illetve az előző hetek pozitív adatain a kormányfő is felbátorodott: Orbán Viktor szerint néhány év múlva nálunk adja majd a GDP legnagyobb részét az ipar, ebben pedig lenyomjuk majd Németországot is. Ha már jó gazdasági adatoknál és a kormányfőnél tartunk: a hiányeljárás végével és a választások közeledtével könnyen megjöhet Orbán kedve a népboldogító osztogatáshoz - ami a magyar gazdaságpolitikai hagyományoktól sajnos nem idegen. Az adócsökkentés, a béremelés, a 13. havi nyugdíj és az adósmentés is az étlapon lehet, de vajon mit választ majd Orbán?

Németországot azért nem lesz könnyű lenyomni: ömlik a pénz Európába, a világon csak Kína vonzóbb a beruházásokat finanszírozó működőtőkének, ebben pedig Németországnak komoly szerepe van. A tőkebeáramlás-mutatóban ugyan mi is javítottunk, de csak keveset. Akik viszont nagyon lehagytak minket sok gazdasági mutatóban és ezek fenntarthatóságában, azok a lettek: az országban januártól jöhet az euró, erről döntött az Európai Bizottság. A szlovákok meg csak simán boldogok lehettek, mert a héten érték el az adószabadság napját.

A legnagyobb csőd

Kiderült, és nem is volt túl meglepő, hogy kutyának sem kell a balatoni kemping . Tizenhetet adtak volna el, egyre sem akadt vevő. Viszont, ha csak sima nyaralásról van szó, akkor szeretjük a Balatont, esőben is - a foglalások alapján nagyon népszerű a tó nyugati partja, különösen Keszthely környéke.

De vannak sajnos olyanok, akinek pár nap pihenésre sem maradt pénzük: tavaly 52 milliárdunk úszott el a takarékokban, amiből ugyan a betétbiztosítási alap 33 milliárdot megtérített, de a veszteség persze így is sok. A soltvadkerti takarék okozta a legnagyobb kárt. A legnagyobb csőd mégsem ez volt tavaly, hanem a Malévé. Rossz évük volt a dohánycégeknek is, a cigarettapiaci gyengülést a Continental is megérezte, nem csak a nagyok. (Egyébként perelünk a trafikadatokért: a pályázatok részleteinek nyilvánosságáért pert indítottunk az NFM és az NDN ellen.)

Félünk a gyerektől

És ami még történt a héten: jönnek az okoskasszák, aminek hála nemsokára követhetjük költéseinket. 50 ezer forinttal támogatja a pénztárgépek cseréjét a kormány, a boltosok összesen öt pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhetnek támogatást.

Fidesz-közeli cégeket pénzelt a Szerencsejáték, a legtöbbet a Kubatov Gábor vezette Ferencváros kapta. Fa Nándornak és Nyerges Zsolt-csapatoknak is jutott.

Félünk a gyerektől, mert drága , most viszont legalább egy kalkulátorral kiszámolhatja, hogy nagyjából mennyibe kerül a gyereknevelés az egyetem végéig. A fiataloknak sem könnyű: szüleivel él a magyar fiatalok fele , a többségnek ugyan van önálló jövedelme, de félretenni nem tud.

 A vártnál korábban, már októberben megszűnhet a PSZÁF, ősztől átveheti az MNB a pénzügyi szervezetek felügyeletét. Közben  készpénzplafont javasoltak Matolcsyék, a jegybank szerint korlátozni lehetne a tranzakciók összeghatárát, így több bankkártya kellene.

 A lakástakarék az egyik legjobb befektetés, most jóval nagyobb a hozama, mint a bankbetétnek. Négy év alatt átlagosan 280 ezerrel többet kapunk. Végül pedig:  milliárdokat hoz ide a thai tésztagyárosa világ egyik legnagyobb tészta- és rizsgyártója kft-t alapít az esztergomi ipari parkban.