Ki fizeti meg a károkat?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!- Százmilliós kárt okozott az árvíz a kajakszövetségnek
- Akár 6 milliárd forint is lehet a vihar- és árvízkár
- 20-30 milliárdos kár a mezőgazdaságban
- Tízmilliárdos árvízkár Horvátországban
- Végösszeg: 643 milliárd forintnyi árvízkár Csehországban
- Egy milliárd eurós árvízkár érte a német vasúttársaságot
- Majdnem két milliárd az árvízkár
- 4,5 milliárd forint az árvízkár
- Kárelőleget fizetnek a biztosítók
További Gazdaság cikkek
-
Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre - Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
- Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról
Bár még felhőszakadásokat várnak a napokban, sok veszélyeztetett területen már inkább elvonul az ár, egyre jobban látszik, hogy összességében hol mekkora lett a baj.
Egyelőre még nincsenek kárbejelentések, mivel azok az épületek, amiket elöntött a Duna, jellemzően még most is víz alatt állnak, a végleges károkat pedig csak azután lehet megmondani, ha már levonult a víz. A biztosítók a hét közepe-vége felé számítanak az első bejelentésekre, mondta Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbiztosítási bizottságának elnöke.
Meghosszabbított ügyfélfogadási idővel, folyamatos online kárbejelentési felülettel és a kárrendezési apparátus átszervezésével készültek a biztosítók az árvíz utáni bejelentések fogadására. Volt már több árvíz nálunk az elmúlt években, a biztosítók is gyakorlottak ennek rendezésében, Gorda szerint viszonylag sztenderd, bejáratott folyamat ez már, és most is kifejezetten készülnek erre a cégek.
Elvárható gondossággal
A teljes kárösszeg kifizetésének feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy minél kisebb kár keletkezzen.
Törekedni kell az épületek megóvásra, a veszélyeztetett lakóépületek áramtalanítására, de mondjuk lehetőség szerint a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat el kell menekíteni, nehezen fogadná el ugyanis a biztosító, ha mondjuk árvíz idején az alagsorban tárolnánk az értékes számítógépünket, vagy az ártéren parkolnánk az autónkkal.
Közös érdek, hogy hamar fizessenek
A jellemzően telefonos vagy online bejelentés után elvárható, hogy 24 órán belül kinn legyen a biztosító kárszakértője, és ha nincs különösebben vitatott helyzet, akkor pár napon belül fizetnek is a károsultnak. Itt jellemzően közös érdek, hogy mielőbb pénzhez jussanak az árvízkárosultak, mert mielőbb el tudják kezdeni a felújítást, annál kisebb lehet a végleges kár.
Gyakorlatilag ma már minden, tehát a 16 biztosító által kínált 35-féle lakásbiztosítás kiterjed természeti katasztrófákra, így árvízre is. Trükközni kevésbé lehet, sok biztosításnál beépítettek egyfajta várakozási időt természeti katasztrófákra, így ezeknél 15-30 napnak kell eltelnie a biztosítás megkötése után, hogy az érvénybe is lépjen.
A kötelező katasztrófabiztosítást nem akarjuk
Nagy árvizek, természeti katasztrófák után szokott újra és újra előtérbe kerülni a néhány nyugat-európai országban használt kötelező katasztrófabiztosítás témája. Nálunk is többször eljutott már egészen a jogalkotási fázisig is, végül azonban mindig elvetették. Katasztrófánál ugyanis utólag hasznos lett volna, ha mindenki biztosítva van, ha viszont nincs baj, akkor ez a kötelező elvonás inkább kényelmetlen adónak tűnik.
A magyarországi folyóviszonyoknál ugyanis elég jól lehet sejteni, hogy ha felsőbb, akár külföldi szakaszokon nagy áradás van, az jó eséllyel meg fog jelenni nálunk is, a biztosítók jó része pedig nem szeretné, hogy csak arra az időszakra kössenek velük szerződést, amikor szinte biztosan bekövetkezik a baj.
Persze nem mindegyikük: a cikk megjelenésekor is lehet találni jó pár olyan biztosítást, ahol nincs ilyen várakozási idő, azonnal megköthetjük és a következő naptól már biztosítva is vagyunk. A csavar a dologban persze az, hogy az ilyen last minute-biztosításoknál sem lehet ártérre, illetve hullámtérre épített ingatlanokat bebiztsítani árvíz ellen - persze egyedi záradékok bármely szerződésnél elképzelhetők.
Wesselényi az ártérre építőkért
Az ártéren vagy belvízzel rendszeresen elöntött területen álló, piaci alapon nem biztosítható ingatlanoknak fizethet az állam. Nekik hozták létre ugyanis a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alapot, ha kötnek az alappal egy kvázi-biztosítási szerződést, akkor védve lesznek ár- és belvíz ellen. Eddig elég kevéssé népszerű az alap, a veszélyeztetett ingatlanok töredéke van így biztosítva.
Az EU is segíthet
Emellett pedig az ország számíthat valamennyi pénzre az uniótól, a szolidaritási alapból ilyenkor le lehet hívni egy bizonyos összeget, amit kártalanításra fordíthat az adott kormány.
Fontos, hogy a károsult magánszemélyeknek és vállalatoknak július 8-ig az euszacivil@bm.gov.hu kormányzati mailcímen be kell jelenteniük a kárt. Itt azonban egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, sem azt, hogy mennyi pénzt kaphatunk, sem azt, hogy mikor. És azt sem, hogy a megérkezett pénzt mikorra tudná ténylegesen felhasznélni a kormány. Ebből az alapból amúgy is csak az állami és önkormányzati károkat fizeti az EU, de a kártérítés számításába beleveszik a magántulajdoni károkat is.
A casco is segíthet
A lakásbiztosítás mellett még jó tudni, hogy minden casco-biztosítás tartalmaz elemi kár elleni védelmet, aminek része az árvíz is, így a károsodott járműveink után is jár pénz.
Vállalati vagyonra is létezik biztosítás, ha elázott az abc árukészlete, megfelelő biztosítással nem ér minket kár. De létezik olyan egyedi szerződés is, ami által még a kieső forgalmat is kompenzálhatja a biztosító.
A magyar lakáspiacnak körülbelül a 72 százaléka biztosított, ez tavaly év végén 3,012 millió lakást jelentett. 2010-ben voltunk egyébként a csúcson 3,078 millió szerződéssel, azonban egyebek mellett a válság ezt az iparágat is rosszul érintette.
A 72 százalék kifejezetten jónak mondható. Gorda szerint ez európai mércével nézve és a régióban is magas arány , a dél-európai országokhoz képest pedig pláne. Hozzávetőleg 6-10 ezer forintos nagyságrendről indul a lakásbiztosítások éves díja, az átlagdíj 29 ezer, a felső határ pedig a csillagos ég.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
