Móric
9 °C
15 °C

Gigantikus volt a magyar kiigazítás

2013.06.18. 11:30

A banki hitelezés szempontjából is két részre szakadt Európa, mondta Kármán András az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója a Joint Venture Szövetség keddi konferenciáján. Szerinte érezhető a különbség Európa északi és déli országai között.

A banki mérlegek leépítése forráskivonással járt a leánybankoknál, Magyarországról egy év alatt a GDP 13 százalékának megfelelő forrást vontak ki. A Közép-Európai régióban lassabb ütemben, de még mindig tart ez a folyamat, a hitel és betét aránya ezzel párhuzamosan csökken.

Nem az számít, hogy kié a bank

A hitelbővülés szempontjából van egy konvergencia a régióban, például Lengyelországban egy évvel ezelőtt még jelentősen nőtt a hitelezés, idén ez lelassult, miközben Magyarországon a visszaesés mértéke csökkent. Kármán elmondta, az egyes országokban nem a tulajdoni szerkezet aránya határozta meg a bankok viselkedését, hanem a forrásstruktúra szerkezete.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett növekedési hitelprogram a mennyiségi enyhítés egy sajátos példája. A jegybanknál keletkező veszteség szerinte korlátja lehet a programnak, csakúgy, mint az, hogy kettős kamatot hozhat létre, és ha nem elég célzott a program, gyengítheti a forintot, valamint korlátozhatja az alapkamat további csökkentésének lehetőségét.

Kiigazítás: a GDP 6-7 százaléka

Közel van az a pillanat Magyarország életében, amikor gazdaságélénkítésről lehet majd beszélni, és nem a stabilizációról szól majd minden. Orbán Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a konferencián elmondta, a GDP 6-7 százalékát is eléri az bruttó intézkedéstömeg, amely a költségvetési hiány leszorítására irányult.

Bár ennek hatása a hiányra kisebb mértékű, de összességében ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Nagyon csökkent a hozamszint, a válság óta nem volt ilyen olcsó az államadósság finanszírozása. Orbán elmondta, a magánszektor magas devizaadóssága egy kényszerített hitelleépítést indított el, a hitelállomány azonban ennek ellenére is nő, elsősorban az árfolyam miatt.

Szerinte érdemes elemeire bontani a beruházási rátát, itt elsősorban a feldolgozóiparban látunk aktivitást, a szolgáltatás oldal gyengélkedik. Amíg a banki mérlegalakalmazkodás folyik, nem tud megfordulni ez a trend, a költségvetési mozgástér szűk, a magánszektor megerősödése azonban fordulatot hozhat. Pozitívan hat a növekedésre az uniós források felhasználásának javulása is.

Nagyon lassan zajlott a bankok portfoliótisztítása, egy egyirányú utcából kell most "kitolatniuk nyerges vontatóval". Az államtitkár szerint további olyan intézkedésekre lehet szükség, amely a bankokat arra ösztönzi, hogy írják le a veszteségeit, erről szól az önkormányzati adósságátvállalás is. Ennek hatására a tőkekövetelmény számításánál is jobb helyzetbe kerülnek a bankok.

Közösség és spiritualitás

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató elemzője azt mondta, a munkára ösztönző, a foglalkoztatást erősítő gazdaságpolitikára van szükség. Szerinte jó esély van arra, hogy ebben az évben már hitelezési fordulat jön.

Úgy vélte, a nyers profitközpontú gondolkodást felváltotta egy másik modell, amely a közjót szolgálja. A közjó eszerint nem csak az egyéni értékek összessége, hanem a közösségi és spirituális értékeké is, mondta Barcza. Méltányos közteherviselés, munkahelyteremtés, családi adózás, a népességcsökkenés megállítása, adósságcsökkentés, biztos nyugdíj, a szociális rendszer átalakítása - ezek jelentik szerinte a kormány gazdaságpolitikai gondolkodásának alapjait.