Nem nézheti egy bíró, államcsődöt okoz-e

Szép kis vihart kavart Szász Károly a Kúriának írt szakvéleményével. A PSZÁF elnöke, aki korábban nyílt csatákat jellemzően nem vállalt a kormánnyal, kiszivárgott levele miatt kényszerű összetűzésbe került a Fidesz vezetésével. Rogán Antal, a párt frakcióvezetője hevesen kikelt a felügyelet elnöke ellen, szerinte Szász fordítva ül a lovon, a devizahitelesekkel szemben védi a bankok érdekeit, miközben pozíciójánál fogva éppen ellenkezőleg kellene tennie.

Nagyon rosszkor jött

Kétségtelen, a magát a devizaadósok megmentőjeként kommunikáló kormány számára kellemetlen az állami szervezet vezetőjének levele, amelyben azt írja, milyen káros lenne, ha a bankokkal perben álló hitelesek sorra nyernék a pereket.

A Fidesznek szembe kellett helyezkednie Szásszal. Egy ismert kormánypárti politikus forrásunk szerint már csak azért is, mert politikailag kényelmetlen időszakban szivárgott ki a levél. Szerinte nem szerencsés államcsődöt emlegetni néhány nappal azelőtt, hogy az Ecofin meghozná a döntést a túlzott deficit eljárás megszüntetéséről (ez pénteken esedékes).

Nem bosszú

Volt, aki egyenesen arra gyanakodott, hogy a PSZÁF-elnök szervezetének MNB-alá szervezését bosszulta meg meglepő szavaival, tudatosan szivárogtatta ki a levelet, szembe helyezkedve ezzel a kormánnyal.

Fotó: Földi Imre / MTI

Egy másik, Szászt jól ismerő forrásunk szerint azonban ez szinte kizárt, az összevonást alapvetően a PSZÁF-on belül sem tartják rossznak, és noha a megvalósítással vannak problémák - például várhatóan kevesebb fizetést kapnak majd az új szervezetben a régi PSZÁF-dolgozók – a levél nyilvánosságra kerülésének nincs köze a két szervezet összevonásához. Szerinte a szervezet elnöke autonóm személyiség, és ha a nyílt összetűzéseket nem is mindig vállalja, szakmai kérdésekben rendszeresen megvívja harcát a kormánnyal, a levélben nincs semmi meglepő.

Érzékeny téma

Akárhogyis, Szász darázsfészekbe nyúlt, amikor a Kúriának azt írta, hogy beláthatatlan következményei lehetnének, ha a bíróságok a bankok számára hátrányos ítéleteket hoznának a devizahitel-szerződésekről szóló perekben.

„Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről, amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet” – indokolta Szász, hogy miért szükséges figyelembe vennie a bíróságoknak az ügyek önmagukon túlmutató hatásait.

A devizahitelesek ügye politikailag érzékeny téma, az ügy széles társadalmi rétegeket érint, egy elmarasztaló döntés lavinaként ránthatná magával szerződések százait. Ha a szerződéseket általánosan megsemmisítené a Kúria, és így a teljes devizahitel-állományt fel kellene számolni, akkor a felügyelet számításai szerint – különböző árfolyamokat alapul véve – 1370-3836 milliárd forint veszteséget kellene leírnia a bankoknak. Ez a magyar bankrendszer teljes saját tőkéjének 55-155 százaléka.

Ilyen hatalmas tőkeveszteség valóban sokként érné a pénzügyi rendszert, és nem túlzás a pénzintézetek megrendüléséről beszélni – annak ellenére sem, hogy az MNB és a PSZÁF a kockázati és stabilitási jelentéseiben nagyon erősnek mutatja be a magyar bankokat.

Szász víziója az államcsődről tehát nem alaptalan, ha azzal a forgatókönyvvel számol, hogy sorra mondják ki a hitelek semmisségét. Az egyik megdöbbentő dolog intelmeiben inkább az lehet, hogy egyáltalán számol ezzel a forgatókönyvvel.

Hogy merül fel egyáltalán?

Eddig – részben éppen a PSZÁF közlései alapján – úgy tűnt, komoly esély nincs arra, hogy devizahitelesek tömegeinek tennék semmissé a szerződését.

A becslések szerint 1100 körüli devizahiteles per közül csak néhány végződött az adósok jogerős győzelmével a Kúria felülvizsgálata előtt, és azok is inkább kisebb-nagyobb eljárásjogi hibákkal nyertek. A másik érdekes kérdés, hogy Szász Károlynak egyáltalán hogyan jutott eszébe levelet írni, és tekintettel kell-e lennie a Kúriának a véleményére.

A bíróságon nem számít a következmény

Mert még ha reális is lenne az a lehetőség, hogy valóban a bankokra nézve elmarasztaló ítéletek születnek, és államcsődhöz vezethetnek a tömeges bankok elleni ítéletek, az sem befolyásolhatja a Kúria döntéseit, a jogszabályok nem adnak lehetőséget erre. Az Alaptörvény szerint „a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve”.

A Bírák Etikai Kódexének első két pontja ezt részletesebben is kifejti: „A bíró tisztségének gyakorlása során kizárólag az Alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint jár el. A bíró maga is védelmezi a függetlenséget, amely nem csupán a politikától, politikai pártoktól való függetlenséget jelenti, hanem azt is, hogy a bíró döntéseit minden más külső vagy belső befolyástól mentesen hozza meg.”

Nem véletlen tehát, hogy több tucat anonimizált kúriai határozatot átböngészve sem találtunk egyetlen olyat sem, amely a társadalom, érdekére hivatkozna – ami ebben az esetben a bankrendszer stabilitásának megőrzését jelenti.

„Egy bírósági ítéletben azokat a jogszabályokat lehet alkalmazni, amelyek az adott ügyre illenek rá. A banktörvényről, a polgári törvénykönyvről és a különböző pénzügyi jogszabályokról lehet szó ebben az ügyben” – mondta az Indexnek Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája.

A devizahitelesek ügyeit egyenként kell elbírálni a törvények szerint, és semmilyen ügyön kívüli szempontra nem lehet figyelemmel lenni. „Azt nem vizsgálhatják, hogy ha ilyen döntések születnek, az mennyibe kerül az államnak, ez nem olyan szempont, amit egy konkrét ügyben mérlegelni lehet” – magyarázta Sándor Zsuzsa. Önmagában az ugyanakkor, hogy a Kúria tanácselnök kérdésekkel fordult a PSZÁF-hoz, nem példa nélküli. Szakmai véleményt bármikor kérhet a bíróság, mondta a volt tanácsvezető.

Ők kérdezték, Szász válaszolt

Állítólag egyébként most is ez történt, az ügyet közelről ismerő forrásunk szerint a Kúria kereste meg a pénzügyi felügyeletet, a PSZÁF csak válaszolt, amikor kifejtette az álláspontját. Arról azonban szó sem volt, hogy nyomást akartak volna gyakorolni.

Szász Károly a Kúriának írt levelében egyébként nem csak a bankok bedőléséről vagy az államcsődről vizionált, ezt inkább egy másodrangú, támogató érvként fogalmazta meg fő mondanivalója, a devizahitel-termékek általános jogszerűsége mellett. A felügyelet szerint a hatályos jogrendszer egyértelműen lehetővé tette a devizahitel-szerződések megkötését, és – mint a gazdaságban általában – kölcsönös üzleti előnyöket realizálni kívánó szereplők üzleteként foghatók fel.

A PSZÁF szerint a bankokon túl a hitelesek oldaláról is nagyon kockázatosak ezek a perek: már önmagában ezek indítása is költségekkel jár, sokan pedig nincsenek tisztában azzal, hogy az esetleges pergyőzelem utáni elszámolásban teljes összegben meg kell téríteniük a tőketartozásukat.

Az eleve megrendült helyzetű adósok – akik közül a nagyobb összeget összeszedni képesek jelentős részét már kiszűrte a végtörlesztés – értelemszerűen nehezen állnának elő esetenként többmillió forinttal. Hogy a Kúria végül hogyan dönt abban a mintegy fél tucat esetben, amely előtte van, később derül ki, az viszont biztos, hogy nagy figyelem övezi a döntést. Egyik oldalról a bankok, másik oldalról a perben bízó hitelesek követik árgus szemmel az eseményeket.

Nem értik

A devizahiteles érdekvédő szervezetek szemében pedig Szász Károly és a PSZÁF mára valóságos közellenséggé vált, nem értik, hogyan lehet az, hogy az egyik pillanatban még stabilnak mondják a bankrendszert, másik pillanatban pedig államcsőddel riogatnak. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület oldalán egyre népszerűbb az a szavazás is, amelyben azt kérdezik:

Ön szerint mi a Kúria feladata? 1. Megvédeni a jogrendszert és kimondani, ha törvénysértés történt? 2. Megvédeni a bankrendszert és jóváhagyni a törvénysértéseket?

Érthető módon kevesen szavaztak a második lehetőségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!