Gyorsabban araszolhat Magyarország

Júniusban derűlátóbbak lettek a Magyarország makrogazdasági pályáját követő elemzők, de azért eufóriáról még mindig nem beszélhetünk – derül ki a Reuters körkérdéséből. Az idén 0,35, jövőre pedig 1,4 százalékos GDP-bővülésre vonatkozó medián prognózis ugyan valamivel jobb a májusi jóslatnál, de még mindig nem hasonlítható egy gyorsnaszád vagy egy Mercedes végsebességéhez.

Reuters-konszenzusok, június (változás a májusihoz képest)
	2013	2014
GDP-növekedés (százalék)	0,35 (+0,15)	1,4 (+0,1)
infláció (éves átlag, százalék)	2,2 (–0,1)	2,9 (–0,1)
MNB alapkamat (év végén, százalék)	4,0 (0)	4,5 (+0,37)
költségvetési hiány (százalék)	2,8 (0)	2,9 (0)
külkereskedelmi mérleg (milliárd euró)	7,2 (+0,25)	7,2 (+0,4)
folyó fizetési mérleg (milliárd euró)	1,9 (+0,1)	2,2 (+0,05)
ipari termelés növekedése (százalék)	2,0 (+0,5)	4,0 (0)
(forrás: Reuters)

A költségvetési hiány esetében az elemzők szinte kivétel nélkül bíznak abban, hogy a kormány, ha szűken is, de tartani fogja a három százalékos célt.

Hol van a Varga-csomag?

A felmérés összképébe bekavarhatott, hogy néhány elemző még nem készült el a hétfőn bejelentett második Varga-csomag hatásának számszerűsítésével – igaz, hasonló, váratlanul érkező közpénzügyi lépések eddig sem álltak távol a magyar kormánytól. Mindenesetre a kormány az utóbbi időben rendszeresen érkező csomagokkal kellő elszántságot mutatott a költségvetési fegyelemben.

Az áprilisban történelmi rekordmélységbe bukott infláció után májusban is rendkívül alacsony szinten ragadt a fogyasztói árindex (1,8 százalékon), ami néhány elemzőt meggyőzött, hogy idén nem várhatunk változást, tartósan csekély maradhat az inflációs nyomás. Jövőre és azt követően viszont – a rezsicsökkentés hatásának kifutása miatt – megint 3 százalék közelébe emelkedhet az infláció.

Hogy dönt az MNB kedden?

A jegybanki alapkamat esetében nem volt nagy változás, a megfigyelők egy kivétellel arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább fűrészeli lefelé az irányadó rátát. A kérdés csak az, hogy meddig, és, hogy utána emelni kell-e.

A kamatpadlóval kapcsolatban megosztottak az elemzők – van, aki már most nyáron, viszont van, aki csak jövőre számít a kamatcsökkentési ciklus végére.

A kamatpálya mélypontja 3,75 és 4,0 százalék körül lehet – de a feltörekvő piaci devizák piacán tapasztalható zavarok (meredeken gyengülnek a devizák, több régiós ország pénze sok éves mélyponton van) vélhetően óvatosságra intik majd a magyar monetáris politikai törvényhozókat. Ezért 2014 végén már több elemző szerint lesz magasabb az irányadó ráta, mint ahányan úgy gondolják, hogy a majdani mélypont környékén ragad.

A fontos fundamentális mutatók – az ipari termelés, valamint a külfölddel szembeni egyenleg – az eddigiekhez hasonlóan hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. Az viszont sajnos nem derült ki a Reuters körkérdéséből, hogy a kiskereskedelmi forgalom hosszú távú alakulására vonatkozóan mi a prognózis. A növekvő reálbérek miatt több hazai elemző emelkedést vár.