Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Elviszi a rezsicsökkentést a csekkadó?

2013.06.26. 16:51
Megnéztük, hogy érinti a megemelt tranzakciós adó az átlagos fizetésből élő pályakezdőt, a szerényebb fizetésből élő vidéki asszonyt, és a középkorú menedzsert. A kérdésünk az volt: hány forinttal marad több pénz a zsebünkben évente a januártól érvényes rezsicsökkentéssel, ha a tranzakciós adó Varga által megemelt kulcsaival és a kamatadó hatásaival is számolunk?

Drágul az életünk a Varga-csomag intézkedéseinek köszönhetően, a tranzakciós illeték megemelt kulcsaival és a kamatadóval együtt egy átlagos magyarra már 8-9 ezer forint teher esik évente, korábban - a januári szabályok szerint - ennek nagyjából csak a felét kellett fizetni. Ezzel párhuzamosan viszont olcsóbb is lett az életünk, januárban 10 százalékkal csökkent az áram, a gáz és a távhő ára, és azóta már több más, a rezsit mérséklő intézkedés is született. Szerdán kiderült, még 75 milliárddal terhelik meg a bankokat, amelyet várhatóan szintén továbbterhelnek majd a fogyasztókra. Mivel ez részleteiben még nem ismert, ennek hatásaival egyelőre számoltunk.

Egyik kezével ad, másikkal elvesz

Mint ismert, a kormány úgy döntött, duplájára növeli a készpénzfelvételi illetéket és eltörlik a 6 ezer forintos maximumot, a készpénzfelvételhez kötött tranzakciók adóját pedig 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelik. Ezen kívül 6 százalékos EHO kiegészítést kell fizetni a kamatjövedelmekre. De a rezsicsökkentés is folytatódik ősszel. Fontos különbség a két intézkedés között, hogy míg az adóemelés az államkassza bevételeit gyarapítja, addig a rezsicsökkentés nem a költségvetés forrásait terheli, hanem az energiaszektort, költségvetési hatásai legfeljebb csak később jelentkeznek.

A kormány egyik lépése tehát kivesz a zsebünkből, a másik meg betesz. Mivel a hivatalos kommunikációban érthető okoból csak a rezsicsökkentésről hallunk sokat, szembeállítottuk egymással a két intézkedés hatásait, hogy reálisabb képet kaphassunk a legújabb kormányzati intézkedések egyenlegéről.

Mi fizetjük

A Varga-csomag egyaránt bünteti a fogyasztást és a megtakarítást, a pénzt ugyan elvileg a bankok fizetnék, de ők továbbhárítják, ahogy tudják. A Magyar Nemzeti Bank szerint az átutalások és a készpénzfelvétel esetén például a bankok már 90-95 százalékban ránk rakják az adót, nyugodtan számolhatunk tehát úgy, hogy a sarc nagy részét a lakosság fizeti. A legtöbb banknál a bankkártyás vásárlás bizonyos számlacsomagokban ugyan ingyenes maradt, valószínűsíthető, hogy más csatornákon keresztül ezt is megfizetjük.

A hatások eltérőek. Míg a rezsicsökkentésnél egyértelműen jobban jártak azok, akik többet fogyasztanak, és a legnagyobb nyertesek között sokan a leggazdagabbak közül kerültek ki, addig a tranzakciós illetéknél a hatás fordított, ráadásul keményen adóztatják a megtakarításokat is. A legjobban összességében azoknak a helyzete javult, akik alacsony jövedelmi szint mellett, megtakarítások nélkül, nagyon magas fűtésszámlával tengették eddig a hétköznapjaikat, például egy rossz szigetelésű panelben.

Három eset

Mi most három összetettebb élethelyzetet vizsgálunk, megnézzük a pályakezdő Tihamér, özvegy Marika és Antal osztályvezető jövedelmi viszonyait, banki szokásait, a rájuk eső tranzakciós adót és többlet kamatadót, majd ezt kivonjuk abból az összegből, amit a rezsicsökkentéssel spóroltak.

A táblázat a bankmonitor.hu felosztását követi, különböző soraiban pedig megjelennek a különböző szokások: ki mennyit költ, utal, vesz fel, vagy takarít meg. Az alsó sorban szereplő számok azt mutatják, hogy ezek mellett a tevékenységek mellett éves szinten összesen mennyi adót kell befizetni, ha csak a tranzakciós illeték megemelt kulcsával és a kamatot adóztató új sarccal számolunk.

 
 
  Emelés mértéke   Adó mértéke   +EHO   Tihamér (ezer forint)  Marika (ezer forint)  Antal (ezer forint)
 Jövedelem  
 
 
 
 
 
 150  75  540
 Csoportos beszedés  0,1%  0,3%  
 
 15  25  50
 Utalás netbankkal  0,1%  0,3%  
 
 15  
 
 
 
 Állandó átutalás  0,1%  0,3%  
 
 12  
 
 100
 Kártyás vásárlás  0,1%  0,3%  
 
 40  
 
 100
 ATM  0,3%  0,6%  
 
 50  50  200
 Átlagos számlaegyenleg  
 
 
 
 6%  50  10  200
 Átlagos megtakarítás  
 
 
 
 6%  750  
 
 7500
  Összesen fizetnek adóra         8,5   4,7   34

Tihamér, az átlagos

150 ezer forint - ennyi nettó marad abból a 229 ezer forint munkabérből, amit Tihamér kap havonta, ha becsülettel kifizeti utána a 35 ezres szociális hozzájárulási adót, a 36 ezres szja-t, a 23 ezres nyugdíjjárulékot, a szakképzési hozzájárulást, egészségbiztosítási járulékot, munkaadói járulékokat. Tihamér fiatal, pályakezdő, gyermeke nincs, egyedül él. Egy nem túl nagy, újépítésű pesti lakásban lakik, áramra és gázra korábban 20 ezer forintot is kifizetett havonta. Januártól már csak 18 ezret fizet, éves szinten ez 24 ezer forint megtakarítást is jelent. Pontosabban csak jelentene, ugyanis nem csak fűt és áramot használ, hanem pénzt is, ehhez pedig bankot.

Tihamér 150 ezer forintja a bankszámlájára érkezik, ebből 15 ezer kapásból el is megy csoportos beszedési megbízással, 12 ezret állandó átutalási megbízással, illetve további 15 ezret netbankján keresztül költ el. Figyel arra, hogy ahol csak tud, kártyával fizessen, de mivel erre számos helyen nincs lehetősége, 50 ezret havonta így is fel kell vennie az ATM-ből. Kártyás fizetéssel 40 ezret költ, átlagosan 50 ezer forint van a számláján, és van 750 ezer forint megtakarítása is. Négyszázalékos kamattal és az új adótörvényekkel számolva, ez azt jelenti, hogy Tihamért évente 8500 forint terheli. Tihamér mérlege azonban még így is pozitív, összesen 15,5 forinttal több pénzből gazdálkodhat az évben.

Marika, a perem szélén

75 ezer forint - Marika csak ennyit kap havonta, ebből azonban szerencsére nem megy el sok rezsire, vidéken él egy kis házban egyedül, nagyrészt fával fűt és nem égeti a villanyt feleslegesen. Ezáltal viszont nem is segít rajta annyit a rezsicsökkentés, mint ha egy energiapazarló lakásban élne. Tízezer forintot fizetett korábban rezsire, ebből 3000 volt a gáz és az áram, vagyi a januári rezsicsökkentés után már csak 9700 forintot kell fizetnie, évente 3600 forinttal marad több a zsebében.

Csakhogy Marika nem nagyon tud kártyával fizetni, a pénzét minden hónapban elkölti - így is gyakran elfogy a hónap végére - egyben kiveszi az automatából az 50 ezer forintot, ennyi maradt a rezsi és egyéb kifizetései után, amelyet állandó átutalással intéz. A pénzfelvét és az utalás 4,7 ezer forintjba kerül éves szinten, vagyis a kicsit több mint egy ezrest bukik évente a kormány két intézkedésének hatásait összegezve. (Gondoljunk bele, ha átköltözne egy kicsi távfűtéses panellakásba, ahol a rezsire 25 ezer menne el, de abból mind lejönne a tíz százalék, 25 300 forintot spórolhatna évente.)

Antal, aki révbe ért

Antal középkorú középvezető egy multinál, és bár a válság és a sok különadó megtépázta a fizetéseket, most pedig különösen rá kell kapcsolni, hogy ne küldjék el őt is a csoportossal, azért nettó 540 ezer forint összejön havonta a 800 ezres bruttóból. Gyermekei már felnőttek, de rendszeresen utal nekik pénzt, havonta 100 ezer forintot. Csoportos beszedéssel szintén lejön még a számláról 50 ezer, régen 30 ezer volt az áram és gáz, most már csak 27 ezret kell fizetni. Ez évente 36 ezres spórolás lenne.

Antal ezen kívül körülbelül 200 ezer forintot felvesz az ATM-ből és 100 ezret kifizet kártyán is, a többit félreteszi. Számláján átlagosan 200 ezer forint körüli összeget tart, megtakarítása 7,5 millió forint. Mindezt összeadva évente 38 ezret kell fizetni tranzakciói után. A rezsicsökkentés és az adó egyenlege tehát majdnem mínusz 3000 forint.

 

Hogy lesz ebből fogyasztás

Persze Antal, Marika és Tihamér példája kiragadott, az, hogy valaki pluszba, vagy mínuszba jön ki a rezsicsökkentést és a tranzakciós adót összesítve, nem csak a jövedelmétől függ, de a rezsire fizettett összegtől is. Nyilván minél nagyobb a rezsire fizetett pénz aránya a teljes jövedelemből, annál inkább dominálnak a pozitív hatások.

Összességében annyi megállapítható, a rezsicsökkentéstől nehéz lenne azt várni, hogy jelentősen meglódítja a fogyasztást. Annak az összegnek ugyanis, amelyiket egyik kezével az energiacégektől a fogyasztókhoz csoportosított át a kormány, egy részét tulajdonképpen vissza is veszi.

Múlt héten kiderült, a Varga-csomagra egyáltalán nem azért volt szükség, hogy kikerüljünk az uniós hiányeljárás alól, hanem azért, hogy legyen elég pénz a kormány népesedési programjára. Az igazi összképet tehát akkor kapnánk, ha annak a hatásait vetnénk össze annak árával, a népesedési csomagról azonban még nagyon kevés részletet tudni.