Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Vége a takarékok önállóságának?

2013.06.26. 08:28
A takarékok összevonására vonatkozó javaslat alapjaival a piac sem vitatkozik, ám problémát jelent, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak és megszűnik az eddigi önállóságuk.

Jól indult, de furcsa történet lett − vélekedett a Napi Gazdaságnak egy takarékszövetkezeti vezető a takarékszövetkezetek átalakításáról szóló törvény kapcsán. Amikor a folyamat elindult, mindenki támogatta azt az elképzelést, hogy a takarékok a jövőben egységes arculattal, üzletpolitikával és termékkörrel valóban a "vidék bankjaként" működjenek. Azzal is nehéz vitatkozni, hogy a tegnap a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, s fennáll a veszélye, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

Ugyanakkor a megvalósítás messze túlmutat e célokon. A kabinet javaslata − ezt már június 27-én elfogadhatja a parlament − szerint az eddig különálló integrációkat és szerveződéseket összevonja − itt sincs különösebb ellentét, hiszen maguk a szövetkezeti vezetők is elismerték, hogy a takarékoknak maguk a takarékok a legfőbb ellenségei. A törvény az eddig külön működő intézményvédelmi alapokat − Otiva, Repiva, HBA, Takiva −, amelyek egy része a szövetkezeti csődök nyomán láthatóan működésképtelen volt, összevonja és egységes Integrációs Szervezetet (ISZ) hoz létre.

Akkor mi a baj?

A problémát inkább az jelenti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak, és kötelesek részvényessé válni a Takarékbank Zrt.-ben, ugyanakkor az intézményvédelmi alapokhoz csatlakozott, zrt. formájában működő szervezeteknél (Kinizsi Bank, Pannon Takarék, DBR) kérdéses, miként oldható az integráció. További gondot jelent, hogy a törvény − hiába hangsúlyozta Vojnits Tamás kormánybiztos, hogy a takarékok önállósága megmarad − lényegében lezárja a lehetőségeket a takarékok előtt. A kötelező tagságból nem kérő szervezet kilépését csak úgy tudja megoldani, ha teljesen új alapítási, illetve működési engedélyért fordul a felügyelethez − ezt kevesen kockáztatják majd meg.

A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el egyebek mellett a kockázatkezelésről, a követendő üzletpolitikáról, továbbá ellenőrzi azok tevékenységét. Amennyiben felszólításának egy takarék nem tesz eleget vagy a Takarékbank igazgatósága szerint a szövetkezet válsághelyzetben van, akkor az igazgatóság dönthet a szövetkezet vezető tisztségviselője megbízatásának felfüggesztéséről, megszüntetéséről. A tagszövetkezetek vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez év végéig az ISZ, jövő januártól a Takarékbank igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az ISZ első igazgatóságának valamennyi tagját az MFB Zrt. bízza meg.

Így lesznek tulajdonosok

Az ISZ prudenciális szabályzatokat bocsát ki, szavatolótőkét szolgáltat az integráció tagjainak, illetve vizsgálhatja a tőkeellátottságot az egyes szövetkezeteknél és beavatkozhat a működés stabilizálása érdekében. Az ISZ eszközeinek évi átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. összesített eszközei értékének 3 százalékánál.

Érdekesen alakul a tulajdonviszony is: a takarékok fejenként egyetlen kétezer forint névértékű C sorozatú elsőbbségi részvényt kapnak, miközben a korábbi B sorozatú elsőbbségi részvényeiket csak akkor tarthatják meg, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy a C részvények kibocsátásával párhuzamosan a Magyar Posta (MP) Zrt. névértéken 654,666 millió forint értékű törzsrészvényt szerezzen tőkeemelés révén. Amennyiben ehhez egy takarék nem járul hozzá, B sorozatú papírjait egy éven belül az MFB megvásárolhatja.