Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Áder visszadobta a takarékokról szóló törvényt

Portfolio
2013.07.03. 08:05

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt.

Indoklásában Áder megemlíti, hogy a törvény által létrehozni tervezett takarékszövetkezeti integráció két pilléren nyugszik. Az egyik a jelenleg létező négy intézményvédelmi alap konszolidálásával létrejövő új szervezet, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete. A másik a Takarékbank, amely a hitelintézetek integrációjának központi szerve. Az integráció alapja a kötelező tagság. Az állam célja a tulajdonosi pozícióit a szektor átalakítására fordítva később a feljavított és megerősített tulajdon értékesítése.

Mi lesz a tulajdonosokkal?

A törvény több ponton is tartalmaz rendelkezést a hitelintézetek tulajdonosainak jogaira, a hitelintézetek működési és szervezeti szabályaira, ezért arra kéri Áder az Országgyűlést, hogy fontolja meg, az megfelel-e a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló 2006/48/EK irányelvben foglaltaknak. Emellett a törvény egyes rendelkezéseit arra tekintettel is vizsgálni kell szerinte, hogy megfelel-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek, és tisztázandó e rendelkezések indokoltsága, arányossága.

Megfontolást igényel a köztársasági elnök szerint a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás és megvizsgálandó, hogy egy esetleges állami értékesítés során miként biztosítható az integráció elindításakor fennálló tulajdonosi jogok érvényesítése. Összességében a törvény szövege Áder szerint több tekintetben is pontosításra szorul.

Még a törvény múlt heti elfogadása előtt ellenkezésüket fejezték ki a legnagyobb takarékszövetkezeti tömörülés, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség vezetői, köztük Demján Sándor elnök is. A takarékok az elfogadást követően a köztársasági elnökhöz fordultak. Kedden az is kiderült: vélhetően a törvény miatt távozik a takarékok többségének központi bankjaként működő Takarékbank vezérigazgatója, Csicsáky Péter.

Az alapokkal nem volt baj

Kezdetben szinte mindenki támogatta azt az elképzelést, hogy a takarékok a jövőben egységes arculattal, üzletpolitikával és termékkörrel valóban a "vidék bankjaként" működjenek. A szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, s fennáll a veszélye, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

Ugyanakkor a megvalósítás messze túlmutat e célokon. A kabinet javaslata − ezt már június 27-én elfogadhatja a parlament − szerint az eddig különálló integrációkat és szerveződéseket összevonja. A törvény az eddig külön működő intézményvédelmi alapokat − Otiva, Repiva, HBA, Takiva −, amelyek egy része a szövetkezeti csődök nyomán láthatóan működésképtelen volt, összevonja és egységes Integrációs Szervezetet (ISZ) hoz létre.

Nincs választásuk

A problémát az jelenti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak, és kötelesek részvényessé válni a Takarékbank Zrt.-ben, ugyanakkor az intézményvédelmi alapokhoz csatlakozott, zrt. formájában működő szervezeteknél (Kinizsi Bank, Pannon Takarék, DBR) kérdéses, miként oldható az integráció.

További gondot jelent, hogy a törvény − hiába hangsúlyozta Vojnits Tamás kormánybiztos, hogy a takarékok önállósága megmarad − lényegében lezárja a lehetőségeket a takarékok előtt. A kötelező tagságból nem kérő szervezet kilépését csak úgy tudja megoldani, ha teljesen új alapítási, illetve működési engedélyért fordul a felügyelethez − ezt kevesen kockáztatják majd meg.