Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Demján: A profitcentrumot akarják kisajátítani

2013.07.05. 16:02 Módosítva: 2013.07.05. 18:02
A profitcentrumot kisajátítani kívánó érdekcsoportok előtt nyitja meg a teret a takarékszövetkezeteket átalakító törvény – állítja Demján Sándor a takarékok sajtótájékoztatóján. Sokat azonban nem tehetnek: a jogi lehetőségeket ki akarják használni, az integrációba való azonban belépést azonban nem tudják megakadályozni.

Láttak már önök olyat, hogy a kisebbségi tulajdonos leváltsa a többségi tulajdonost? – tette fel a kérdést Demján Sándor. Dőlt a panasz a takarékszövetkezetek képviselőiből a VOSZ és az OTSZ közös sajtótájékoztatóján, miután a kormány kisebb módosításokkal újra elfogadta a szektor átalakításáról, irányításának állami átvételéről szóló törvényt. A takarékok ismét levelet írnak Áder Jánosnak, amiben a törvény elutasítását kérik.

Demján elégedetlen

Ahol lehetőség van, márpedig a törvény a lehetőséget megteremti, ott kétségünk ne legyen, éhes tőkecsoportok próbálják majd a profitcentrumot megszerezni – érzékeltette Demján, miért tartja a magánnyugdíj-pénztárak államosításánál is problémásabbnak a takarékszövetkezetek állami irányítás alá szervezését.

A VOSZ ügyvezető elnöki és az OTSZ elnöki posztját betöltő Demján kemény szavakkal bírálta Vojnits Tamást, az átalakítást levezénylő kormánybiztost. Az általa elkövetett hibák, így a kormány félretájékozatása, illetve az egyeztetés elmulasztása miatt most a kormány szenved el presztízsveszteséget.

A kormánynak semmi keresnivalója egy ilyen dinamikusan változó, gyors reakciókat igénylő szektorban, mint a bankrendszer. Demján szerint az se lenne baj, ha a bankrendszerben ötven százalék fölé emelkedne a magyar tulajdon aránya, de az eszközöket nem tartják elfogadhatónak. A törvényt viszont betartják, mivel "szelíd és szolid üzletemberek" vezetik a takarékszövetkezeteket.

Korábban bejelentkeztek

Orbán levélben válaszolt

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken levélben válaszolt Demján Sándor előző pénteki levelére. A kormányfő kiemeli, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív munka, többhónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van „azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul".

Az új rendszer lényegi elemeit sorolva azt írta, minden takarékszövetkezet azonos jogokat biztosító elsőbbségi részvénnyel fog rendelkezni a Takarékbankban. Megvédik a tagok és betétesek pénzét, egységesítik a takarékszövetkezetek felelősségét. A levél szerint a szektornak juttatandó 100 milliárd forint megerősíti a takarékszövetkezetek integrációját, jelentősen növeli a beléjük vetett bizalmat, ami hozzávetőleg százezer forinttal növeli minden egyes betétes megtakarításának biztonságát. (MTI)

A Gránit Bank már korábban, 2011-ben bejelentkezett egy javaslattal, ami a kormány mostani tervével azonos összegben, ám teljesen más módszerrel alakította volna át a takarékszövetkezeteket – írja a Napi.hu. Eszerint egyfajta Münchhausen-trükköt csinált volna a szektor, amivel Demján saját bankja sem járt volna rosszul.

A Gránit Bank szervezett volna egy kötvénykibocsátást az MFB-n keresztül, amit a takarékszövetkezetek jegyeztek volna le (tehát ők vették volna meg a kötvényeket). A kötvényekből bevont tőkét pedig az MFB visszaadta volna a takarékbankoknak, hogy abból tőkét emeljenek. A terv nagyjából 100 milliárd forintos tőkeigénnyel számolt. Ezzel javultak volna a tőkemegfelelési mutatóik, felhasználták volna a feles betéteiket, és a Gránit Bank is jól járt volna.

Demján szerint egyébként nem szakított volna hatalmas pénzt a Gránit Bank, a 0,1-0,2 százalékos díj viszont "járt volna" a bankjának, ha már egyszer kitalált egy működő konstrukciót. Pláne, mert az államnak egy fillérbe nem került volna.

Ez végül nem valósult meg, ám talán az állami elképzelések alapjául szolgált. Azóta egyébként kiderült, hogy az állam 2,6 milliárd forinttal beszáll a Gránit Bankba is, a kisbankokat segítő állami szerepvállalás erősítésének keretében.

Mi volt eddig?

A takarékszövetkezeti rendszert radikálisan átszabó törvényt június végén verte át a parlamenten a kormány, rohamtempóban. Eszerint egyesítik az eddigi intézményvédelmi alapokat, és két központi intézmény alá rendelik a takarékszövetkezeteket; az irányítást végző Takarékbankban pedig többségi részedéshez jut az állam (a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta). A takarékszövetkezetek vagy belépnek, vagy megvonják tőlük a működési engedélyt.

Azt önmagában kevesen kifogásolják, hogy az állam tehetne valamit a nem túl hatékonyan, egyszerre a tőkebőséggel és -ínséggel működő szektorral. A választott módszer – különösen az állami tulajdonszerzés, és az, hogy a szövetkezeteknek nem hagytak választási lehetőséget – viszont sokaknál kiverte a biztosítékot.

Nem tetszett a törvény Áder János köztársasági elnöknek sem, aki megfontolásra szerdán visszaküldte a törvényt az országgyűlésnek. A törvénygyár nem ült sokáig a feladaton, ma meg is szavazták a jogszabály módosítását – ami egyébként lényegi változtatásokat nem tartalmaz.

Módosítottak Áder kedvéért

A takarékszövetkezeti rendszert átalakító törvényjavaslathoz az előterjesztő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt – ezt fogadták el pénteken.

A változtatások szerint a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei nem a törvény hatálybalépésétől, hanem november 1-jétől kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbanknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben tartani. A módosítás emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, például kijavították azt elfogadott törvény hibáját, miszerint Fővárosi Törvényszék helyett "Budapesti Törvényszéket" írtak, tévesen. Rögzítették azt is, hogy az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. hatáskörei nem érintik a pénzügyi felügyelet hatásköreinek gyakorlását.

Változás az is, hogy átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősíti rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. Az eredeti javaslat 10 százalékot határozott meg. A miniszter indoklása szerint több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket.