Vilhelmina
10 °C
21 °C

Átlag 4%-ot sem kapunk már a betétre

2013.07.15. 07:21 Módosítva: 2013.07.15. 07:21

Érdekes helyzetbe került a magyar banki megtakarítási piac, és ma talán senki nem tudja megmondani, milyen irányba is indulnak el a hitelintézetek. Jól látható, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkentést a bankok túl is teljesítették az elmúlt hónapokban: miközben május végéig az MNB alapkamata 7,00 százalékról 4,5 százalékra csúszott le, addig a lakossági lekötött betétek átlagkamata a 2012. májusi 6,70 százalékról, 2,82 százalékponttal, 3,88 százalékra változott, írja a Napi Gazdaság.

A fenti adatokból már önmagában is azt a következtetést lehet levonni, hogy a hazai hitelintézeti szektornak a jelen állás szerint nincs komoly szüksége új forrásokra. Ezt a vélekedést erősíti az a tény is, hogy a szakemberek szerint a nettó hitel/betét mutató már rendszerszinten 100 százalék alatt van, hiszen a bruttó számoknál a hiteloldalt még „erősíti” a nem teljesítő hitelek állománya is, holott azokat már céltartalékolták a bankok. Miután a nem teljesítő hitelek állománya szektorszinten 20 százalék körül mozog, ez nem kis tételt jelent.

Miután a hitelezési aktivitás fellendülésének egyelőre nem a szűk forrásoldal az akadálya (a számítások szerint a vállalati hitel/betét mutató is ijesztően közel van a 100 százalékhoz), egyelőre senki nem számít a banki betétverseny beindulására. Nagy kérdés persze az is, hogy ha szükség lenne rá, akkor hogyan lehetne életet lehelni a lakossági betétgyűjtésbe a jelen piaci feltételek mellett.

Mert a jelenlegi kamatkörnyezetben még a legattraktívabb betéti ajánlatok is zátonyra futnak az adminisztratív terheken: a tranzakciós illeték növekedése és a 16 százalékos kamatadót "megemelő" 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) kivetése mellett a lakosság megtakarítása csak a költségvetést tudja majd támogatni, a számlán elhelyezett vagyon bizony nem emelkedik érdemben a kamatozás után.

Komoly vita övezi bankárkörökben azt, hogy mennyire volt tudatos lépés, s nem jogalkotói hiba okozta-e azt, hogy a törvény szerint az augusztusig megkötött tartós befektetési számlákon (tbsz) év végéig elhelyezett befizetések eho-mentesen lesznek felvehetőek, de ténykérdés: a nyár során ez a speciális instrumentum lesz a klasszikus banki betétek új ellensége. A listán emellett felsorakoznak a bankbetéteknél jellemzően jobb ajánlattal kecsegtető állampapírok és a befektetési jegyek is − a PSZÁF áprilisi statisztikái szerint a lakossági bankbetétekből kiáramló 145,1 milliárd forinttal szemben az állampapír-állomány 78,8, míg a befektetési jegyek állománya 95,6 milliárd forinttal nőtt.

Szakértők szerint a jelenlegi helyzeten nemcsak a bankoknak, de az államnak is el kell gondolkodnia, kiváltképp akkor, ha valóban cél, hogy a gazdasági növekedés gyorsuljon: ez ugyanis (bank)hitel nélkül lehetetlen. És bár a jelen helyzetben − mint láttuk − egyelőre a hitelkereslet visszafogottsága űzi el a komoly versenytől a bankokat és üti el a magas betéti ajánlatoktól az ügyfeleket, sokan attól tartanak, hogy a bankbetétek egyre erősödő (szabályozási) versenyhátránya a későbbiekben visszaüthet.