Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Die Zeit: Magyarország az államcsődöt kockáztatja

2013.07.20. 12:23

"Orbán Viktor kormányának takarékoskodnia kellene és reformokat kellene végrehajtania", ehelyett azonban "a populizmusra és a külföldi konszernek megadóztatására épít" - írja a Die Zeit című német liberális hetilap online kiadása a Magyarország az államcsődöt kockáztatja című cikkben .

A cikk szerint az állam és a magánszektor összesített adósságállománya a hazai össztermék (GDP) több mint 120 százalékát teszi ki. A kamattörlesztés csak Görögországnak és Olaszországnak jelent nagyobb terhet, a gazdaság bővülésének üteme pedig nem elég az adósság növekedésének megállításához.

"Tartósan alacsony gazdasági növekedés és növekvő adósság - ez Magyarország problémája" - írta a Zeit Online. Egy elemzőt idézve hozzátették, hogy az ország könnyen államcsődbe sodródhat, ha gondok támadnak a nemzetközi pénzügyi piacokon.

Szakértők szerint Magyarországnak hasonló, a lakosságot mélyen érintő intézkedéseket kellene tennie, mint amilyenek Görögországban történtek. "Az igazán fontos lépések nem mentek, aminek egy napon meg kell fizetni az árát" - mondta a lapnak Magas István, a Corvinus Egyetem közgazdásza. A lap megemlíti, hogy míg a görögök privatizáltak a válságkezelés során, addig a magyar állam bevásárolt. Példaként hozzák a Mol-részvénycsomag megvételét.

Az ország ördögi körbe került: bár az államadóssága nem nagyobb az európai átlagnál: GDP-arányosan 79 százalék körül van, még a német adósságráta is magasabb. De ellentétben a német gazdasággal, a magyar GDP nem nő érdemben: bár a tavalyi recesszió után emelkedés várható, ez túl lassú ahhoz, hogy az adósság növekedését megállítsa. Ráadásul rossz az adósság szerkezete, magas a rövid lejáratú kötelezettségek aránya. Az adóssággal kapcsolatos korábbi kormányfői ígéretek ezért tarthatatlanok, írja a lap, felidézve, hogy Orbán Viktor 2011-ben egy rádióinterjúban azt mondta, 2014-re a GDP 60-70 százaléka közé kerül az államadósság.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a bankokat és multinacionális vállalatokat terhelő extra adók mögött inkább politikai, mint gazdaságpolitikai számítások állnak. A magyar kormány intézkedéseit "Robin Hood-i gazdaságpolitikának" nevezik, megjegyezve: ez segítheti a 2014-es választások megnyerését.