Jusztin
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Kedves bankok, ez most eléggé fájni fog

2013.07.21. 19:08
Újabb fájó csapást mérhet a kormány a bankokra: a tervek szerint szétosztanák a devizahitelesek árfolyamveszteségét a bankok, a hitelesek és a költségvetés között, ami több százmilliárd forintos újabb veszteséget okozhat az eddig sem kímélt szektornak. De máshol is vannak gondok az adósságokkal: több mint 200 milliárddal tartoznak az államnak a cégek, és Portugáliának és Görögországnak is mindent meg kell tennie, hogy elkerülje az államcsődöt. Ez már nem sikerülhetett Detroitnak, ami az eddigi legnagyobb amerikai városként a héten kénytelen volt csődöt jelenteni.

Nem volt sok okuk az örömre a bankoknak ezen a héten: miután a Kúria két héttel ezelőtti döntése alapján nem valószínű, hogy a devizahitelesek tömegesen mondathatnák ki a szerződéseik érvénytelenségét, a héten kiderült, hogy a kormány egy újabb törvénymódosítással próbálja meg rendezni a helyzetet.

A lépéssel a közigazgatási minisztérium tervezete újabb mentőcsomagot dobna a devizahiteleseknek, ami csökkentené, vagy teljesen elengedné a hitelesek összesen 1075 milliárd forintra rugó árfolyamveszteségét. A veszteség összegét elosztanák a bankok, az adósok és a költségvetés között, az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy kinek milyen arányban kellene a zsebébe nyúlnia.

Azt, hogy készülnek a tervek, a kormány ismegerősítette, és nyitva is áll előtte az út: simán átírhatják a devizás szerződéseket egy gumiszabály miatt, így már csak az AB véleménye lehet akadály a törvény elfogadásakor. A bankoknak mindenesetre már most fájhat a fejük: még ha harmadolják is a költségeket, akkor is több mint 300 milliárdot buknak, amit bár szakértők szerint még kibír a bankrendszer, ez viszonylag rövid idő alatt már a sokadik váratlan teher lenne a szektorban.

Kérdés persze, hogy hogyan reagálnak, miután egyre inkább úgy tűnik, hogy a tranzakciós illeték sok banknál hajmeresztő díjnövekedést okozott, bár az emelések mértéke nagyon eltérő. Az mindenesetre sokakat megijeszthetett, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a hét második felében szinte teljesen kiszállt a bankból, eladta a részvényei nagy részét, ezzel óriási mínuszba küldve a már egyébként is mélyrepülésben lévő papírok árfolyamát.

Pénteken, miután a hír megjelent, hogy Csányi 7,8 milliárdért 1,6 millió részvényt értékesített előző nap, a bankpapír kereskedésért egy időre fel is kellett függeszteni, 14 százalékos esésben, 4000 forint alatt is volt az árfolyama. Csányinak saját tulajdonában már csak 10 000 részvénye maradt, bár egy cégén keresztül megőrzött még 1,15 milliót darabot belőle, de ez így is kevesebb, mint a fele az eddigi tulajdonrészének. A Magyar Nemzet vasárnap arról írt, hogy Csányi részvényeladása mögött valójában egészségügyi okok állnak, és a bankvezér visszavonul, ezt azonban az OTP határozottan cáfolta.

 
 28. heti záró  29. heti záró
 BUX 19 531 18 247
 OTP 5 045 4 200
 Mol 16 725 16 270
 Richter 33 686 3 700
 Magyar Telekom 327 314

A többi papír ára sem szárnyalt a budapesti tőzsdén, a Mol és a Magyar Telekom is veszített az értékéből, a BUX index pedig több mint ezer ponttal zárta gyengébben ezt a hetet, mint az előzőt. A részvényindex így összességében 7 százalékkal, míg az OTP árfolyama 17 százalékkal esett egy hét alatt - vagyis a bank értékének majdnem egyötöde elveszett a héten. A Richter bár első ránézésre hatalmasat zuhant, valójában csak szétdarabolták a részvényeket, amik most egyenként tizedannyit érnek, mint korábban, ráadásul kicsit még erősödni is tudott az árfolyam.

Fizetéskényszer

De nem csak a devizahitelesek szenvednek a tartozásoktól: a héten csődöt jelentett Detroit, ami az eddigi legnagyobb amerikai város, ami képtelen rendezni az adósságát. Igaz, ehhez valóban sok pénzre lenne szükség: a teljes tartozás összege eléri a 15 milliárd dollárt. Itthon a vállalkozások is egyre gyűlnek az adóhatóság adóslistáján, amiről most térkép is készült, amiből kiderül, hogy hol fizet legkevésbé adót az a közel hatezer cég, ami összesen 221 milliárd forintnyi adóval tartozik az államnak.

Persze rajtuk még talán segíthet egy új rendelet, amivel könnyebb lesz befizetni az adót a cégeknek, de úgy tűnik nem könnyíti semmi a dolgát a portugáloknak, akik már államcsődöt fontolgatnak. A görögöknél sem jobb a helyzet, már nagy ütemben építik le az államot: a mentőcsomagokért cserébe most újabb megszorításokat fogadtak el, aminek a keretében 15 ezer embert bocsáthatnak el a közszférából.

A hitelezők dolga sem mindig egyszerű: az IMF-et éppen Matolcsy György szólította fel egy levélben arra, hogy zárja be a pesti irodáját, mivel már lezárult az előző program, így szerinte nem indokolt, hogy innen ellenőrizzenek. Ezt úgy tűnik a Valutaalap is így láthatja, legalábbis kiderült, hogy ősszel valóban bezárják az irodát, és nem keresnek a mostani képviseletvezető helyére új embert.

Miből élünk

De visszatérve a hitelekhez: a törlesztéshez jövedelemre lenne szükség, az viszont nem nagyon nőtt. Idén január-májusban 227 800 forint volt a bruttó átlagkereset, ami mindössze 3,3 százalékkal haladja meg a tavalyit, vagyis az áremelkedést kiszűrve sokaknál szinte semmivel nem marad több, mint egy éve.

Az is kiderült, hogy választási osztogatásban sem bízhatnak sokan: néhány morzsa alapján a jövőévi költségvetésből úgy tűnik, hogy osztogatás és megszorítás sem lesz, vagyis a pedagógusok mellett mások nem várhatnak nagyobb ütemű béremelést a közszférában. Ugyanakkor nyugdíjemelés lesz, de egyelőre szinte mindenről hallgat a kormány.

Ráadásul még az alig növekvő fizetésekből is egyre többet visz el a helyi ingatlanadó, az elmaradó adóbevételeket ugyanis adóemelésekkel pótolják az önkormányzatok. Drágult a héten a benzin is, négy forinttal nőtt egy liter ára, ami azt jelenti, hogy két hét alatt már 14 forinttal lett drágább egy liter. A pékek külön is aggódhatnak, csökkenhet ugyanis a bérük, miután visszavonták az ágazati kollektív szerződést. Ezzel pedig havi 30 ezret is veszíthetnek a sütödei dolgozók.

Olcsón a távolba

Persze ha mégis lenne pénzünk, jó híreket is kaphattunk a héten: több helyre is indulnak új vagy olcsó repülőjáratok Budapestről, moszkvai járatot indít a Wizz Air, a Jet2 pedig megint beindítja a Leeds-Budapest járatot. Bár vélemények szerint még mindig bizonytalan, hogy a tervezett időben el tud-e indulni, de a héten bejelentette, hogy hat gépet lízingelt a Sólyom Airways, amik közül az első már augusztus 20-a előtt megérkezik, 2017-re pedig már 50 gépet szeretne az új magyar légitársaság.

Összességében úgy tűnik, a válság alatt olcsóbban nyaralunk, de többet, és inkább választjuk az előszezont. Még mindig a Balaton a legnépszerűbb, azon belül pedig Siófok, bár a budapesti strandokról valószínűleg nem a Balaton szipkázta el az embereket: itt egyelőre kevesebbet járunk a strandra, mint tavaly, pedig néha jól jöhet egy kis válságfelejtés.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!