Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

És most kiket ment meg Orbán?

2013.07.24. 07:44 Módosítva: 2013.07.24. 08:24
Hányan vannak a devizahitelesek? Mennyivel tartoznak? Milyen segítséget kaptak eddig az államtól? Egyáltalán, meg lehet menteni mindenkit? Vagy inkább csak azokat kellene, akik a legrosszabb helyzetben vannak? De hányan vannak a legrosszabb helyzetben? Ezeket egyáltalán tudja valaki? Mi igen, és most elmondjuk.

A kormány szerdán újabb csomaggal megint megmentheti a devizahiteleseket, úgyhogy nem ártana tudni, kik is ők valójában. De ez nem egyszerű. Sok kis csoportjuk van, és mindegyiknek másra lenne szüksége. Persze mind annak örülne a legjobban, ha a kormány kifizetné helyettük a tartozásukat, vagy lenyeletné az egészet a bankokkal. Erre persze a költségvetésnek nincs pénze, a bankokat meg tokkal-vonóval csődbe vinné a dolog, amit ebben a formában a kormány sem akar. Emiatt csak részmegoldások létezhetnek. Ilyenekből az elmúlt években jó sokat láttunk.

 Adósmentő és adóssegítő programok 2008-2013
1. Kormány és a legnagyobb bankok megállapodása 2008. november
2. Állami áthidaló lakáshitel 2009.07.28 - 2010.12.31
3. Banki áthidaló hitelek és egyéb megoldások 2009 -
4. Árfolyamrögzítés I. 2011.08.12. - 2011.12.31
5. Végtörlesztés 2011.09.29 - 2012.01.31
6. Hiteltársulás 2011.10.25 -
7. 90+ napos tartozások forinthitelre váltása 2012.05.15-ig
8. Árfolyamrögzítés II. 2012.06.01 - 2013.05.31 ??
9. Nemzeti Eszközkezelő 2011 nyara -
10. Szociális Családiház-építési program (Ócsa) 2011.08.10 (bejelentés, folyamatban)
11.  Otthonteremtő kamattámogatott hitelek 2012.08.06 -
12. Perek 2011 -

A felsorolás szerdán egy sorral bővülhet, mert a kormány most tárgyalja, hogy mi legyen azokkal, akiken a fentiek közül eddig semmi nem segített. A kabinet elé többféle elképzelés kerül, ezeken a KIM-ben és az NGM-ben is dolgoztak, ebből nyilván Orbán Viktor kormányfő fog rábökni valamelyikre. Az egész ügy pikantériája egyébként az, hogy nem is az eddigi kudarcokon, hanem a Kúria egy félreértett ítéletén háborodott fel Orbán, és kérte fel a minisztereit egy újabb csomag összedobására. (A Kúria-döntés értelmezési nehézségeiről minden fontosat itt tudhat meg, és érdemes ezt a cikket is hozzáolvasni.)

Orbán, mint a legtöbb devizahiteles-programnál, most is komoly pénzekkel játszik. Ezermilliárd forintnál is több lehet a tét, de az is lehet, hogy alig lesz hatása a döntésnek, mert a miniszterelnök egy kisebb pénzügyi hatásokkal járó, higgadtnak nevezhető megoldást is választhat. Ebben sokan reménykednek is (mármint a bankok), csak akkor az egész devizahiteles-probléma megint nem lesz véglegesen megoldva. A piac mindenesetre nagyon feszült, az elmúlt napok nagy ügye az OTP-vezér részvényeladási rohama volt. A forint kivár.

    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    Na de mégis: kik azok a devizahitelesek?

    A kormánynak először erre kell választ adnia, mielőtt bármit kezd a problémával. A sok kis csoport közül a fontosabbak: a háztartások és a vállalkozók (az államot most hagyjuk), a jelzálog és a nem jelzálog, az ingatlan- és szabad felhasználású hitelesek, illetve a svájci frank és a nem svájci frank (euró, japán jen) alapú adósok. Amikor devizahitelesről beszélünk, akkor a sok kategória miatt általában mindenki kicsit mást ért alatta. Ezért nem lehet a számokban és a tervezett lépések hatásaiban egészen biztosat mondani.

    Mi most egyszerűsítsünk, vegyünk minden lakossági, devizában nyújtott jelzáloghitelt. A leggyakrabban ennek a körnek próbált segíteni a kormány, hátha most is ez lesz.

    A felügyelet adatai szerint március végén 3476 milliárd forintnyi ilyen hitel volt a rendszerben. Ezen osztozott 559 ezer adós. Az átlag tartozás 6,2 millió forint volt.  

    De menjünk mélyebbre, mert elképzelhető, hogy a kormány sem segít mindenkinek, hanem szelektál. Vannak a rendben törlesztők, összesen 443 ezren. Ez nem azt jelenti, hogy velük tényleg minden rendben van, csak azt, hogy eddig ennyien nem csúsztak 90 napnál nagyobb hátralékba. Persze közülük is sokan bajban vannak, és a legjobb úton haladnak, hogy a 90 napot átlépjék. (Ebben egyébként a kormány is aktívan közreműködik azzal, hogy újabb és újabb mentőcsomagokat indít. Így mindenki azt várhatja, hogy úgyis lesz egy következő kör, tehát nem kell olyan nagyon sietni a fizetéssel.) Az úgynevezett rendben törlesztők március végéig összesen 789 milliárd forint lejárt tartozást halmoztak fel, de ők elméletileg még a banki keretek között menthetők.

    Aztán vannak azok, akik a fentinél jóval nyilvánvalóbb bajban vannak. Az első negyedév végén 117 ezer ilyen adóst tartottak nyilván, ők a 90 napon túliak, lejárt tartozásuk 725 milliárd forint.

    És 115 ezren vannak azok, akik az 559 ezresnek mondott devizahiteles csoportban már nincsenek is benne. Ők annyival meghaladták a 90 napot, hogy szerződésüket a bank már felmondta, a mentőcsomagok pedig többnyire elkerülték őket. Ezt a csoportot érik el a végrehajtások, ezek száma negyedévről-negyedévre egyre csak halmozódik.

     

    A 21 ezer már elindult végrehajtás fölött tehát 94 ezer olyan háztartás van, ami ellen a kényszerértékesítési kvóta korlátozásait betartva bármikor elindulhat a végrehajtás. Ennek csak a legeslegutolsó, de annál fájdalmasabb fázisa a kényszerértékesítés és a kilakoltatás. Őket nevezhetjük egyébként a legrosszabb helyzetben lévő adósoknak. Az országos helyzet megyei bontásban így néz ki.

       2013. II. negyedév  2011. IV. n.év - 2013. II. n.év
       Megnevezés  A kvóta alapja (darab)  Kényszerértéke-sítési kvóta alapján kijelölhető maximum (db)
    (kvóta: 4%)
     ebből:
    kényszer-értékesítésre kijelölt (db)
     Kvóta kihasználtság
    (%)
     Kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlanok száma összesítve (db)
    1. Budapest 13 746 597 481 81% 2 592
    2. Bács-Kiskun megye 5 083 235 153 65% 924
    3. Baranya megye 5 053 225 163 72% 892
    4. Békés megye 5 693 254 183 72% 967
    5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9 984 426 322 76% 1 698
    6. Csongrád megye 4 100 188 142 76% 753
    7. Fejér megye 5 327 248 175 71% 984
    8. Győr-Moson-Sopron megye 3 467 163 113 69% 667
    9. Hajdú-Bihar megye 6 385 287 221 77% 1 219
    10. Heves megye 5 143 236 155 66% 885
    11. Jász-Nagykun-Szolnok megye 4 902 226 161 71% 920
    12. Komárom-Esztergom megye 4 343 206 137 67% 769
    13. Nógrád megye 3 324 158 105 66% 601
    14. Pest megye (Budapest nélkül) 16 716 717 529 74% 2 983
    15. Somogy megye 3 736 182 133 73% 715
    16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6 976 304 224 74% 1 226
    17. Tolna megye 2 461 123 71 58% 413
    18. Vas megye 2 109 108 72 67% 426
    19. Veszprém megye 4 009 191 133 70% 784
    20. Zala megye 2 519 128 79 62% 494
       Összesen  115 076  5 202  3 752  72%  20 912
     (forrás: PSZÁF)

    Foglaljuk össze az egészet: a kormány megmentheti azt a 21 ezer adóst, aki ellen már zajlik a kényszerértékesítés - de nyilván ennél nagyra törőbb célja van. A kört szélesítve megmenthet még 94 ezer embert, akik ellen bármikor elindulhat a hasonló eljárás. Hozzájuk csapva segíthet a 90 napon túlcsúszó adósokon is (117 ezer), így összesen már 232 ezer emberen segítene. De a kormány eddigi szokását megtartva akár minden jól törlesztőnek is mentőövet dobhat (443 ezer), így már 675 ezer érintettről beszélhetünk. A kör tovább is bővíthető mondjuk azokkal, akik jelzálogfedezet nélkül vettek fel devizahitelt, de ez már igazán nem lenne számottevő. És persze szűkíthető is, a mentőcsomagot megint valamilyen árfolyamszinthez, vagy gyerekszámhoz, vagy bármi hasonlóhoz kötve.

    Ennyi választóval egyébként már be lehet jutni a parlamentbe, vagy egy nagyobb párt kényelmes többséget szerezhet, úgyhogy politikailag is nagyon fontos az ügy.

    Nő a baj, még nagyobbra

    Aki azt gondolná, hogy a korábbi sok mentőcsomag hatásos volt, annak igaza is van meg nincs is. Aminek örülhetünk, hogy a késve törlesztők száma az elmúlt 12 hónapban kisebb ingadozásokkal leginkább stagnált, ami mondjuk jó, igaz, kudarcként is felfoghatjuk, hiszen a szám nem csökkent.

    Viszont van olyan adat is, ami már egyértelműen aggasztó, és még csak részsikerként sem lehet értelmezni: ha például a még fennálló teljes devizás hitelállományhoz viszonyítjuk a nem fizetők arányát, akkor az elmúlt 12 hónapban határozott emelkedést látunk. Magyarul: ugyan egyre kevesebb a devizahiteles (például a végtörlesztés miatt alaposan megcsappant a számuk), de közöttük egyre többen vannak azok, akik nem tudnak rendesen törleszteni.

    A növekedés egyik oka egyébként pontosan az egyik nagy hatású mentőcsomag, a végtörlesztés. A rögzített és kedvező árfolyamú törlesztéssel ugyanis sok jól szituált, a mentőöv nélkül is fizetőképes adós zárta le végleg a hitelügyletét, miközben a végtörleszteni képtelen, rosszabb helyzetű adósok nagyobb arányban maradtak banki ügyfelek. Magyarul várható volt, hogy a teljes hitelállományhoz viszonyítva emelkedni fog a késve fizetők aránya.

    Az alábbi ábra ezt az állapotot szemlélteti. Itt a teljes lakossági hitelállományt (deviza és forint, jelzálog- és nem jelzálog alapú) egyben kezeltünk, mert csak ebben a bontásban vannak meg a régebbre is visszanyúló adatok. A lényeg, hogy egyre nagyobb bajban vannak azok, akik eddig nem tudtak megszabadulni a hiteleiktől.

     

    Egyébként hasonlóan meredek emelkedést látnánk akkor is, ha a forinthiteleket kiszűrve csak a devizahiteleket ábrázoltuk volna. Forinthitelek nélkül csak a 2011 és a 2012-es negyedik negyedévek adatait látjuk, de a növekedés itt is hajmeresztő: a felügyelet adatai szerint (pdf 20. oldal) egy év alatt 14,1 százalékról 19,3 százalékra emelkedett a 90 napnál nagyobb fizetési hátralékot mutató devizás hitelszerződések aránya.

    Ahogy láttunk, a kormány nem ezt a problémát ismerte fel, hanem csak a Kúria ítéletén bosszantotta fel magát, de attól még tény, hogy a probléma itt van velünk, sőt az elmúlt időszakban még nagyobbra is nőtt. Igaz, most megint azok kísérleteznek a megoldással, akik eddig is szinte a legrosszabb lehetőségeket választották a helyzet kezelésére - egyébként egy értelmes javaslatot adtunk mi is, a kamatokon kellene faragni -, ami miatt nem könnyű bízni abban, hogy most a jó megoldást választják.

    A munkanélküliség, azt kellene kezelni

    2008 őszén, a válság kirobbanásakor 47 milliárd forintnyi háztartási hitel volt éven túli elmaradásban. 2012 végén ugyanez a szám 650 milliárd forint volt, 2013 elején pedig már 766 milliárd. Miért? Mert gyengült a forint és esetenként erősödött az euró vagy a svájci frank. Eközben nőttek a banki devizahitel-kamatok, ami egyébként hajmeresztő, mert a valóságban az elmúlt évek minden vezető nyugati devizában csökkenő kamatszintet hoztak. De ezeknél nagyobb baj is van, ami a devizahiteles-vitákban jellemzően elsikkad.

    A felügyelet legutóbbi kockázati jelentésében erre a szempontra is felhívta a figyelmet: "a háztartások esetében az árfolyam, a forint és devizakamatok is hozzájárulhattak a fizetési képesség romlásához, de az elsődleges ok a jövedelem elvesztése lehetett. Különösen nagy gondot okoz e tekintetben a tartósan, éven túl munkanélküliek számának az emelkedése".