Stefánia
0 °C
3 °C

Így hűtsük magunkat olcsón a melegben

2013.07.29. 14:08
A hőségben mindig megugrik az áramfogyasztás, ezzel együtt a villanyszámlánk is. Nem a klíma az egyetlen lehetőség, hogy túléljük a meleg napokat, de valószínűleg az egyik leghatásosabb. A ventilátor hosszú távon fárasztó, a vízzel sokat spórolhatunk, legyezővel kár is próbálkozni.

Elképesztő mértékben megnőtt a nyári áramfogyasztás az elmúlt évtizedben, a meleg nyarak és klímaberendezések elterjedése miatt a téli és nyári áramfelhasználási csúcsok évről évre egyre közelebb kerültek egymáshoz. Míg 2001-ben még több mint 900 megawatt volt a különbség a téli és nyári legdurvább nap között, addig idén már csak 50 megawatt. Ráadásul a nyárnak még nincs vége, ha a kánikula fokozódik, akár meg is dőlhet a téli áramfogyasztási csúcs.

 Időpont  Téli csúcs (MW)  Időpont  Nyári csúcs (MW)
 2001.12.11  5965  2001.07.16  5006
 2002.12.12  5980  2002.06.24  5228
 2003.12.11  6140  2003.06.12  5513
 2004.12.15  6357  2004.07.21  5543
 2005.11.24  6439  2005.07.28  5834
 2006.12.13  6432  2006.06.27  6031
 2007.11.29  6602  2007.07.19  6320
 2008.01.09  6388  2008.06.24  6252
 2009.01.13  6380  2009.07.16  5894
 2010.12.01  6560  2010.07.15  6232
 2011.11.24  6492  2011.07.14  6212
 2012.12.13  6463  2012.07.05  6288
 2013.01.09  6246  2012.06.20  6193

Igaz, ha visszanézzük az utóbbi évek nyári csúcsait, azok inkább június-júliusban voltak. A táblázatból jól látszik, a legtöbb áramot telente nagyrészt december közepén használjuk, míg a nyári csúcs jellemzően inkább a nyár első felére esik. A felhasználás egyértelműen az időjárás függvénye. A 2007-es forró nyár jól látható a számokban is, 6320 megawatt volt a csúcs júliusban, miközben egyes tavaszi, enyhe napokon ennek csak a fele volt a napi érték.

Többet fizetünk

A több fogyasztás persze azt is jelenti, hogy egyre többet fizetünk nyaranta. Hiába a rezsicsökkentés, egyre mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, ha hűteni szeretnénk magunkat a nyári hőségben. Megfigyelhető, hogy a késő tavaszi, nyár eleji hónapokban ötször-hétszer annyian vásárolnak klímát és ventilátort, mint a korábbi hónapokban. A légtechnikai szektor forgalma százmilliárdos nagyságrendű évente.

Magyarországon ráadásul a split klímának (ennek a lényege, hogy a kültéri egység külön van a beltéritől) az a verziója terjedt el, ami teljes erővel működik, és ki-be kapcsolgatja magát ahelyett, hogy folyamatosan hűtene a kívánt hatásfokon. A két egységet egy szigetelt rézcső pár kapcsolja össze. A kültéri egység két típusa a mono split klíma, amelynél egy beltéri egységhez egy kültéri egység csatlakozik, illetve a multi split, amire akár két, három vagy négy beltéri egységet is rá lehet kötni.

Légkondi: a legdrágább

Ennek a típusnak az előnye, hogy viszonylag olcsó, a fogyasztás miatt viszont érdemes lehet a drágább inverterest venni, az ugyanis mindig annyira megy, amennyire éppen kell, mindig éppen annyit fúj, hogy a beállított hőfokot tartsa, hosszabb távon behozhatja az árát. Egy nem inverteres légkondi 60–80 ezer forint körül van, de akár ez alatt is lehet találni. Az olcsóbb inverteresek 90–120 ezer forint között, a minőségibb berendezések 150–200 ezer körül vannak, de kinézettől és minőségtől függően akár 250 ezerért vagy drágábban is találunk inverteres klímát a piacon.

Különösen akkor érdemes inverteres klímakészüléket választani, ha a készüléket viszonylag sokat járatjuk vagy fűtésre is használjuk. A lakás 1 fokos lehűtése egyébként durván háromszor annyi energiát vesz igénybe, mint 1 fokos felfűtése. Egy szoba folyamatos hűtése akár 10-15 ezerrel is megdobhatja az áramszámlát havonta, ezért érdemes alaposan körbenézni és számolgatni vásárlás előtt.

Bizonyos élethelyzetekben – például egy albérletben, hétvégi házban – hasznos lehet a mobil klíma is, ehhez elég egy konnektor és egy ablak, amin keresztül a csövet kivezethetjük. Ezen a csövön keresztül kerül ki a kondenzációs hő a helyiségből. Nagy előnye, hogy nincs helyhez kötve, és könnyű beszerelni, nem rossz az energiakihasználása, hátránya viszont, hogy a szoba belső levegőjét keringteti, és jellemzően hangosabb is. A készülék és a beszerelés 70–200 ezer forint között van a szoba méretétől és a márkától, teljesítménytől függően.

 

A költségek sok mindenen múlnak. A szigeteléstől, a lakás fekvésétől, a kinti és benti hőmérséklettől, a szoba méretétől, az ablakok nagyságától, a szobában lévő gépektől és emberszámtól függően az ár jelentősen változik. Durva becsléssel viszont azt lehet mondani, hogy egy átlagos légkondival nagy melegben 25 fokon tartani egy 25 négyzetméteres szobát nagyjából 300–600 forintba kerül naponta. (35 fok mellett ennél hidegebbre egyébként sem tanácsos hűteni, a szakemberek legfeljebb 10 fokos különbséget javasolnak a kinti és benti hőmérséklet között.)

Sokat spórolhatunk, ha nem otthon töltjük a forróság napjait, hanem klimatizált hivatalokban, boltokban, irodákban. Csökken egy ember lehűtésének az egységköltsége, ha nagy és hatékony ipari berendezésekkel végezzük. A hőség ebből a szempontból pedig növelheti a fogyasztási vagy munkakedvet is, hiszen nőnek az otthonlét költségei a klimatizált munkahellyel, áruházzal szemben. Hacsak nincs otthon egy hűvös borospincénk, ez esetben ugyanis éppen fordított a hatás.

Ventilátor: önmagában kevés

A légkondinál olcsóbb, de kevésbé kielégítő megoldás a melegben a ventilátor. A körülményektől és a gép teljesítményétől is függ, hogy mennyi pénzt kell rá költenünk naponta. 3000 ezer forinttól 100 ezer forintig széles a választék, és üzemeltetni is jóval olcsóbb, mint a légkondit, de az eredmény is ennek megfelelő. Egy asztali kis ventilátor például naponta kijön 50-100 forintból, de csak a semminél jobb egy kicsit, néhány óra után már inkább kellemetlen, hogy fújja az arcunkba a forró levegőt. Persze feldobhatjuk néhány házi praktikával a ventilátort – például elé egy tálba jeget teszünk – bárhogy is trükközünk, ha nagyon nagy a hőség, a ventilátor inkább csak kiegészítő megoldás.

Mellette célszerű például időről időre vízzel is hűtenünk magunkat. Egy köbméter víz a Fővárosi Vízművek adatai szerint 220 forintba kerül. Ha nem pazaroljuk nagyon – fürdés helyett például zuhanyozunk –, és naponta négyszer hideg zuhanyt veszünk a forró napokon, az havonta durván 6 köbméter víz, vagyis 1320 forint, egy napra lebontva 44 forint.

Ha tehát meleg van, a ventilátor és zuhanyzás kombinációjával elviselhetőbbé tehetjük napjainkat 200-300 forintból. Feltéve, hogy van víz a házban, egy zuhanyzó, plusz a beépítése nagyjából 40 ezer és 250 ezer forint között mozog. A legtöbb magyar háztartásban természetesen nem a nyári hőség hívja életre a fürdőszoba iránti igényt, meglétét inkább vehetjük adottnak, mint a klímánál.

Az ivásnál sok pénzt megfoghatunk

Ha van olyan tó és árnyék, amely ennyi pénzből megközelíthető, és forró napjaink egyetlen feladatának saját hűtésünket tekintjük, anyagilag is jobban megéri inkább oda kitelepülni. Ha spórolni akarunk a vízzel, elég például a halántékunkra, csuklónkra vagy az alsó lábszárunkra folyatni, felfrissül tőle az egész test.

Legalábbis ezt állítják a forróságiparág ilyenkor rendre megszólaló szakemberei, ahogy azt is, hogy magunk hűtésén kívül ügyelni kell az úgynevezett folyadékbevitelre is, ismertebb nevén az ivásra.

Akár 1-2 literrel több folyadékra lehet ilyenkor szükség, aki nem légkondicionált szobában üldögél, jó, ha folyamatosan utántölt. Ennek költségei nehezen becsülhetőek, filléres tétel, ha csapvizet iszunk, ásványvízből, üdítőből akár 1000 forintos kiadás is lehet. Kétségtelen, ezen a ponton a legkönnyebb elcsúszni a költségekkel: egy közmunkás havi bérét megspórolhatjuk havonta, ha a hőségben megelégszünk a csapvízzel.

Futottak még

A hőség elleni küzdelemben időről időre előkerül egy-egy sokat ígérő, ám annál hiábavalóbb eszköz. Ilyen például a legyező, amely alapvetően a ventilátor negatív tulajdonságait ötvözi az emberi meghajtással, olcsó, de fárasztó megoldás a melegben.

Nem sokkal kerül többe – már 500 forintért is kapni – a kétezres évek elejének slágere, a napelemes, ventilátoros baseballsapka sem vagy a fejre szerelhető napernyő, az eredmény azonban minden esetben inkább lehangoló. Ezek egyetlen előnye a mobilitás, akár az utcán sétálva, akár autóban használható.

Ha komolyan vesszük saját testünk hűtését, vagy árnyékba, tópartra, vagy klimatizált helyre vonulnunk, és közben egész nap iszunk. Az esetek többségében azonban – strand, saját légkondi, bevásárlóközpont – költségeink növekednek a meleg miatt.

 
 
 Beszerzés  Naponta  Hatékonyság
  Légkondi   70-500 ezer   300-600 Ft   jó, kiváló
  Ventilátor   3-100 ezer   50-100 Ft  
  Zuhany   40-250 ezer   30-100 Ft  
  Legyező   500- forint   0 Ft   rossz

Ha önnek van ezeknél olcsóbb vagy érdekes módszere saját hűtésére, ne tartsa magában, írja meg a tema@index.inda.hu-ra!