Drámai helyzetben az E-Star

Bajban van az E-Star, és aggódhatnak a hitelezői is. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem hagyta jóvá a vállalat csődegyezségi kérelmét. A cég ugyan élt a fellebbezési jogával, de kifuthat az időből, legkésőbb ugyanis idén decemberben kellene teljesíteni a megállapodást a 600 hitelezővel.

Fellebbeznek a döntés ellen

A bíróság azzal indokolta a csődegyezség elutasítását, hogy szerintük a megállapodásban rosszabb feltételekkel fizetik ki azokat a hitelezőket, akik nem járultak hozzá a csődegyezséghez, vagy nem vettek részt az egyezségkötésben.

A cég szerint azonban valójában a csődegyezség nem hozza rosszabb helyzetbe azokat, akik nem támogatták a megállapodást, ugyanaz az általános szabály érvényes a hitelezőkre: mindenki elengedi a kamat- és járulékkövetelést, és közel 100 százalékban részvénnyé konvertálják tőkekövetelését.

Különös indoklás

A kamatok és járulékok elengedése persze nem minden hitelezőt érint egyenlő arányban, de ennek nincs köze ahhoz, hogy támogatta-e vagy sem a csődegyezséget. Sőt, tényszerűen nem is azok járnának a legrosszabbul, akik nemmel szavaztak, hanem éppen azok, akik megszavazták. Az összes bejelentett kamatkövetelés több mint 91 százalékát a csődegyezséget megszavazó hitelezők engedték el, a csődegyezséget támogatók tábora a tőkekövetelésükre vetítetten mintegy 30 százalékkal nagyobb kamatról mondott le, mint a csődegyezséget nem támogatók.

Soós Csaba

Fotó: Huszti István

Soós Csaba, a cég vezetője a portfolio.hu-nak adott interjújában azt mondta, a csődtörvényt szerintük tévesen értelmezte a bíróság, az ugyanis nem tiltja az adós és a hitelezők olyan megállapodását, melyben egységesen, valamennyi hitelezőre nézve rendelkeznek a tőkekövetelésen felüli követelések elengedéséről, és a csődtörvény nem írja elő, hogy minden hitelezőnek kizárólag azonos mértékű engedmény adható.

Semmit, vagy valamennyit

A bíróság döntése a hitelezők többségét és a céget is hidegzuhanyként érte, ellentmond a bíróság és a döntést meghozó bíró korábbi gyakorlatának is. A bíróság az indokláson túl lapunknak nem kívánta kommentálni a döntést, mindössze annyit közöltek, annak felülvizsgálatára, hogy az ítélet megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, a másodfokú bíróság lesz jogosult.

Ha esetleg azonban végül jogerős lesz az ítélet – vagyis elutasítják a csődegyezséget – a céget automatikusan felszámolják, ami nem csak az E-Starnak, de a hitelezők többségének is nagy bukás. Abban, hogy kamatkövetelésükből bármi is megtérül, aligha bízhatnak. Felszámolásnál kielégítési sorrendben jutnak pénzükhöz a kötvényesek, akik rosszabb helyen vannak a listán, azoknál még az is kérdéses, hogy a tőkéjükhöz juthatnak-e. Összesen nagyjából 17 milliárdot követelnek, becslések szerint egy felszámolás esetén 2-3 milliárdnál többet nem lehet kiszedni a cégből.

Ha ugyanis az E-Start felszámolják, a felszámoló értékesíti az üzletrészeket, berendezéseket, amelyek viszont jóval kevesebbet érnek, mint egy-egy projekt. Egy beépített fűtőberendezést például messze nem lehet annyiért eladni, mint amennyit az papíron ér, jobban járnak a kötvényesek is, ha nem felszámolással rendezik a dolgot, projektjeivel együtt ugyanis nagyjából 7-8 milliárdra tehető a cég értéke.

Éppen ezért nehezen látható be, hogy ki járna jól azzal, ha borul a csődegyezség, sőt, a bíróság döntése a hitelezőket is nehéz helyzetbe hozhatja. A kérdés ugyanis a hitelezők oldaláról most nagyjából úgy szól: viszontlátják a pénzük egy részét, vagy nagyjából semmit nem látnak vissza belőle.

Sikertörténetnek tűnt

Az E-Star energiamegtakarító vállalatként indult, a modell lényege az volt, hogy a rossz hatékonyságú fűtési rendszereket – például önkormányzatoknál – saját forrásból felújította majd osztozott a megtakarításokon. A cég eleinte gyors ütemben növekedett, 2011-ig még nyereséges volt, Soós Csabát az év menedzserének választották, az E-Start pedig valóságos sikertörténetként emlegették.

A Commerzbank és az OTP működési hiteleket adtak, a Raiffeisen beszállt a projektek finanszírozásába, az intézményi befektetők között pedig olyan nevek voltak, mint a Takarékbank, a Generali, az Allianz, az Aegon Alapkezelő, vagy akár az OTP. A cég nagyobb projektbe kezdett, három nagy romániai fűtési rendszert kezdett korszerűsíteni, lengyel erőművet szerzett, és megvette a győri ipari parkban szolgáltató RESZ céget is.

Bukás lett a vége

Aztán jöttek a gondok, az önkormányzati ügyfélkör elkezdett nem fizetni, komoly likviditási gondokat okozva ezzel a cégnek, a Fejér és a Veszprém megyei önkormányzatokkal, illetve Sárospatakkal és Hódmezővásárhellyel is meggyűlt az E-Star baja. Nem csak az önkormányzatok okoztak azonban gondot a cégnek,a  felelőtlen gazdálkodás és a beszűkülő hitelezés is sokat rontott a lehetőségeiken, a tőzsdei sikertörténet véget ért. A cég tavaly december óta csődeljárás alatt áll, míg korábban 12 ezer forint körül kerekedtek a cég részvényeivel, volt már 95 forintos mélyponton is az árfolyam. A kötvényesek tőkekövetelése akkor térül meg, ha az E-Star részvény árfolyama eléri a 366 forintos szintet.

A hitelezők most abban bízhatnak, hogy a bíróság még időben meghozza a másodfokú ítéletet, amelyben jóváhagyja a csődegyezséget, és le tudják zárna a megjelölt decemberi határidőig az eljárást. Elvileg egyébként ha megindul a felszámolás, még akkor is kezdeményezhető újabb csődegyezség, a nagyszámú résztvevő miatt azonban kérdéses, hogy ezt időben nyélbe lehet-e ütni. Minden hét késlekedéssel közelebb kerül a cég ahhoz, hogy darabjaira szedjék, és végső pont kerüljön az E-Star történet végére.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!