Megakadhat a takarékok államosítása

2013.08.12. 07:47 Módosítva: 2013.08.12. 08:51
Megakadhat a kormányzat torkán a takarékszövetkezetek erõszakos államosítása, ha a tagok bíróságon támadják meg a szövetkezetekre kényszerített alapszabály elfogadását - írja a Népszava. Szakemberek szerint, ha a felpereseknek adnak igazat a törvényszékek, munkajogi káosz alakulhat ki, hiszen akkor az esetleg idõközben kirúgott bankvezetõk is perre mehetnek. Még az sem kizárt, hogy néhány cégbíróság dobja vissza az alapszabályt, különbözõ hiányosságok miatt.

Peres úton támadhatják meg a takarékszövetkezeti tagok az integrációs szervezet által a szövetkezetekre kényszerített alapszabály elfogadását, ha nem ért egyet a közgyûlés határozatával. Úgy tudni, erre sokan készülnek már - értesült a Népszava.

Nem is esélytelenül, mert a bírósághoz forduló tagok hivatkozhatnak egyebek mellett arra is, hogy az alapszabályt ráerõszakolták a takarékszövetkezetekre. A bankvezetõk ugyan gúzsbakötve táncolnak, hiszen a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény semmibe véve az önállóságukat, bármikor, bármelyiküket kirúghatja, de az "egyszerû" tagok között akadhatnak jó néhányan, akik "csak a láncaikat" veszíthetik.

A lap szerint takarékszövetkezeti berkekben már tényként beszélnek arról, hogy a bankelnöki posztokat a kormány azoknak a fideszes országgyûlési képviselõknek "spájzolja", akik a kisebb parlament miatt kénytelenek lesznek elbúcsúzni a Kossuth téri épülettõl.

A lap beszélt olyan takarékszövetkezeti jogásszal, aki szerint a jelenlegi formájában egyetlen cégbíróság sem fogadhatja el a központi alapszabályt, mert az több ponton is ellentmond a hitelintézeti törvénynek.

Perközösséget akar a VOSZ

Bármelyik közgyûlési határozat megtámadható a bíróságokon, legyen az egyesületi, szövetkezeti, vagy vállalati - mondta el a lap érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára. Erre akkor van lehetõség, ha az érintett szerint jogsértõ módon hozták meg a döntést, vagy külsõ nyomás érte a céget, illetve a közgyûlést. 

Az érdekvédelmi vezetõ megítélése szerint egy pereskedés hosszabb távon komoly bizonytalanságot okozhat az új bankvezetõk között. A törvényszék ugyanis 1-2 év múlva jogerõsen érvénytelenítheti a mostani közgyûlési határozatokat, amiért a közgyûléseket törvénysértõ módon hívták össze, vagy a szavazás volt szabálytalan, esetleg maga a határozat jogsértõ.

Formai és tartalmi hibák szintén meg lehet támadni ezeket a döntéseket, de a külsõ kényszer is lehet indok - mutatott rá Dávid Ferenc. Ez utóbbinak minõsülhet az is, hogy amelyik takarékszövetkezet nem fogadja el a központilag elõírt alapszabályt, az elveszíti a mûködési engedélyét.

A VOSZ elnöke, Demján Sándor többször is kritizálta a kormányt a takarékszövetkezetek államosítása miatt.