A kormányra panaszkodnak a takarékok

Eddig több mint 6800 takarékszövetkezeti tag csatlakozott a takarékok integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban az Általános Jogok Biztosához elküldött beadványhoz. A tagok aláírását tartalmazó csatlakozó nyilatkozatot a múlt héten juttatta el az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az ombudsmani hivatalnak – írja a Magyar Takarék Blog. Értesüléseik szerint az ombudsman érdemben foglalkozik a beadvánnyal.

Súlyosak a jogsértések

Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény súlyosan sérti a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is. Sértik a magántulajdon védelmének elvét a törvény azon rendelkezései, amelyek a Takarékbankban meglévő jelenlegi tulajdoni arányokat egyoldalú állami beavatkozással megváltoztatják.

A törvény nem biztosít a tulajdonosnak jogot arra, hogy érdemben beleszóljon az általa tulajdonolt társaság működési szabályainak megalkotásába, nincs lehetősége arra, hogy a korábban megszerzett jogait továbbra is érvényesítse. A szabályozás gyakorlatilag hatósági eszközökkel ruházza fel a gazdálkodó szervezet Takarékbankot azzal a specialitással, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyben tulajdonosai is a Takarékbanknak, így lényegében a tulajdon utasítja a tulajdonost, határoz meg számára kötelezően végrehajtandó intézkedéseket.

A tulajdon megszünteti a tulajdonost

A törvény nem biztosítja a megfelelő piaci verseny lehetőségét sem a bankszámlavezetés, az eszközök lekötése tekintetében, amely a szövetkezeti hitelintézeteknek, azok tagjainak és tulajdonosainak közvetlen vagyoni hátrányt okoz. Sérti az azonos bánásmód jogelvét és a vállalkozás szabadságát is, továbbá a tisztességes gazdasági verseny jogát a törvény abban a tekintetben is, hogy szövetkezeti hitelintézetnek minősít olyan pénzügyi intézményeket is, melyek nem szövetkezeti hitelintézeti formában működnek.

Az OTSZ azt is sérelmezi, hogy a Takarékbank igazgatósága kezdeményezheti akár a szövetkezeti hitelintézet kizárását az Integrációs Szervezetből, ami kizárás a hitelintézet működési engedélyének a visszavonásához, s így több munkavállaló számára a foglalkoztatást, a megélhetést biztosító munkahely megszűnéséhez vezet (a tulajdon megszünteti a tulajdonost). A törvény preambuluma általánosítást tartalmaz, nem veszi figyelembe az OTSZ tagszervezeteinek valós mutatóit és a tagszervezetek mögött meghúzódó valós önkéntes intézményvédelemből (OTIVA) származó működési biztonságot. Ez a valós helyzettől eltérő következtetések levonását eredményezi, megvalósítva ez által a jó hírnév sérelmének alapjogi elvét.

Ezen túl a szövetkezetiség eszméjét, valamint egy sor EU-s irányelvet is sért a törvény a takarékok érdekvédelmi szervezete szerint.

Az Alkotmánybíróság a cél

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény alapján a biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti. Ha a beadvány alapján feltehető, hogy a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen ez esetben is eljárhat. Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.