Így adózunk, ha veszít a Fidesz

Ahogy közelednek a választások, egyre jobban körvonalazódnak a parlamenti pártok ígéretei, többen már részletes gazdasági programmal álltak elő, mások vitairatokat dobtak be, amelyekben inkább csak a hozzávetőleges irányokat határozzák meg.

Végigböngészve a nagyobb pártok oldalait úgy tűnik, nincsenek drámaian eltérő elképzelések a gazdaságról. Különböző hangsúllyal ugyan, de nagyjából a 10-20 éve ismételgetett lózungok köszönnek vissza mindenhol bürokráciacsökkentésről, a gazdaság fehérítéséről, egyablakos ügyintézésről, az egyenlőtlenség csökkentéséről, szerkezeti reformokról.

A nehezen megfogható, általános ígéretek között mindig konkrétabb ügy az adózás kérdése, az, hogy ki mit gondol az egyes adónemekről – mit emelne, mit csökkentene –, az adóváltoztatásoknak ugyanis közvetlen hatásuk van az emberek mindennapjaira.

Sok mindenben egyetértenek

Ezen múlik, hogy mennyibe kerül majd a boltban a tej és a kenyér, hogy olcsóbb vagy drágább lesz a zöldség és gyümölcs, mennyit kell fizetni a bankkártyahasználat után, drágul-e a telefonálás. Ezen múlik, hogy a fizetésünk hány százaléka marad a zsebünkben, vállalkozásunk mennyit fizet a közös kasszában.

A személyi jövedelemadó kérdésében viszonylagos konszenzus van az ellenzéki pártok között, a 27 százalékos áfát a legtöbben ugyan csökkentenék, de erre nem látnak nagyon mozgásteret. Az egyszerűsített vállalkozói adót a többség megtartaná, a társasági adónál a kedvezményeken változtatnának. A különadók kapcsán nincs konszenzus, és minden pártnak van néhány egyéni ötlete is, hogyan kellene megváltoztatni az adórendszert.

Ki mit csinálna az szjá-val?

A 16 százalékos egykulcsos adó a Fidesz legnagyobb és csaknem egyetlen választási ígérete volt, nagyjából 500 milliárdos kiesést okozott a költségvetésben, amelyet aztán különadókkal kellett pótolni. Támogatói szerint ez az a valóban igazságos személyi jövedelemadó, hiszen keresettől függetlenül mindenki ugyanannyit fizet, kritikusai szerint egyáltalán nem méltányos, hogy a gazdagok ugyanolyan kulccsal adóznak, mint a szegények.

Viszonylagos egyetértés van az ellenzéki pártok között abban, hogy az egykulcsos adót el kell törölni, helyette vissza kell állítani a több kulcsos, progresszív adórendszert, a családi adókedvezményt meg kell tartani, a többség pedig az adójóváírások rendszerét is visszahozná. A legkonkrétabb eddig az MSZP ígérete, ez az egyetlen párt ugyanis, amelyik már a kulcsokat is nagyjából meghatározta. Eszerint az alsó kulcs 14-16 százalék lenne, a középső kulcs 24-26 százalék körül, a felső kulcs 29-32 százalék. Az LMP csak annyit ír programjában, hogy a sávokat úgy határoznák meg, hogy az szja-t fizetők 80 százaléka jól járjon, a legjobban keresők járnának csak rosszabbul, mint a jelenlegi rendszerrel

A Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás is eltörölné az egykulcsos adórendszert, családi adókedvezmények fenntartásával újra bevezetnék az adójóváírást a minimálbér szintjén. Az ő elképzelésük szerint a munkavállalók felső tíz százaléka kerülne a felső kulcsba, a legjobban keresők esetében, - kb. 400 ezer forint felett - csak a sávhatárt elérő jövedelemrész után lenne elérhető a kedvezmény.

Konkrét kulcsokat egyelőre nem mondtak, ahogyan a Jobbik sem. A Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció is csak eggyel konkrétabb, ők a jelenlegi 16 százalék mellé bevezetnének egy magasabb kulcsot és egy 0 százalékos kulcsot. Azért a Fidesznek is maradt még terve az szja-val, Orbán Viktor azt mondta,  hosszabb távon a mostani 16 százalékot 10 százalék alá szeretnék csökkenteni.

Ennyi jött be szja-ból tavaly:
1 548 810 millió forint

Ki mit csinálna az áfával?

Az általános forgalmi adó az egyik legnagyobb adóbevétel a költségvetésnek, csaknem minden megvásárolt termék után fizetjük a Fidesz alatt 27 százalékosra emelt kulcsot. Támogatói szerint az áfa azért jó, mert mindenki fizeti, nem könnyű elkerülni: aki fogyaszt, adózik. Ellenzői szerint azonban rendkívül igazságtalan, főleg az egykulcsos szja mellett, hiszen az alacsony jövedelműek fizetésük nagyobb részét költik fogyasztásra, a rendszer a szegényeket bünteti. Adótechnikai oldalról pedig azzal is szoktak érvelni, hogy minél magasabb az áfakulcs, annál nagyobb a kísértés, hogy elcsalják, 27 százalékos - európai mértékben is kiemelkedő - kulcs mellett már nagyon nagyot lehet szakítani az áfacsaláson.

A kormány egy ideje azt emlegeti, hogy a teljes magyar adórendszer úgy érné el tökéletes állapotát, ha a 27 százalékos, és a néhány kedvezményes kulcs mellett megjelenhetne egy magasabb, 30-34 százalékos úgynevezett luxusáfa-kulcs is. Korábban már megkérdeztük az uniót, hogy mit gondolnak erről, ahol jelezték, nem fér össze a hatályos szabályokkal. Hozzátették, a vita az áfarendszerről az unióban is zajlik, vagyis nem elképzelhetetlen, hogy idővel lehetőségünk lesz bevezetni a luxusáfát.

Az ellenzéki pártok gazdasági programjaikban többnyire túl magasnak tartják a kulcsot, de nem látnak mozgásteret a gyors csökkentésére. Az MSZP szerint ha az egykulcsos adót megszüntetik, felszabadul annyi forrás, amiből lejjebb lehet vinni a forgalmi adót, vagyis lényegében vissza lehetne állítani egy Fidesz előtti állapotot. A DK hasonlóan látja a helyzetet, szerintük túl nagy bevételt jelent az áfa ahhoz, hogy könnyű legyen csökkenteni, de a cél mindenképpen ez lenne. A Jobbiknak és az LMP-nek konkrét javaslata is van az általános forgalmi adóval kapcsolatban. Előbbi áfamentessé tenné a gyermekneveléshez szükséges termékeket és szolgáltatásokat, utóbbi a zöldség és gyümölcs áfáját vinné le 5 százalékra, a jelenleg érvényes kedvezményes távhőáfát viszont felülvizsgálná.

Ennyi jött be ebből tavaly: 2 687 328 millió forint

Ki mit csinálna a társasági adóval?

A társasági adó mértéke jelenleg az adóalap 19 százaléka, az 500 millió forint alatti részre viszont csak 10 százalék. Az MSZP és az LMP szerint az 500 millió forintos értékhatár erősen eltúlzott, az értékhatárt 40-50 millió forintra csökkentenék. A Jobbik felülvizsgálná a kedvezményeket, mint például a tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére, a kapcsolt vállalkozások közötti transzferek árazására, a jogdíjak, kamatok elszámolására, a holdingtevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat.

A Demokratikus Koalíció az adón nagyon nem változtatna, de elképzelésük szerint annak kulcsa a személyi jövedelemadó általános kulcsával lehetne azonos. A kisvállalkozások kedvezményes társasági adókulcsát pedig megszüntetnék, vagy a 20 millió forint alatti nyereséget kimutató vállalkozásokra alkalmaznák.

Ennyi jött be ebből tavaly: 356 200 millió forint

Ki mit csinálna a különadókkal?

Az egyes iparágakat terhelő, elsősorban a multinacionális nagyvállalatok által fizetett különadók hangsúlyosan átmeneti jelleggel kerültek a magyar adórendszerbe, majd a Fidesz-kormány különböző mértékben, de megszilárdította ezeket. A legutóbbi mondás az volt, hogy még hosszú évekig, akár egy évtizedig is életben tartanák az adókat, amíg nem csökken a magyar államadósság szintje a mostani GDP-arányos 80 százalékról 50 százalék alá.

Az MSZP, a DK és a Haza és Haladás is az uniós átlag szintjére csökkentené a bankadót. A szocialisták a tranzakciós illetéket a rövid távú nagy összegű spekulációs befektetésekre vetnék ki, a telefonadót kivezetnék, a további különadók mértékeit felülvizsgálnák. A Jobbik külön nem említi, hogy mit tennének a különadókkal, de vélhetőleg maradnának.

Szerintük a mostani adórendszer egyébként is a multiknak kedvez. Csak a magas hozzáadott értékkel rendelkező és a több mint 50 százalékban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó, termelő tevékenységet folytató cégeket támogatnák. Az LMP-nél a mostani adók kivezetésről sok szó nem esik, viszont 10 milliárdos új különadót vetnének ki a repjegyekre.

Ennyi jött be tavaly a különadókból: 350 100 millió forint

Ki mit csinálna az evával?

Az egyszerűsített vállalkozói adót azok a vállalkozók választhatják, akiknek a 30 millió forintot nem haladja meg az éves bevétele. Kiváltja a személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, a társasági adót, bizonyos esetekben az általános forgalmi adót is. Korábban már többször felmerült az eva kivezetése, később a kulcs 37 százalékra emelése mellett döntött a kormány. Hosszabb távon inkább kivezetnék az egyszerűsített vállalkozói adót, Orbán Viktor a megszüntetése mellett érvelt, a kata és a kiva új adónemeknek szánna nagyobb szerepet a kisvállalkozók életében.

Az ellenzéki pártok nagyjából kivétel nélkül eva-pártiak, a szocialisták szerint fenn kell tartani a mikro- és kisvállalkozásoknak az átalányadózási technikákat, ezeknek ugyanis nagy szerepük van abban, hogy a cégeket kitereljék a szürke zónából. Az MSZP, ha kormányra kerül, ígérete szerint 30 százalékra csökkenti ezt az adónemet. Konkrét számot az LMP nem említett, de ők is fenntartanák az evát és csökkentenék a kulcsot, ők a többkulcsos eván is elgondolkodnának. A Jobbik nem ír programjában az egyszerűsített vállalkozói adóról, de korábban kiálltak mellette, így feltehető, hogy megtartanák akkor is, ha hatalomra kerülnének.

Ennyi jött be evából tavaly: 179 100 millió forint

Egyéb, adózással kapcsolatos tervek

A nagyobb, ismertebb adónemeken kívül persze számtalan része van még az adózásnak, amelyen változtatnának a pártok, ha ők kapnának felhatalmazást a kormányzásra. A tőkejövedelmek adóztatását is általánossá tennék. A Mesterházy Attila vezette szocialisták megszüntetnék a tőkejövedelmek külön adózását, elképzelésük szerint ezek is a progresszívan adózó jövedelmek részét képeznék.

A Jobbik a családi adózás bevezetésével kampányol, illetve számos kisebb-nagyobb adóváltozást is szükségesnek tart. A kis- és középvállalkozók esetén – meghatározott bevételi határig – a nyereséget terhelő adó és a magánszemély osztalékadója együttes mértékét 30 százalékra csökkentenék.

Az LMP a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérségben három évig elengednénk a legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezők után fizetendő közterhek 50 százalékát, illetve a legfeljebb 8 általánost végzettek után a közterhek 100 százalékát. A Haza és Haladás adóalkotmányt vezetne be, a Demokratikus Koalíció megtartaná az iparűzési adót és kidolgoznák az ingatlanadó általános, országos rendszerét. Ezzel a vagyoni típusú adók arányát lehetne növelni a magyar adórendszerben.