Mi lesz a nyugdíjammal?

Az Egyesült Államokban 1946 és 1964 között született babyboom-generáció tagjai nyugdíjas éveikben a gyerekeik támogatására szorulnak majd, idézi a MarketWatch összeállítását a Napi Gazdaság. Az érintett generáció közel felének ugyanis nincs annyi megtakarítása, hogy idős éveire fedezze az alapvető kiadásait, miközben hosszabb időskorra számíthatnak, mint bármely más korábbi korosztály.

Sokba kerül az egészségügy

A meglévő megtakarításokat ráadásul igencsak meg fogják csapolni az egészségügyi kiadások: az amerikai egészségbiztosítási rendszer, a Medicare csak mintegy 60 százalékát állja azon ellátások költségének, amelyekre egy tipikus nyugdíjasnak szüksége van. Egy felmérés szerint egy 65 éves párnak közel 300 ezer dolláros megtakarítással kellene rendelkeznie ahhoz, hogy fedezze a szükséges egészségügyi ellátásokat.

Ha mindez nem volna elég, az is szükségessé válhat, hogy az idősek gyermekeikhez költözzenek - igaz, az ezzel járó költségek, beleértve az otthoni ápolást is, még mindig kisebbek, mint ha egy idősek otthonát választanák lakhelyül, amelyért átlagosan évi 42,6 ezer dollárt kellene fizetni.

Arra, hogy rosszabb anyagi helyzet vár rá idősebb korában, nincs is felkészülve az érintett generáció. Egy felmérés szerint a nyugdíj előtt állók 22 százaléka számított romlásra, miközben a nyugdíjasok harmada már meg is tapasztalta, hogy rosszabb anyagi körülmények közé került. Az, hogy a leendő idősek mindinkább rászorulnak az állami egészségügyi és szociális ellátásra, azt is jelenti, hogy az ehhez kapcsolódó költségvetési kiadások jelentős, a GDP várható gyarapodását felülmúló növekedésére kell számítani.

A Ratkó-unokáknak sem lesz könnyű

Bár a fent felsorolt gondok egy része Magyarországon nem, vagy nem ilyen élesen jelentkezik, a Ratkó-unokákra is nehéz idők várhatnak szüleik nyugdíjba vonulásával. Tavaly a frissnyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárhoz közel álló Ratkó-nemzedék - azaz az 1949-1956 közötti népesedéspolitika idején születettek - gyermekeiből álló 31-40 éves korosztályban 225 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, a 41-45 éveseké nem érte el a 220 ezer forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint. A versenyszférában ezeknél az értékeknél tízenpárezer forinttal volt nagyobb az átlag, míg a költségvetési szektorban alig haladta meg a 190 ezer forintot.

A versenyszférát jellemző bruttó átlagbérekből alapesetben mintegy 150 ezer forint nettó marad, ami három eltartott gyermek esetén 190 ezer forint fölé emelkedhet. A költségvetési szférában gyermekszámtól függően 125-156 ezer forint között alakul a nettó fizetések átlaga. Mindebből jól látszik, hogy a kétkeresős, átlagos fizetést húzó gyermekes családok havi jövedelme egyes esetekben igen közel van a KSH által megállapított létminimumhoz: például akkor, ha a keresők a közszféra átlagát viszik haza, és kettő vagy több gyermeket nevelnek. A képhez hozzá tartozik, hogy a 31-39 éves korosztályban 10 százalék körüli, a 40-44 évesek körében 9 százalék alatti volt tavaly a munkanélküliség, ami kisebb a 10,9 százalékos országos átlagnál.

Sokan feketéztek

A bérekhez képest a tavaly az újonnan megállapított öregségi nyugdíjak átlagos összege nem is volt vészesen alacsony: havi 99 894 forintra rúgott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint. Összehasonlításul: a nyugdíjas létminimum a KSH számításai alapján 77,4 ezer forint volt egyfős háztartást figyelembe véve, míg kétfős háztartásnál 133,2 ezer forint.

A Napi Gazdaság az ONYF-től arra a kérdésére ugyanakkor nem kapott választ, hogy a Ratkó-generáció nyugdíj előtt álló tagjai közül hányan, mekkora ellátásra számíthatnak majd. Az viszont, hogy ebből a csoportból a rendszerváltást követően rengetegen vesztették el állásukat, illetve kényszerültek a szürke zónába, félig-meddig bejelentett munkát végezve, továbbá rokkantnyugdíjba, biztosan negatívan hat a várható öregségi ellátás összegére.