Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ágnes
-6 °C
2 °C

MNB: Évi 70 milliárdot szedtek ki a bankok az adósokból

2013.08.23. 15:44

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank devizahitelekről írt cikksorozatának második része, ez nagyvonalakban ugyanarról szól, mint az első. Viszont számszerűsíti, szerintük mennyit gomboltak le a bankok a hitelesekről: 55-70 milliárdot évente.

Nőtt a kamat

Az írásban a volt NGM-es Balog Ádám, MNB alelnöke, és Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója kifejti a devizaalapú jelzáloghitel-szerződések erőfölényt biztosítottak a bankoknak, amit a futamidő alatt kihasználva egyoldalúan tudták változtatni a kamatokat és a különböző díjakat.

Az ügyfelek jellemzően 6-7 százalék teljes hiteldíj-mutató (THM) mellett vették fel a deviza jelzáloghiteleket, ami 2005-2006 során a referenciakamathoz (CHF-LIBOR) képest 5 százalékpont körüli felárnak felelt meg. A teljes hitelköltségek 2007 környékén sem változtak lényegesen, holott a svájci referenciakamat megemelkedett. Az erre az időszakra jellemző, az ügyfelekért folytatott rendkívül erős versenynek tulajdonítható, hogy a kamatfelár így 4 százalékpont alá csökkent. A már megkötött szerződés futamideje alatt azonban a bankok könnyedén meg tudták változtatni a hitelkamatot és ezáltal a felárat is.

Rossz volt a szabályozás

A válság alatt ezt meg is tették: az átlagos THM 2 százalékponttal 8-9 százalékra emelkedett. Történt mindez annak ellenére, hogy a referenciakamat közben nulla közelébe csökkent, vagyis a THM jelentősen elszakadt a referenciakamattól. Ennek következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek, és így ezen a csatornán a bankok évente mintegy 55-70 milliárd forint többletbevételt tudtak elérni.

Az egyoldalú kamatemeléseket Balogék szerint már korábban meg lehetett volna gátolni egy olyan szabályozással, amely előírja, hogy az új hiteleknek referenciakamathoz kötöttnek kell lennie a futamidő alatt nem módosítható, fix felár alkalmazásával.  Amennyiben ilyen konstrukciók terjedtek volna el a válság előtt, a svájci frank alapú jelzáloghitelek THM mutatói nemhogy nem emelkedtek, hanem 5 százalék alá csökkentek volna, így az ügyfelek jelenlegi átlagos törlesztőterhe - a felár mértékétől függően - 25-35 százalékkal alacsonyabb lenne.

Az árfolyamrésen is kerestek

A kamat mellett az árfolyamrésen is többletbevételt értek el a bankok. A deviza jelzáloghitel adósoknak jelentős költséget jelent az árfolyamrés mértéke, akár a közép-, akár a vételi árfolyamhoz képest kerül meghatározásra, mivel azt a bankok a válság kitörése után jelentősen megemelték, több esetben megduplázták.

Ennek következtében a szélesebb árfolyamrés - még ha a kamatemeléseknél lényegesen kisebb mértékben is, de – tovább növelte az ügyfél terheit. A devizaadósok teljes hitelköltségét ez átlagosan 35-45 bázisponttal emelte ahhoz képest, mintha középárfolyamon került volna meghatározásra a forintban kifejezett törlesztőrészlet. A bankrendszer az árfolyamrésen keresztül évente körülbelül 5 milliárd forint többletbevételt tudott elérni a 2011-es szabályozás előtt, míg azóta ennek az összegnek csupán a felét.



  • Vennék
  • Hírek