Heim: Nincs jó közgazdasági válasz
További Gazdaság cikkek
-
Egymilliárdos keretösszeggel támogatja a kormány a tudomány népszerűsítését - Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma
- Megszületett a döntés, rendkívüli lépés jöhet az üzemanyagoknál
- Óriási roham jöhet az otthonfelújítási támogatásért, kikerült egy rendkívül fontos előírás
- Az építési szabályokat szigorítaná az elektronikus dokumentációs rendszer
Az eurót 305 forinton kellene rögzíteni Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke szerint, aki úgy véli, az így rögzített árfolyam kedvező lenne az exportőröknek, és kiszámíthatóvá tenné az országot.
Erkölcsi kérdés, közgazdasági válasz nincs
Heim Péter a Gazdasági Rádiónak adott, csütörtökön elhangzott interjújában arról is beszélt, hogy a devizahitelek ügye erkölcsi kérdéssé vált, és nem adható jó közgazdasági válasz a problémára. A szakember szerint ugyanakkor erkölcsi szempontból a bankszektort nem lehet mindenért felelőssé tenni.
A befektetési szakember megismételte korábbi javaslatát, amely szerint 305 forinton kellene rögzíteni az eurót, felváltva ezzel a jelenlegi lebegtetési árfolyam rendszert.
Mivel hosszabb távon a forintnak - figyelembe véve az eurózóna gazdasági növekedését és inflációs trendjét - 0,5-1 százalékkal kellene leértékelődnie, akkor ez 5-10 éves távlatban, például az euró bevezetéséig, 5 százalékos nominális leértékelésnek felel meg – magyarázta Heim Péter, hozzátéve, hogy így számolva 315 forintos árfolyam jönne ki, amelyhez képest a 305 forint erősebb.
A 305 forinton rögzített árfolyam kedvező az exportőrök számára, egy kicsit "fogja" az importot, a fizetési mérleg jövedelem számláira is kedvező hatást gyakorolna, ráadásul kiszámíthatóvá tenné az országot – mondta a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke.
Áthárították az országkockázatot, ezért bűnösek
Heim Péter úgy vélekedett, a devizahitelezésért a felelősség a szabályozót, azaz az államot és a hitelt felvevő lakosságot terheli. A bankok felelőssége abban áll, hogy a hitelt nem euróban, hanem svájci frankban nyújtották a rövidtávú profitmaximalizálás érdekében.
Heim Péter hozzáfűzte: a bankrendszer áthárított minden költséget, mert nem fedezte pozícióit, azaz kamatkockázatát, s ennek következtében, amikor Magyarország országkockázata megemelkedett, azt is át kívánta hárítani, noha egy prudens bankrendszerben ezt nem tehette volna meg.
Ami a terheket illeti, az államnak és a bankrendszernek jelentős részt kellene vállalnia, de a lakosság sem mentesülhet – hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató vezetője. Hozzáfűzte: az ügyfeleknek azért kell részt vállalniuk a terhekben, mert senki sem kényszerítette őket a hitel felvételére, spekuláltak, hiszen forintkölcsönt is felvehettek volna.
A rendezést Heim Péter szerint nem lehet megoldani „egy nap alatt”, mert az a forintot hihetetlen nagy nyomás alá helyezné, jelentősen gyengítené. A Magyar Nemzeti Bank képes lenne beavatkozni, de a devizatartalékok több milliárdos csökkenése az ország sérülékenységével járhatna, mivel a külföldiek kezében lévő állampapír állomány megközelíti a 17 milliárd eurót – figyelmeztetett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
