Bernadett
0 °C
9 °C

1 628 367 forintunkba kerül az állam

2013.10.01. 07:33
Úgy csökken a húsáfa, hogy a bevétel még több is lesz, egy halom pénz megy stadionokra, felturbózzák a közmunkaprogramot, a devizaadósok megmentésével viszont egyelőre nem nagyon számolnak a 2014-es költségvetésben. Az evásokat leépítenék, nőnének a jóléti kiadások. Minél több energiacége van az államnak, annál kevesebb adót várnak innen, emelkedik a nyugdíjkorhatár.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyből kiderül, kinek mennyit kell majd befizetnie a közös kasszába, és a befizetett pénzt milyen arányban tervezi elosztani az állam. A kormány az idei 0,9 százalékosra várható növekedés után optimista módon 2 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre, tervei szerint 1426 milliárd forinttal nagyobb lesz a Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások értéke.

Kevésbé derűlátó a drágulással kapcsolatban: az elemzőknél kicsit nagyobb 2,4 százalékos inflációval számol, és 296,9 forintos euróárfolyammal. A beruházások a GDP-hez viszonyítva nagyjából ott lesznek, mint tavaly, az emberek viszont többet fognak vásárolni, a kormány 1,5 százalékos háztartási fogyasztásbővüléssel kalkulál.

 
 
 2012  2013  2014
 A GDP növekedése (%) -1,7  0,9  2
 A GDP értéke (milliárd)  28 048  29 203  30 629
 Infláció (%)  5,7  1,9  2,4
 Beruházási hányad (A GDP százalékában)  17,4  16,9  17,4
 Háztartások fogyasztása (%)  -1,7  0,1  1,5
 Export (%)  1,7  4,5  5,8
 Import (%)  -0,1  4.5  6.2

Ezekre a makroszámokra építették tehát a költségvetést, amely továbbra is a GDP 3 százaléka alatt tartaná a hiányt, és 76,9 százalékra csökkentené GDP-arányos államadósságot.

A fő számokból is látszik: jövőre még több pénzt várnak tőlünk, többet osztanak újra, a hiány viszont forintra kevesebb lesz, mint idén. Az újraelosztás mértéke a GDP arányában érdemben nem változik.

Ha az állam jövő évre tervezett bevételeit elosztjuk minden állampolgár között – tehát nemcsak az adó- és járulékfizetőkkel, hanem a gyerekekkel és a nyugdíjasokkal is számolunk, illetve a cégek és az állami szervek költségvetési befizetéseit is hozzávesszük a számításhoz –, akkor fejenként átlagosan mindenkire 1,6 millió forintos állami elvonás jut.

 

Ha megnézzük, melyik nagy területre mennyit költünk, úgy tűnik, a több bevételből forintra valóban szinte minden területre több jut, ahogy azt az elmúlt hetekben Varga többször is elmondta.

A választásokhoz közeledve valamennyivel többet költünk például jóléti szolgáltatásokra, pénzt kapnak a diákhiteles kismamák, jön a kibővített családtámogatás és a pedagógusok béremelése.

 

57 milliárd, hogy még több bevétel legyen

Hiába ígéri a húsáfa csökkentését a kormány, a tervezetből kiderül, a csökkentés ellenére is növekvő áfabevételekkel számolnak. A növekvő fogyasztás ugyan ezt részben magyarázhatja, de az sem kizárt, hogy Orbán még mindig nem tett le a luxusáfa ötletéről. A kormányfő korábban Varga Mihályt arra kérte, a 2014-es költségvetésben már kalkuláljon egy 30 százalék feletti áfakulccsal is.

Úgy számolnak, hogy csökkenni fognak a jövedéki adóból származó bevételek is, amit leginkább a nemzeti trafikrendszer bevezetése okozhat. (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már az első hónapok után kimutatta, hogy visszaestek a legális cigaretta értékesítéséből származó bevételek.)

Kevesebb jön majd be tranzakciós adóból is, tavaly nagyon túlszámolta magát a kormány. Több lehet viszont a telefonadó, az idei 44 milliárd helyett 57 milliárdot várnak.

 

A cégek terhelése is tovább nő. Jóval nagyobb bevételre számítanak a társasági adóból, és úgy tűnik, évről évre egyre nagyobb szerepet szánnak ennek az adónemnek. Míg 2013-ban még csak 321 milliárd forint jött be, 2017-re (mert a költségvetési kivetítés addig tart) 412 milliárddal számolnak. Jövőre 359 milliárd jöhet be társasági adóból. Szembetűnő, hogy erősen visszaszorítanák az evásokat: az idei 108 milliárd helyett csak 67 milliárd jöhet be ebből '14-ben.

Eközben a nagy reményű kisvállalati adózás visszaesésével is számolnak, pontosabban a realitásokhoz igazítják a számokat: jövőre a fele sem jön be annak, mint amivel idén még Matolcsyék számoltak.

Ahogyan az állam térnyerése nő az energetikában, úgy csökkennek az energiacégektől elvárt bevételek: 20 milliárd forinttal kevesebb Robin Hood-adóra, és 7 milliárd forinttal kevesebb közműadóra számítanak.

Azt pedig egyelőre inkább csak találgatni lehet, mi lesz az a 90 milliárddal megnövekvő bevétel, amelyet a kormány nem nevezett nevén: az úgynevezett egyéb adókból ennyivel többet, 343 milliárdot várnak 2014-re.

 

80 milliárd, hogy több stadion legyen

A tervezet rögzíti, hogy az állami vagyon értékesítéséből befolyó pénzt a kormány nem akarja folyó kiadásokra elkölteni, csak olyan beruházásokra, amikkel újabb értéket teremt. A kormány ezeknek a pénzeknek az összepárosítására használja a beruházási alapot, amibe 130 milliárdot vár, ebből 120 milliárd frekvenciaeladásokból folyhat be.

Ebből jut stadionépítésekre, tornaterem- és uszodafejlesztésekre, egyházi és oktatási intézmények fejlesztésére. A három legnagyobb állami beruházás a Nemzeti Olimpiai Központ 20 milliárdos, a Kossuth tér 17,4 milliárdos, illetve a stadionfejlesztési program 12 milliárdos finanszírozása lesz. Egyébként stadionépítésekre és -felújításokra összesen 82 milliárd forintot költünk 2014-ben.

A költségvetés szerint egyébként már ebben az évben bekövetkezett a növekedési fordulat, az idei bővülés így az eddig várt 0,7 százalék helyett 0,9 százalék lehet. Vargáék szerint jövőre a sűrűn emlegetett rezsicsökkentésnek, a devizahitelek kisebb törlesztőrészletének és a reálbérek emelkedésének köszönhetően fogyasztunk majd többet.

30 milliárd, hogy kevesebb munkanélküli legyen

De a kormány gondoskodott a foglalkoztatási, munkanélküliség mutatók feljavításáról is: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 30 milliárddal többet kap, hogy a téli-tavaszi időszakra is zökkenőmentes legyen a közfoglalkoztatás. A 160 ezer pedagógus is boldogabb lehet egy kicsivel, közöttük 153,4 milliárdot oszt szét a kormány.

Hogy más jó hír is legyen, a kormány szerint a beruházások is fellendülnek, ami az említett stadionépítések mellett az MNB 2000 milliárdosra bővített hitelprogramjának köszönhető. Élénkülést várnak a külpiacokon is, ami a hazai ipari termelést húzhatja fel, megnövelve az ország így is jelentős exporttöbbletét. Amikor majd a sok kedvező hatás összeér, a versenyszféra gyatra foglalkoztatása is javulni fog – ígéri a költségvetés tervezete.

4 milliárd, hogy kevesebb diákhiteles legyen

Jövőre a diákhitel-tartozások részleges elengedése 4 milliárd forintot visz el, a közmédiát jelentő MTVA 69,9 milliárdos támogatásból gazdálkodhat. Utazási kedvezményekre 104 milliárd a keret, a korhatár előtti nyugdíjra és az ezzel összefüggő szociális ellátásokra 715 milliárd jut.

 

Nagyjából ugyanekkora, 704 milliárdos költségvetési támogatást kapnak az összességében – hitelek nélkül – 2356 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzatok.

Érdekes, hogy miközben a devizahitelesek megsegítése, a „terhek jelentős és tartós csökkentése” a dokumentum egyik prioritása, újabb hozzájárulásról vagy támogatásról nincs szó benne, csak az olvasható, hogy „a költségvetés tartalmazza az eddigi devizahiteleseket segítő programok költségvetési fedezetét”.

1100 milliárd, hogy hitelünk legyen

A nyugdíjaknál változás, hogy a rendszert finanszírozó 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból januártól 1 százalékpont az Egészségbiztosítás Alaphoz kerül. A nyugdíjemelés 2,4 százalékos lesz, pontosan akkora, mint az infláció. A nyugdíjkorhatár menetrendszerűen 62,5 évre emelkedik az 1952-ben születetteknél.

2014-ben összesen 2,7 milliárd euró devizakötvény, 2 milliárd euró EU-hitelt és 0,7 milliárd euró egyéb forrásból kapott hitelt kell törlesztenie az államnak. Az államadósságra hazai módszertan szerint számolva 1074 milliárd forintnyi kamatot kell kifizetnünk, az uniós módszertan szerint számolva ugyanez az összeg 1127 milliárd lesz – annak azért örülhetünk, hogy ez kevesebb a tavalyinál.

17 milliárd, hogy még több banki sarc legyen

Az Origo értesülése szerint a költségvetés egyik pozitív meglepetése, hogy a kormány lemondott a bankkártyás vásárlások után beszedett három ezrelékes tranzakciós illetékről. Ez 5 milliárdos teherkönnyítés a bankoknak, amit várhatóan többségük tovább ad majd az ügyfeleknek is. A lépés a vásárlási szokásokat a bankkártyahasználat felé terelheti, ami okos húzás lehet a feketegazdaság elleni harcban.

Hogy a bankok valami rosszat is kapjanak – bankadó megtartása mellett, ami várható volt –, a kormány egy egyszeri, hitelintézeti hozzájárulásnak nevezett 17 milliárdos újabb sarcot is kivetne a szektorra. A szektor a 84 milliárdos általános kockázati céltartalékának a 19 százalékát kellene jövő májusban befizesse az államkasszába. A lépésnek köze lehet a formálódó devizahiteles-mentőcsomaghoz.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!