Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Ilyen az USA, amikor már a szemetet sem viszik el

2013.10.03. 00:38
Az Egyesült Államokban patthelyzet alakult ki, mert a két párt nem tud megegyezni a költségvetés alapjairól, ezért bénultan állnak a szövetségi intézmények, amíg nem találnak közös nevezőt. De mit jelent ez a mindennapokban? Kint élő olvasóink leveleiből szemlézünk.

„Azt kell, hogy mondjam, ha a hírekben nem hallok róla, nem is tudnék a leállásról" – írta egy Szilícium-völgyben dolgozó olvasónk arról, hogyan érinti őt személy szerint az amerikai szövetségi kormány leállása.

Amerikában élő olvasóink egy része hasonló véleményen van, de azért volt olyan is, akinek a nyaralását tette tönkre a leállás, másoknak pedig rohamtempóban kellett összecsomagolniuk, mert szövetségi finanszírozású munkahelyen dolgoznak.

Szinte észre sem vették

A riasztó folyamatok ellenére a legtöbben úgy tűnik, semmit nem éreznek az egészből, alig aggódnak. Egy olvasónk szerint Los Angelesben nem változott semmi, a legtöbb ember meglepődne, ha megtudná, hogy a szövetségi kormány leállt.

Azon állami intézmények túlnyomó többsége, amivel az átlag polgár nap mint nap kapcsolatba kerül, az vagy helyi városi, vagy állami szinten működik, tehát az iskolák, múzeumok, könyvtárak, bíróságok nyitva vannak, jogosítványt, építési engedélyt is intéznek. A szövetségi állami alkalmazottak kivételek, őket szabadságra küldik el, vagy ha létfontosságú munkát végeznek, akkor dolgoznak.

Zoli Walnut Creekben, Kaliforniában él, és San Franciscóban dolgozik az üzleti negyedben, mindennap ingázik.

Nem érzünk semmit abból, hogy leállt az államigazgatás, az emberek ugyanúgy dolgoznak, sétálnak, és éttermekbe járnak. A szolgáltatások többsége magánvállalkozás, ezért nem igazán feltűnő, ha nincs nyitva egy-két hivatal.

Nagyobb fennakadást okoz, ha a helyi tömegközlekedésben dolgozók sztrájkolnak. Egy bringhamtoni olvasónk a „shutdownról” csak a Wall Street Journalból hallott, meg az egyetemi óráin. „Az egyetemet New York állam tartja fenn, ezért semmi nem látszik. Az emberek már készültek a leállásra, senki nem lepődött meg.”

Egyszerűen félbeszakadt a munka

Az érintett szövetségi munkahelyeken dolgozók viszont jó képet festettek arról, milyen hirtelen szakadt meg a munka. Ivett kutatóként dolgozik a védelmi minisztériumban.

Bemehetünk dolgozni, de minden le van zárva, még a céges laptopjainkat sem vihettük haza. Fogalmunk sincs, hogy ez az egész meddig fog tartani, meddig nem kapunk fizetést. A vízumok miatt is idegeskedhetünk. Egy barátunk vízumért ment haza Európába, de nem tud visszamenni, mert bezárták a követséget, és nem adnak ki vízumokat.

Péter egy évvel ezelőtt költözött családjával az Egyesült Államokba. A szövetségi finanszírozás leállása gyakorlatilag egyet jelent munkahelyének teljes leállásával.

Reggel minden alkalmazottnak meg kellett jelennie a munkahelyen, ahol megtudta, hogy dolgozhat-e vagy sem. Utóbbi főleg a betegellátásban dolgozókat érinthette. A többieknek négy fizetett óra állt rendelkezésre, hogy a személyes dolgaikat összeszedjék, beállítsák az »out of office« email üzeneteiket és biztonságba helyezzék a kutatással összefüggő anyagaikat.

A dolgozók többségét hazaküldték fizetés nélküli szabadságra, miközben külön kiemelték, hogy a szövetségi törvények értelmében onnantól nem tartózkodhatnak a munkahelyen. Péter ösztöndíjasként egyelőre kap fizetést, és él az egészségbiztosítása is, ugyanakkor több munkatársának ez igen nehéz időszak lehet. A tájékoztatás egyébként folyamatos, egy honlapon keresztül informálódhatnak az aktuális helyzetről.

A nyaralás dühítő is lehet

A turistákat is különböző mértékben érintik az események.

Feleségemmel New Yorkban töltjük a mézesheteket, itt semmi jele a leállásnak, a város pörög, mint eddig. A Guggenheim Múzeum is nyitva volt. Tegnap a MET múzeumban sem éreztük a pánikot. Rengeteg a rendőr, de gondolom, ez itt természetes

– biztosított minden New Yorkba készülőt Laci.

Másik olvasónk azonban nem volt ennyire szerencsés, elég fontos látnivalók maradnak ki kényszerűen a programból.

Az volt a terv, hogy pár nap San Francisco után megyünk a Yosemite-be. Kedden kellett volna megjelennünk a lefoglalt szálláson a nemzeti parkban, de persze az összes nemzeti park bezárt. Aminek nemzeti van a nevében, azt most kerüljük

– számolt be kaliforniai nyaralásáról az egyébként Washingtonban élő Bálint. Az előre kifizetett szálláspénzt majd valahogy visszakapják, de a parkokat nem tudják megnézni ezen a nyaraláson. „Elég dühítő. Másodlagos szépségű úti célokat kellett választanunk magunknak".

A politikai vonzatokon rágódnak

Itt Bostonban, az én környezetemben ennek különösen nagy hatása egyelőre nincsen. Az igazi hatás inkább a hangulatban van. Már megint valami felesleges dráma! – sóhajtanak az emberek. Tele van a hócipőjük azzal, ami Washingtonban történik

– írta Balázs, a Fehér Ház blogunk egyik külsős, régóta Bostonban élő szerzője. Szerinte sokatmondó, hogy a kongresszus népszerűsége történelmi mélyponton van, az emberek szerint a törvényhozás csak a saját, önös politikai érdekeivel van elfoglalva.

„A leállás engem nem érint, de a barátaim, szomszédok, munkatársak véleménye szerint a republikánusok súlyos szavazatokat veszítenek ezzel, mert a veteránok, a turizmusból élők és még sokan mások bevételtől-segítségtől esnek el" – írta Gyöngyi. Ez egybecseng a legfrissebb közvélemény-kutatásokkal is. A CNN/ORC felmérése szerint sokkal inkább a republikánusok, semmint Barack Obama elnök a felelős a leállásért.

Túllép Amerikán

Egyelőre semmi hatását nem látjuk a leállásnak, bár amiatt egy kicsit aggódunk, hogy a szemetet el fogják-e vinni. Szerintünk a külföldet jobban érdekli a dolog, mint az amerikaiakat

– mondja Marcell, aki két éve él Amerikában egy georgiai kisvárosban.

Az biztos, hogy a kutatók például attól függetlenül is könnyen szembesülhetnek a helyzet fonákjával, hogy egyáltalán az Egyesült Államokban vagy külföldön élnek-e. A PubMed a leggyakrabban használt ingyenes bibliográfiai adatbázis az orvostudomány témakörében, viszont honlapjának tetején jól látható üzenetben jelzik, hogy a kormányzati finanszírozás elakadása miatt csak csökkentett létszámmal dolgoznak a munkatársak, habár megpróbálnak reagálni a sürgős kérésekre.

Az amerikai leállás egyébként egészen Magyarországig ér: a debreceni National Instruments új épületszárnyának alapkőletételére hivatalos lett volna Robert Peaslee, az amerikai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa is.

A tanácsos úr először egyéb sürgős teendői miatt lemondta a meghívást, majd később kiderült, hogy költségvetés hiányában minden utazást töröltek. Varga Mihály miniszter úr, aki szintén hivatalos volt, is úgy döntött, hogy költségcsökkentési okokból ő is Dr. Czomba Sándort, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt küldte maga helyett

– írta egyik olvasónk.

Mi ez az egész?

Október elsején kezdődött az új költségvetési év, de még mindig nincs az Egyesült Államoknak új költségvetése, és nincs megegyezés az adósságplafonról sem. Két nagy válság ütközött össze:

  • Az új költségvetés elfogadása, ami nélkül leáll a fél államigazgatás
  • Az adósságplafon megemelése, ami nélkül csődbe megy az USA

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kongresszus alsóházában, a képviselőházban 2010 óta a republikánusok vannak többségben, a szenátusban a demokraták, és az elnöknek is vétójoga van.

A republikánusok csak akkor szavaznák meg az új költségvetést és az adósságplafon emelését, ha cserébe megvonnák az Obama-féle egészségügyi reformtól, Obama kedvenc programjától a pénzt. A demokrata többségű szenátus persze nem hajlandó erre.

Patthelyzet

Nem először történik ilyen, harmadik alkalommal fenyeget államcsőddel az amerikai politika. Bill Clinton alatt, még a '90-es években már kétszer is leállt a szövetségi kormány működése, szintén költségvetési viták miatt. 2011-ben pedig az adósságplafonnal kapcsolatos vita vitte majdnem technikai csődbe az Egyesült Államokat.  Idáig viszont mindig észbe kaptak, és valahogy megállapodtak az utolsó pillanatban.

A mostani patthelyzet miatt leálltak azok a szövetségi állam által működtetett intézmények, amelyek nem „létfontosságúak”, és nem védi őket külön törvény. A képviselőház felkészült: a leállás elvileg nem érint olyan kiadásokat, mint a hadsereg, a munkanélküli-segély, az időseknek és a szegényeknek járó egészségügyi ellátás vagy a nyugdíj, és tovább működnek a börtönök. Fizetik a hitelezőket, azaz az amerikai államkötvények tulajdonosait is.

Viszont a kormányhivatalok, nemzeti parkok, könyvtárak és adóhivatalok például zárva tartanak. Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke szerint az átmeneti leállásnak „nagyon súlyos", akár több százmilliárd dolláros következménye is lehet. A Morgan Stanley elemzői szerint minden hét, amíg leáll az államigazgatás, 0,15 százalékot lemorzsol a GDP-ből.