István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Megérné a több bölcsőde az államnak is

2013.10.03. 07:39

Tavaly év végén 704 bölcsőde üzemelt Magyarországon összesen 36 635 férőhellyel, ami azt jelenti, hogy idén a 0-3 éves korú gyermekek legfeljebb 12,5 százaléka tudja igénybe venni a bölcsődei ellátást. A legtöbb férőhely (15 000) Közép-Magyarországon, főleg Budapesten található. A legkevesebb Észak-Magyaroszágon és a Dél-Dunántúlon van, írja a Napi Gazdaság.

A vidéki intézmények többsége a nagyobb városokban található - mondta Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. A még folyó beruházások miatt a kapacitásról pontos adatok még nincsenek, ahogy a gyermeklétszámról sem. Annyi azonban bizonyos, hogy több budapest önkormányzatnál túljelentkezés mutatkozik. A bölcsődék 95 százaléka önkormányzati fenntartásban működik, a maradék 5 százalék alapítványi, egyházi vagy magánfenntartású intézmény.

Nem az a cél, hogy minél több gyereket bölcsődébe tereljen az állam, hanem emelkedjen a foglalkoztatási ráta, csökkenjen a gyerekszegénység és a hátrányos helyzetű gyerekek is hozzájussanak ahhoz a szakképzett gondozáshoz, ami megalapozza a későbbi iskolai teljesítményüket. Amiatt érdemes növelni a bölcsődébe vagy családi napközibe (csana) járó gyerekek arányát, mert az hozzájárulhat e célok eléréséhez, írja a napi.hu. A meglévő intézmények zsúfoltsága arra utal, hogy a növekedést inkább a kínálat, mint a kereslet korlátozza, azaz ha rövid időn belül megdupláznák a férőhelyek számát, akkor ezekre is lenne igény, nem maradnának üresen az új bölcsődék. Erre van példa Európában: az olasz, a portugál, és a spanyol bölcsődések aránya 2003 és 2007 között a hazaihoz hasonló szintről nőtt a 2-3 szorosára.

A 30 százalék eléréséhez a mostani több mint duplájára kellene emelni a férőhelyek számát. Ez az első néhány évben némi beruházást, azután pedig évi 25-30 milliárd forint költségvetési kiadást jelentene, amely jórészt megtérülne a munkába álló anyák bére után befizetett adókból és járulékokból (a déli országokban, ahol bővítették a férőhelyeket, a kisgyerekes anyák 50-70 százaléka dolgozik, míg Magyarországon csak 10-15 százalék).

Magyarország a GDP 2,5-3,0 százalékát, évi több mint 800 milliárd forintot költ a gyerekek után járó pénzbeli ellátásokra (gyed, családi pótlék, adókedvezmény), többet, mint bármelyik skandináv ország (sőt a családi adókedvezmény 2011-es bővítését is figyelembe véve többet, mint bármelyik európai ország). Bölcsődére és óvodára fele ennyit sem, a GDP 1 százalékát költjük, fele annyit, mint a skandináv országok vagy Franciaország. Az átalakítás lényege ezen arány megfordítása lenne: több és jobb bölcsőde és csanák, valamint rövidebb ideig járó (viszont valamivel nagyobb összegű) gyed és gyes. Az utóbbi 5 évben történt némi elmozdulás: egyre gyorsabban nő a bölcsődei és csana-férőhelyek száma, a pénzbeli ellátások viszont szintén nőttek a családi adókedvezmény miatt. Az a tervezett új szabály, hogy a gyest rövidebb idő alatt is fel lehet venni, a kiadási arányokon nem javít, de előbb visszamehetnek dolgozni a kisgyerekes anyák.