Az oroszoktól féltik az INA-t a horvátok
További Gazdaság cikkek
- Kibocsátották a 30 ezer forintos érmét
- Erre mindenképp figyeljen: már az elektromos autókat is „visszatekerik” a csalók
- Tragikus hír mindenkinek, aki külföldről rendelne
- A nagy dilemma: várjanak-e a lakosok Nagy Márton kérésének teljesülésére?
- Orbán Viktor: Már Németország sem képes meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy „észszerű döntéseket hozzon”
Nincs mód arra, hogy a horvát állam megvásárolja a Moltól az INA részvényeit – írta meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásra hivatkozva a Jutarnji List című zágrábi napilap csütörtökön.
Az újság, amely a horvát tömegtájékoztató eszközök közül a legtöbbet foglalkozott a Mol–INA-üggyel, arról számolt be, hogy a magyar kormány lépésével – miszerint felkérte a magyar olajtársaság menedzsmentjét a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére – a több éve tartó vita egy új, veszélyesebb dimenziót kapott. Ezzel egyértelművé vált, hogy egy igazságszolgáltatási ügyből drámai és veszélyes államközi vita lett – írta a Jutarnji List.
A lap szerint az Orbán-kormány világossá tette, hogy a Mol érdeke egyben Magyarország nemzeti érdeke is, ezért a Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó kérelem nem a Mol, hanem a magyar állam problémája.
Azzal, hogy egy igazságügyi pert államközi problémává növeltek, Budapest egyértelmű üzenetet küldött, hogy Magyarországot a továbbiakban nem érdeklik Mladen Bajic horvát főügyész lépései, az események további alakulásának felelősségét Zoran Milanovic kormányára hárítják – írta a zágrábi lap.
Ami ennél is nagyobb probléma a Jutarnji List szerint, hogy Budapest ezzel azt is megmutatta, különös módon értelmezi a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás kapcsolatát. „Orbán Viktor, aki miden állami szervet, így az igazságszolgáltatást is befolyása alatt tartja, valószínűleg nehezet tudja elképzelni, hogy kollégájának, Zoran Milanovicnak nincs, és nem is akarja, hogy legyen beleszólása a bírói szervek munkájába" – fogalmazott a zágrábi lap.
A Mol szerdai közleményét ismertetve a Jutarnji List azt írta, hogy a magyar olajtársaság szerint a horvát szervek nem az európai törvények szerint járnak el, a magyar vizsgálati szervek már bebizonyították, hogy nem történtek törvénytelenségek a Molnál, és Hernádi lépéseiben sem találtak helytelent vagy törvénytelent. A Mol vezetése 2012 óta már többször közölte, hogy a horvát fél nem mutatott fel semmilyen kézzelfogható bizonyítékot a Mol és annak vezetője törvénytelen eljárásairól – olvasható a cikkben.
A lap szerint ebben a bonyolult helyzetben, amelyben a felek egymásra mutogatnak, az lehet az egyetlen megoldás, ha a két ország igazságszolgáltatási szervei együtt próbálnának megoldást találni, és ha szükséges, akkor az EU segítségét és közbenjárását is kérik. Lehetőleg minél hamarabb – fogalmazott a Jutarnji List –, mert már eddig is elég kárt okoztak az INA-nak, az ellentétek és vitás ügyek miatt ugyanis nem lehet dolgozni.
Mennyit ér az INA?
Az INA tőzsdei kapitalizációja 7,5 milliárd dollár, vagyis nagyságrendileg 1635 milliárd forint, amiből a Molra jutó rész 800 milliárd forintnak felel meg. Egyetlen Mol-részvényre vetítve ez 7665 forintnak felel meg. A KBC augusztusi elemzése szerint 200 milliárd forintos érték adódik a Mol horvát vállalatban levő részesedésére. Ha csak ennyit kapna a Mol az INA-ért, azzal valószínűleg nem igazán lennének elégedettek a magyar olajcég tulajdonosai, hiszen a Mol 2008 végéig összesen 337 milliárd forintot költött 47 százaléknyi INA-részesedésért.
Korábban az Index azt írta, az a lehetőség tehát, hogy a horvát állam megvenné és megtartaná a Mol pakettjét, fel sem merülhet, alighanem pénze sem lenne egy ekkora tranzakcióra. Az eladás valójában nem áll az érdekükben, ők csak az irányítást szeretnék visszaszerezni. Az, hogy most az állam felkérte a Molt a részvények eladására, tekinthető fenyegetésként, korábban a háttérben állítólag már a Mol is fenyegetőzött ezzel. Vevőként ugyanis elsősorban az oroszok jöhetnek szóba, akik aligha lennének kedvesebb gazdák a horvátok szemében, mint a magyarok.
Hasonló megállapításra jut a Jutarnji List is. Azt írták, sem a magyar, sem a horvát félnek nem felelne meg az INA részvényeinek eladása egy olyan pillanatban, amikor a piac az egész világon nehéz helyzetben van. Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója, hogy megvásárolja a Mol részesedését, azokat csak valamelyik orosz vállalat vásárolhatná meg, ami a horvát fél helyzetét csak tovább gyengítené. Nemcsak azért, mert az oroszok a vezetői jogokat is megörökölnék – és amelyekről a vásárlást követően már nem lehetne egyezkedni az új tulajdonossal –, hanem azért is, mert az oroszok teljesen a saját érdekeiknek rendelnék alá a vállalatot, ami a horvát stratégiai érdekekkel teljesen ellentétes – zárult a Jutarnji List cikke.