Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Varró: Nem csak Egyiptomban van rezsicsökkentés

2013.10.03. 17:13

"100 milliárd köbméterrel nő évente a világ földgázigénye, a földgáz a kulcsa annak, hogy a nagyvárosokban kellemes legyen a levegő" - indította előadását Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője a portfolio energiakonferenciáján. Szerinte amit Magyarországon természetesnek veszünk, az egyes ázsiai országokban nem az: ahol szénalapú az energiatermelés, ott a szmog és savas eső jelentős társadalmi probléma.

Hangsúlyozta, egy hatékonyan működő piac nem azt jelenti, hogy az ár alacsony. Hanem azt, hogy az árat a keresleti és kínálati viszonyok alakítják. Korábban az Egyesült Államokban is magasak voltak az árak, pedig a piac hatékonyan működött, csak még nem kerültek előtérbe a nem konvencionális készletek.

Van egy olyan illúzió, hogy az egységes európai gázpiac majd csökkenti az árakat. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ebben számos Európán kívüli tényező is szerepet játszik. Függ attól, hogy hogyan alakul az amerikai export, a japán nukleráis erőművi helyzet, és ezáltal az import, mi lesz Kínában. Ettől függetlenül az egységes piac elérendő cél.

Varró elmondta, az Egyesült Államokban a palagáz és a szén egy "Alien vs. Predator" helyzetet teremt, mindkét nyersanyag versenyképessége nagyon jó. A robosztus amerikai szénkitermelés lehetővé teszi, hogy jelentőssé váljon az export.

Japánban az atomenergia részleges és késleltetett újraélesztése figyelhető meg. Kínában rendkívül gyors és robosztus a keresletnövekedés a gáz iránt, hiába vannak nem konvencionális készleteik, a gázkitermelés nem tudja követni a növekvő igényeket. Az országnak jelentős az importigénye, a közép-ázsiai kitermelés komoly részét el fogja szívni, részben éppen Európa elől.

Európában a gázos termelők helyzete nem egyszerű, elsősorban az erőteljes támogatással terjedő megújuló erőművek és a szén versenyképességének növekedése miatt. Varró szerint mára Európában egyre erősebb a konszenzus, hogy a megújulók támogatási rendszerét bizonyos szempontból újra kell gondolni.

Az orosz gáz részesedése növekszik Európában, ezzel általánosságban nincsen baj. Az értékesített orosz gáz túlnyomó részét ugyanis olyan európai országokban adják el, ahol a gázpiac versenyző módon működik. Brüsszelben és Párizsban nem is értik, hogy mi a bajunk orosz gázzal. A probléma nálunk a piac szerkezetéből fakad.

Varró László úgy vélte, a gázipari beruházásokat elsősorban a jogi, szabályozások határozzák meg. Példként említette Egyiptomot, ahol a kormány népszerűségét rezsicsökkentésével próbálták megtámogatni, elmaradtak a fejlesztések, rossz hatásfokú erőművek termelnek, a gazdaságnak rendkívüli károkat okoznak az áramkimaradások, eközben kitermelhető gáz marad a föld alatt.

"Nem akarok igazságtalan lenni, hasonlóan rövid távú politikai megfontolások nem csak Egyiptomra jellemzőek. Találunk ilyet Venezuelában, Iránban, más hasonló helyeken is" - mondta.

Szerinte az egyes országok energiapolitikái között nem az a legfőbb különbség, hogy milyen energiastratégiai célkitűzéseket fogalmaznak meg, a legtöbb helyen ezek a dokumentumok nagyon hasonlóak. A legfontosabb, hogy milyen szabályozási környezetet teremtenek, milyen az ország tőkevonzó képessége. Képes-e a környezet ösztönözni a beruházásokat.

Varró arra a kérdésre, hogy növeli-e Magyarország versenyképességét az E.On cégeinek állami kézbe vétele, azt mondta: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy lehet korrupciómentesen és hatékonyan is működtetni állami kézben egy vállalatot ebben az iparágban, például Hollandiában, illetve lehet rendkívül rossz hatékonysággal és pazarlóan, például Venezuelában. "Mindenki döntse el, hogy Magyarország a Hollandia-Venezuela-tengelyen hol helyezkedik el" - mondta.