Nem adjuk ki Hernádit
További Gazdaság cikkek
- Hatalmas leépítés jön a Boeingnál: Több ezer embert bocsátanak el a következő hónapokban
- Többnapos leállásra figyelmeztet az OTP Bank
- Olyan robbanás előtt állnak a webáruházak, hogy azt a vevők is megérzik
- Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek estére
- Hitelkiváltási programot indít a kormány, így csábítanák haza a magyar fiatalokat
A Hernádi Zsolttal szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról döntött a Fővárosi Törvényszék hétfőn.
Közölték, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény értelmében, az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha a magyar igazságügyi hatóság, vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette.
Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség korábban nyomozást indított a Hernádi Zsolttal kapcsolatban érkezett horvát vádakra reagálva, majd a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette, így most a törvényszék megtagadhatja az elfogatóparancs végrehajtását.
Nem a vádlott, a bűncselekmény számít
A kiadatásról szóló törvény szerint a kiadatást kötelező megtagadnia a Fővárosi Törvényszéknek, ha ugyanabban az ügyben már nyomoztak Magyarországon, és megállapították, hogy nem történt bűncselekmény. A törvény alapjául szolgáló EU-s jogszabály lehetőséget ad erre a szabályozásra.
A horvátok érvelése valószínűleg helytelen, mert a magyar és az EU-s szabály is azt említi, hogy akkor lehet megtagadni egy ilyen kiadatást, ha az „európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény” miatti nyomozást zárták le, nem kell ehhez az, hogy ugyanazon ember ellen is folyjon az eljárás.
A horvátok azzal érveltek, hogy a magyar ügyészség nem vádolta meg Hernádit, hanem ismeretlen személy ellen nyomozott, ezért Hernádi ügyében nem volt még lezárt nyomozás. A jogszabályok szerint viszont elegendő, ha ugyanabban az ügyben nyomoztak, ez pedig – a bíróság szerint – teljesül.
A horvát főügyészség (DORH) csütörtökön azonban azt írta: nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen folyó nyomozás, mivel „az említett ügyben" Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást.
A horvát hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem vádolta meg Hernádi Zsoltot a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást ellene, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet.
A Mol elnök-vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is cáfolta ezt.
A magyar kabinet szerdán felkérte a Mol menedzsmentjét a magyar olajtársaság portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére, valamint arra utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.