Vince, Artúr
-5 °C
0 °C

A kormány megint átejtette Brüsszelt

2013.10.10. 09:15 Módosítva: 2013-10-10 09:15:41

Az Európai Központi Bank (EKB) közzétette véleményét  a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Magyar Nemzeti Bankba (MNB) történő beolvasztásáról. Frankfurt ebben felrója a jogalkotóknak, hogy nem időben és nem megfelelően konzultáltak vele, és nem hagytak kellő átmeneti időszakot a pénzügyi szereplők számára. Számos hiányosságot feltárt az EKB a felügyeleti integrációt előkészítő jogszabályokban, és súlyos aggályai vannak az MNB mint új pénzügyi felügyeleti intézmény függetlenségét illetően is – írja a Portfolio.hu.

Október 7-ei keltezésű az a vélemény, amelyben megfogalmazza legújabb álláspontját az EKB „az integrált magyar felügyeleti keretrendszerről”. A központi bank véleményéből kiderül:

  • Nem megfelelő körülmények:  Az EKB augusztus 24-én kapott felkérést  az NGM-től, hogy véleményt alkosson az ügyben, de augusztus 30-án a kormány a törvényjavaslat korábbitól eltérő változatát nyújtotta be az Országgyűlésnek. Végül szeptember 16-án a módosító indítványokról is kérték ugyan az EKB véleményét, de szeptember 23-án úgy fogadták el a törvényjavaslatot, hogy addig az EKB véleménye nem jelent meg.
  • Nem megfelelő konzultáció: A magyar hatóságok nem feleltek meg az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek, ezért az EKB megismétli: „megfelelő időpontban” kell konzultálni, elegendő időt biztosítva neki a jogszabálytervezet megvizsgálására és a vélemény elfogadására. Ennek hiányában köteles lett volna a jogalkotó felfüggeszteni a jogszabálytervezet elfogadását.

  • Következetlenség és jogbizonytalanság: A törvényjavaslat és a vonatkozó kormányrendelet-tervezet nem nyújt elégséges jogbiztonságot, mert az új, integrált felügyeleti rendszerre hol „MNB”-ként, hol „felügyeleti hatóságként” hivatkoznak, sőt egy helyen „PSZÁF”-ra való hivatkozás is szerepel. Az EKB az egységes „felügyeleti hatóság” szóhasználatot javasolja.
  • Nem megfelelő ütemezés: Az MNB-ről szóló új törvény nem ad megfelelő átmeneti időszakot annak elfogadása és a PSZÁF megszűnése (október 1.) között, hosszabb időszak lenne szükséges a pénzpiaci szereplők belső eljárásainak megfeleltetéséhez.
  • Nem megfelelő jegybanki és felügyeleti függetlenség: Aggályos az EU Szerződésének 130. cikkében foglalt központi banki függetlenség alapelvének történő megfelelés. A felügyeleti feladatok finanszírozásának folytatólagossága hiányában pedig az MNB (átmenetileg) nem lesz képes díjat szedni a pénzintézektől, hogy fedezze felügyeleti költségeit. „Ez súlyos aggályokat vet fel az MNB pénzügyi függetlenségét illetően." Továbbá „a PSZÁF elnöke azon rendeleteinek, amelyek a felügyeleti feladatok finanszírozásához szükséges finanszírozást biztosítják, hatályban kellene maradniuk”, amíg az MNB új rendeleteket el nem fogad. Az EKB azt is kifogásolja, hogy a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követően vonhatja csak vissza az MNB egy hitelintézet tevékenységi engedélyét.
  • Egyes makroprudenciális hatáskörök a kormánynál maradtak: A törvénynek „előnyére válna további, a kormányzati hatáskörök MNB-re történő további átruházást előíró rendelkezések beiktatása”, és elvárja az EKB, hogy megfelelően konzultáljanak vele az MNB elnöke által elfogadásra előkészített nemzeti jogszabályok tervezetéről, továbbá "méltányolná, ha (...) visszajelzést kapna (...) a központi banki függetlenséggel kapcsolatos nyitott kérdések rendezésére tett lépésekről”.
  • Statisztikai adatok továbbításának sérelme: Az új törvény egyik módosítása hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi az MNB számára, hogy a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatások működésével kapcsolatban egyedi azonosításra alkalmas adatokat továbbítson az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere számára az értékpapírtitok sérelme nélkül. Itt az együttműködésre vonatkozó jogi kötelezettség betartását kéri az EKB.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!