Magdolna
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Komoly galibát okozott az ATM-adó

2013.10.10. 16:12

Megváltás lesz a cégeknek, ha a kormány visszavonja adóját a kártyás fizetések után, és lehetővé teszi 150 ezer forintig az ingyenes készpénzfelvételt, mint azt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ígérte. Az utalást és készpénzfelvételt is terhelő tranzakciós adó ugyanis komoly felfordulást okozott a bérek kifizetésénél.

A PwC budapesti sajtóbeszélgetésén kiderült, az elmúlt hónapokban a megnövekedett banki költségek miatt számos munkavállaló megszüntette a bankszámláját, és kérte a cégét, hogy inkább készpénzben fizessen. A fizetést a cég ilyenkor a törvény szerint nem tagadhatja meg. A készpénz viszont jelentős többletteherrel jár a munkáltatónak, hiszen azt ki kell vennie a bankból, munkaidőben a munkavégzés helyén kell átadnia minden hónap tizedikéig.

Nem okozhat többletköltséget

Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje szerint a munkáltató csak azért nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, mert a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával, és a fizetést sem tarthatja vissza csak azért, mert nincs bankszámla. A jogszabály ugyanakkor nem köti ki, hogy csak saját bankszámlára mehet az utalás, például egy közös családi bankszámlára is kérhető a fizetés. Viszont ha magyarországi bankszámlára megy az utalás, a kifizetés nem okozhat többletköltséget a munkavállalónak.

A szabályt a cégek többféle módon értelmezik, a többség nem biztosít költségtérítést a készpénz megdrágult felvétele miatt, pedig vannak olyan munkavállalók, akiknek 3-4000 forinttal is megnőtt a bankolási költségük. Egy 100-150 ezer forintos nettó fizetés mellett ez már jelentős tehernövekedést jelent, joggal vár az alkalmazott valamilyen kárpótlást a cégétől, vagy kéri készpénzben a bérét.

Mennyi legyen a költségtérítés?

Több cég azon kezdett el gondolkodni, hogy a munkavállalóik banki költségeinek fedezésére valamilyen költségtérítést fizetnek, így kerülve el, hogy mindenki átálljon a még problémásabb borítékos fizetésre.

A kompenzáció azonban szintén nem problémamenetes. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy mennyi legyen ez a költségtérítés? Munkavállalónként a helyzet más és más, ráadásul nem mindegy, hogy az ATM-es felvét vagy az ügyintézőnél felvett pénz utáni adót fizetik-e meg.

Egyszerűbb a helyzet, ha valamilyen átalányt fizetnek, de ezzel is gondok vannak. Ehhez ugyanis egyrészt be kellene kérnie a cégnek a bankszámlakivonatot, amit a munkavállaló érthető okokból nem szívesen ad oda. Ki mutatná meg a munkahelyének a teljes kivonatot, amiből látszik, mikor hol vett fel pénzt, hol mennyit fizetett? Másrészt noha egy ilyen kompenzáció munkajogilag ugyan költségtérítés, mégsem biztosítható adómentesen.

Kivárnak a cégek

Az szja-törvény szerint ugyanis nem minősül költségtérítésnek az a bevétel, amelyet a munkáltató olyan szolgáltatás ellentételezésére fizet, mely nem kizárólag üzleti kiadás. Ha a bankszámlát nem kizárólag a munkabér felvétele céljából nyitották, hanem azt az ügyfél rendszeres átutalásokra, kártyával való fizetésekre használja, a bankszámla költségét költségtérítésként levonni nem lehet.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója szerint a jelenlegi helyzet ellentmondásos. Szerinte a munkáltatók nem igazán rendelkeznek hathatós eszközökkel ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szempontból is káros, növekvő tendenciát mutató készpénzfizetéseket visszaszorítsák. A cégek így most inkább kivárnak, és bíznak abban, hogy a kormány kezeli ezt a helyzetet.