A Molhoz kerülhet az állami vezetékbiznisz

2013.10.11. 14:23

Hiába építi meg, nem üzemeltetheti az MVM cége a magyar-szlovák gázvezetéket, derült ki a Népszabadság birtokába került uniós bizottsági határozatból. Az állami óriásvállalatnak az üzemeltetést át kell adnia egy tulajdonilag teljesen független, üzemeltetési gyakorlattal bíró magyarországi céget kell megbíznia a vezeték működtetésével. Ilyen a Molon kívül nem nagyon van, állítólag a bizottság jelentése is őket ajánlja egy zárójeles megjegyzésben.

A tervezett kétirányú csővezeték összesen 115 kilométer hosszú – ebből 94 km magyar területen, míg 21 km szlovák területen fut – és az éves szállítási kapacitása ötmilliárd köbméter. A vezeték a magyar földgázszállító vezetékrendszert köti össze a szlovák vezetékrendszerrel, két végpontja Vecsés, illetve a szlovákiai Veľké Zlievce (Felsőzellő). Az összekötő vezeték stratégiai jelentőségű, Magyarország számára a nyugat-európai gázhálózatokhoz, míg Szlovákia számára az észak-déli gázfolyosóhoz enged hozzáférést.

Forrás: Energiastratégia
Forrás: Energiastratégia

Eredetileg ugyan úgy volt, hogy a vezetéket a Mol építi meg, később az MVM-et jelölték ki erre a feladatra, állítólag a Mol ezt igazán nem is bánta, a vezeték megépítése inkább nemzetstratégiai, mint üzleti érdek, a vállalatnak legfeljebb egészen hosszú távon térült volna meg a beruházás. A projekt 2009-ben indult, az átadás viszont csúszik, az eredetileg tervezett 2013 október helyett 2015-re készül el, összesen, 35,65 milliárd forintba kerül.

A térségben lényegében csak orosz gáz van, a kapcsolatok ennek ellenére jelentősek, az orosz gáz vevői saját stratégiájuktól függően akár olcsóbban is továbbadhatják az energiahordozót, ezzel hazánk alkupozíciója is nő a Gazprommal szemben.

A közel 5800 kilométernyi központi gázvezetékrendszert ma kizárólag a Mol tulajdonában lévő FGSZ üzemelteti. Ebbe csak a fogyasztókhoz közvetlenül csatlakozó szolgáltatói vezetékrendszerek nem tartoznak bele.  A cég az elmúlt évtizedek során fokozatosan épített ki gázvezetékes kapcsolatokat az Ukrajnából érkező, illetve Szerbiába továbbhaladó hagyományos összeköttetéseken túl először Ausztria felé, majd hosszú szünet után néhány évvel ezelőtt Románia és Horvátország irányába.

Azt, hogy a Mol helyett az MVM építsen, a bizottság jóváhagyta, és Európai Unió tízmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, az Európai Beruházási Bank pedig húszmilliárdos hitelt nyújtott a projekthez. Ezután szállt be az építő cégbe a szintén állami MFB is társtulajdonosként.

Már ekkor lehetett azonban tudni, hogy az állami energiacég részvétele nem lesz problémamentes az uniós szétválasztási szabályok miatt. Most ki is derült, a tulajdonláson kívül az MVM-nek nem lehet köze a vezetékhez.