Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Így vezethetik be a luxusadót

2013.10.15. 07:15
Sem az áfa, sem a jövedéki adó nem alkalmas arra, hogy luxustermékekre kivethető kulcsot építsenek bele, így marad a harmadik út: egy teljesen új adót vezet be a kormány. Egyelőre nagy kérdés, hogyan határozzák meg, hol kezdődik a luxus. Óriási bevételeket kár várni az új adótól. Ha csak kicsit lesz drágább a nercbunda, sok pénzt nem hoz az adó a büdzsébe, ha sokkal drágább lesz a nercbunda, megveszik külföldön, és még az eddigi adót is bukjuk.

35 százalékos adót vetnek ki a luxustermékekre – a héten erről dönthet a kormány. Mivel azonban ezt sem megemelt áfakulccsal, sem a jövedéki adón keresztül nem lehet megoldani, várhatóan egy teljesen új adó bevezetését jelenthetik be. A luxusadóból nem várható óriási bevétel, de kommunikációs szempontból jól jöhet.

Matolcsy bicskája beletört

A kormány régóta kacérkodik azzal, hogy különadót vessen ki a luxustermékekre, tavaly Matolcsy György gazdasági miniszter még egy új, 30 százalék feletti áfakulcsban gondolkodott, ötlete azonban visszapattant az Európai Bizottságról.

David Boubil, a bizottság adóügyi szóvivője akkor az Indexnek azt mondta, bár uniós szinten is zajlik az áfáról, a szabályok átalakításáról szóló vita, a hatályos irányelvek nem teszik lehetővé egy az általános áfakulcs feletti kulcs kivetését.

Jelenleg ugyanis az a szabály az EU-ban, hogy egy általános kulcsot lehet kivetni, ez nálunk most 27 százalék. Ezenkívül csak néhány alacsonyabb kulcsot lehet bevezetni, de – néhány speciális helyzettől eltekintve – egyik kedvezményes kulcs sem lehet alacsonyabb 5 százaléknál: nálunk egy 18 és egy 5 százalékos kedvezményes kulcs él. Az általános kulcs feletti luxuskulcsra viszont egyáltalán nincs példa az unióban.

Hogy lehetne mégis?

Logikus ötlet lehetne úgy kijátszani ezt a szabályt, hogy megemeljük az általános áfakulcsot mondjuk 35 százalékra, azt kinevezve luxusáfának, és a luxustermékek kivételével minden másra bevezetnénk egy alacsonyabb kulcsot.

Ezt nézi az EU

Az adóharmonizációs törekvések az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az unióban. Az áfakulcsok összehangolása is része az egységes piacnak, itt azonban a magasabb kulcs azért kevésbé érdekes, mert a fogyasztás elszívását az aránytalanul alacsony kulcsok szolgálják: egy autó, de már egy értékesebb műszaki cikk vásárlásánál is könnyen megérheti a határ túloldalán vásárolni, ha komolyabb eltérés van a forgalmi adóban. A szabályozás ezért elsősorban erre koncentrál.

Csakhogy a gyakorlatban az irányelv meghiúsítja a trükközést, az EU ugyanis tételesen felsorolja, milyen termékekre lehet kivetni alacsonyabb kulcsot. A termékkör viszonylag széles – élelmiszertől a hajvágáson át a gyógyszerekig sok termék adója csökkenthető –, de nem elég széles ahhoz, hogy minden fontos, a mostani általános kulccsal adózó termékre kiterjesszük: emiatt egy ilyen húzás brutális drágulást hozna a hétköznapokban.

Felmerült a találgatások között az is, hogy egy új, luxustermékekre kivetett adót esetleg a jövedéki adók közé lehetne bepasszírozni, de az EU itt is szűk lehetőségeket hagy. Jövedéki adót csak dohánytermékekre, alkoholra, üzemanyagra lehet kivetni, komoly szabályozói feladat lenne ezekbe a kategóriákba betenni a luxustermékeket. Lehetne persze azon gondolkodni, hogy az alkoholtartalmú parfümök beférhetnek-e az alkoholok közé, de igazi eredményt, jelentős bevételeket aligha jelentene, ha a jövedéki adózásban sarcolnák a luxust.

A mostani költségvetési tervben egyébként még nem számolnak a luxusadóval, és jól látszik, nagyjából az áfából és a jövedéki adókból is az ideihez hasonló bevételt vár a kormány. A jövedéki adónál legfeljebb a legális cigarettavásárlás visszaesése okozhat némi csökkenést.

 

A harmadik út működhet

Nem tartja valószínűnek Farkas Gábor, a PwC Magyarország adójogi szakértője sem, hogy a kormány a fentebb emlegetett áfa- vagy jövedéki szabályok alakításával vetne ki adót a luxustermékekre.

A legnagyobb esélye szerinte annak van, hogy egyfázisú adóként vetnék ki a luxusadót. Ennek megfelelően vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnának. Innentől a kérdés inkább már csak az, hogy pontosan mely termékeket érint, milyen értékhatártól kerül valami a luxusadó körébe.

Orbán Viktor és Varga Mihály nyilatkozataiból ez részleteiben nem derült ki, csak annyi, hogy nagyrészt ékszerek, nagy értékű autók, szőrmebundák kerülhetnek a célkeresztbe. Sejthető, hogy ha különadót vetnek ki, az emlegetett 35 százalékos új adó nem a 27 százalékos áfa mellett értendő, a luxustermékekre kivetett kulcs így tehát inkább 7-10 százalék között várható.

Hasonló adó egyébként jellemzően nincs az unióban, korábban például Belgiumban élt egy 8 százalékos kulcs a luxustermékekre, de ez azóta megszűnt, más országok pedig nem vetettek ki a fogyasztáshoz kapcsolódó luxusadót. Más országok főként inkább a jövedelemadóban és ingatlanadóval, vagyoni típusú adókon keresztül próbálják meg sarcolni a gazdagabbakat.

 

Amiben rekorderek vagyunk

Az EU-ban egyébként sehol nincs 27 százalékos áfakulcsnál magasabb forgalmi adó, de világviszonylatban is dobogós helyezést érünk el a fogyasztás ilyen mértékű adóztatásával. A nálunk is honos áfaszámítási módszertant választó országokban a 25-26 százalékos adómérték világszerte a plafont jelenti, ettől csak lefelé térnek el az országok.

Nem árt az óvatosság

Farkas az Indexnek azt mondta, adótechnikailag érthető a luxustermékek megadóztatása, mivel az azt vásárló fogyasztók kevésbé árérzékenyek, kis drágulásra nem esik vissza drámaian a kereslet. Ezzel együtt ugyanakkor vigyázni kell az adó mértékével.

A magasabb jövedelmű rétegnek ugyanis nem jelent problémát, hogy például Szlovákiába ugorjon át megvenni egy luxusautót vagy drága karórát, ha ott lényegesen olcsóbban hozzájut. A túl nagy adó így könnyen visszaüthet, hiszen ha máshol veszik meg ugyanazt a terméket, amit nálunk vettek volna, még a 27 százaléknyi áfabevételtől is elesünk, vagyis konkrétan pénzt vesztünk az adó bevezetésével.

Illik a kormányhoz

A fogyasztásra kivetett luxusadó egyébként jól illeszkedik a kormány adópolitikájába, az utóbbi években egyértelműen elléptünk a fogyasztás magasabb adóztatása felé, miközben a jövedelmeket terhelő elvonások csökkentek.

Ma a fogyasztás nemcsak az általános áfakulcs megemelésével adózik jobban, hanem a banki tranzakciós illetékkel és a telefonadóval is. A kormány célja, hogy minél jobban szélesítse az adózók körét, ráadásul ezek az adók viszonylag jól beszedhetők, könnyebb velük kalkulálni a költségvetés tervezésekor.

 

Így áll helyre az igazságosság?

Két szempontból viszont problémás a magas forgalmi adó, egyrészt minél magasabb a kulcs, annál vonzóbb a csalás. Másrészt mivel a szegények jövedelmüket nagyobb arányban költik fogyasztásra, mint a gazdagok, a magas fogyasztási adók egykulcsos szja-val párosítva nehéz helyzetbe hozzák az alacsony jövedelmű embereket, és kedvezőbb helyzetbe a gazdagokat.

Orbánék állítólag éppen ezért szeretnék bevezetni a 35 százalékos kulcsot a luxustermékekre, ahogy a kormányfő korábban fogalmazott, a magasabb áfakulccsal „válna teljessé az adórendszer igazságossága”. Ezzel persze a legszegényebbek jobban nem járnának, legfeljebb a gazdagok előnyéből faragnának vissza valamennyit.

Hogy mennyit? Egyelőre nem lehet megmondani, de annyi biztos, a luxusadó kommunikációs szempontból fontosabb, mint a költségvetés szempontjából. Legutóbb Varga Mihály a Népszabadságnak adott interjújában is azt mondta, az adó kicsit csökkentheti a hiányt, de jelentős bevételt nem várnának tőle.