Szilvia
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Nyertem uniós pénzt, odaadjam?

2013.10.22. 07:48
Pénzért árulnak nyertes uniós pályázatokat az interneten, de valószínűleg a jog betűjét betartva, törvényesen. Ha egy cég megnyert egy pályázatot, de nem tudja megvalósítani a fejlesztést, jobb is az országnak, ha valaki beugrik helyette, és itt marad az EU-s pénz. Akkor van probléma, ha eredetileg is olyan cégek pályáznak, akik nem akarják megvalósítani, csak eladni a pályázatot. Volt olyan eset, amikor a Miniszterelnökség szerint a pályázatok adásvétele a jog szürkezónájában van, ezért az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult.

„Harmincmilliós, nyertes uniós pályázat ötmillió forintért eladó” – ilyen hirdetéseket talált a Magyar Hírlap. A pénzek elosztásáért felelős kormányzati szerv nem szereti ezt a gyakorlatot, egy pályázatok átadásával is foglalkozó cég szerint viszont ez az eljárás teljesen jogszerű. Valószínűleg nem jogellenes, de nem is a törvények eredeti célját valósítja meg, ha nyertes EU-s pályázatokat adnak-vesznek az interneten.

Van lehetőség arra, hogy átadjanak egy pályázatot egy másik cégnek, de ha például egy gépbeszerzésről szóló tízmilliós pályázatot hárommillióért kínálnak eladásra, az rögtön gyanús

– mondta Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Ilyenkor ugyanis a pályázat vevője fizet hárommilliót az eladónak (az eredeti nyertesnek), amiért cserébe kap egy tízmilliós támogatást érő pályázatot, de a hárommilliót valahonnan elő kell teremteni.

A példánál maradva, folytatta az államtitkár, a pályázat meghatározott gépek beszerzéséről szól, tehát elvileg nincs benne hárommillió plusz, amit a vevő ki tudna gazdálkodni belőle. Két módon lehet előteremteni a pályázati pénzből a pályázat vételárát, mind a kettő illegális:

  • a műszaki tartalmat csökkentik, például olcsóbb, és ezért rosszabb gépeket építenek be, vagy
  • eleve túlárazott volt a pályázat, és már a pályázat beadásakor átverték az NFÜ-t.

Legtöbbször az történik, hogy a pályázatot nem az eredeti, hanem mondjuk rosszabb gépekkel akarják megvalósítani, így tudják spórolni, mondta Csepreghy. Másik megoldás lehet, ha a pályázatot már eredetileg is túlárazva adták be, de a helyettes államtitkár szerint ez ritkán fordul elő, mert a túlárazott pályázatok eleve nem is nyernek, ezeket ki tudják szűrni.

Jogszerű, de...

Önmagában az, hogy egy pályázatot nem az eredeti nyertes, hanem egy másik cég valósít meg, nem jogellenes.

Ha a projektet átvevő cég ugyanúgy megvalósítja a fejlesztést, mint az eredeti pályázó, akkor nem éri hátrány az országot: a pénzt ugyanarra a célra használják fel, mint ami az eredeti pályázó esetében jóváhagyásra került, például gépeket vesznek belőle és új munkahelyeket teremtenek"

– mondta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

A pályázatokat másik cégnek való átadására van lehetőség, ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek kell jóváhagynia. Ilyenkor az NFÜ-nél azt vizsgálják, hogy az újonnan belépő cég is megfelel-e az eredeti feltételeknek, például ugyanúgy kkv-nak minősül-e. Ezzel lehet kiszűrni, hogy mondjuk egy kkv-knak kiírt pályázatot még úgy se tudjon megszerezni egy nagy cég, ha megvesz egy kkv-t. Az új belépőnek mindent vállalnia kell, amit az eredeti pályázó is vállalt.

Én is ismerek olyan konkrét esetet, ahol 120-150 millió forintot nyert meg egy cég, de nem tudja megvalósítani a projektet, mert mondjuk az NFÜ nagy csúszással, akár egy évvel a benyújtást követően ítélte csak meg a pénzt, és ez alatt alapvetően megváltozott a gazdasági környezet. Az említett cég ismert olyan, hasonló értékű és tartalmú beruházást tervező társaságot, amely képes a pályázat megvalósítására, és jelenleg folyamatban van a pályázat átadása. Ebben semmi kivetnivalót nem látok

– mondott egy példát Essősy arra, hogy mikor életszerű egy pályázat átadása.

Conformity check

Megkerestünk egy céget, amelyik sok nyertes pályázatot kínált átadásra, nyíltan keresett partnereket, akik a pályázatokat átvennék. A European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Intézet nevű cég felhívása szerint sok olyan partnerük van, akik valamilyen okból nem akarják megvalósítani az egyébként sikeres, nyertes pályázatukat és ezekhez keresnek átvevő céget.

„Az általunk átadásra kínált pályázatok nagy részét egyébként eredetileg nem a European adta be, ők csak a papírmunkát végzik, a szakmai hátteret biztosítják ezekben az ügyekben" – tudtuk meg a cégtől. Többnyire a pályázat átadójának követelése az átvevővel kapcsolatban pontosan megegyezik a korábban a pályázó által a pályázatíró részére (akár előre) kifizetett tekintélyes összeggel, közölte a European.

A European szerint az ő gyakorlatuk megfelel a jogszabályoknak, az is, hogy nyílt felhívásban keresnek átvevő partnereket. Egy jogász szerint az, hogy önmagában az, hogy nyílt módon keresnek átvevőt, valószínűleg nem ütközik a törvényekbe: „Ha a pályázattal szerzett pozíció átengedése megengedett, akkor az valószínűleg nem jogellenes, hogy valaki hirdetés útján keres ehhez partnert.”

Kamupályázatok

Tegyük fel, hogy létrehoznak 10-15 „elfekvő” céget, amelyek igazából nem működnek, csak a pályázatok benyújtásához teremtik meg a szükséges színfalakat. Ez sem feltétlenül jogellenes, de etikailag kifogásolható, lévén szembemegy a pályázati rendszer céljaival.

Nehéz kiszűrni a kamu pályázatokat, de például, ha egy 10-15 éve működő cég ad be pályázatot, akkor kevésbé valószínű, hogy csak eladni szeretnék majd a megnyert összeget. Ha egy-két éves, valós működést nem produkáló, egyszemélyes cégek pályáznak, az okot adhat a gyanakvásra, mondta Essősy.

Nálunk is körbejárt egy email, amiben nyíltan hirdettek pályázatokat eladásra

– mondta Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Ez nem a szokásos, korrekt eljárás és a szövetség tagjai szerint csak arra jó, hogy lejárassa a pályázatíró szakmát. Azt üzeni, hogy a pályázatírók brókerkednek, kereskednek a pályázatokkal, pedig nem ez a valódi tevékenységük.

Jön az AVH

Ha felmerül a gyanú, hogy a pályázatot nem a szerződésnek megfelelően hajtják végre, például rosszabb gépet akarnak beszerelni, hogy így spórolják meg a pályázatért fizetett „vételárat", akkor helyszíni ellenőrzést tart az NFÜ. Megvizsgálják, hogy a szerződésnek megfelelően halad-e a projekt, ha nem, akkor az NFÜ dönthet arról, hogy eláll a szerződéstől, mondta Csepreghy.

Az Index által megkeresett, név nélkül nyilatkozó jogász szerint sem egyértelmű az, hogy mikortól jogszerűtlen egy pályázat átadása, azt mondta:

az, hogy a másik fel ellenszolgáltatás fejeben jut a lehetőséghez, akkor lehet érvénytelen, ha a jog által tükrözött általános értékekkel vagy az általános társadalmi értékrenddel összeegyeztethetetlen

A konkrét ügyek ismerete nélkül viszont nem tudta megmondani, hogy egy pályázat átadása jogszerű vagy jogszerűtlen.

Egy helyszíni ellenőrzéskor nem csak azok a pályázatok buknak le, ahol például rosszabb gépekkel akarnak pénzt spórolni, hanem azok a kamupályázatok is, amit csak a későbbi eladás miatt adtak be. Ezeknek a pályázatoknak ugyanis nem halad a megvalósítása.

Ha hibát találnak, az NFÜ nemcsak elállhat a szerződéstől, hanem feljelentést is tehet. Csepreghy elmondta, volt egy pályázatokat hirdető honlap, aminek az ügyét az Alkotmányvédelmi Hivatalnak adták át.