Észrevették? Fél éve növekedő pályán Európa gazdasága

Azt, hogy Magyarország az EB szerint nem látszik letérni eddigi gazdasági ösvényéről, az indexes kollégák azon frissiben megírták. Ezért az EUologus számára marad a hazai terep: az európai és a eurózóna számainak mazsolázgatása az évente háromszor közzétett gazdasági előrejelzés legfrissebbikéből.

Ezek alapján eggyel több indoka lehet az Európai Központi Banknak (EKB) az eurózóna alapkamatának csökkentésére, a növekedés ugyanis siralmas. Ezt Mario Draghi EKB-elnök és a kormányzótanács csütörtökön meg is vitatja frankfurti ülésén.

Olli Rehn mutatók súlya alatt

Fotó: Európai Bizottság

Az EB prognózisa szerint 2014 januárjában a Lettországgal 18 tagúvá gyarapodó eurózóna jövőre 1,1 százalékkal bővül az idei 0,4 százalékos visszaesés után. 2015-re aztán 1,7 százalékra gyorsulhat a növekedés. Az előző tavaszi előrejelzés jövő évi 1,2 százalékos növekedési várakozásából azért vett vissza az uniós végrehajtó testület, mert túlzottan optimistán becsülték meg a magánszektor fogyasztását és befektetési mutatóit.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi uniós biztos azonban hangsúlyozta: az eurózóna a recessziót 2013 második negyedévének végével, hat negyedév folyamatos visszaeséses után végre maga mögött hagyta. A gazdaság talpra állása pedig a következőkben negyedévről negyedévre gyorsulni fog.

A biztos szerint „az európai gazdaság elérte a fordulópontot”, és a „megvalósított pénzügyi konszolidáció, valamint a strukturális reformok megalapozták a növekedés visszatérését”.

Rehn, hogy földi halandók is értsék miről beszél, kiemelte: míg a válság csúcsán mindössze 3 tagállam nem állt túlzottdeficit-eljárás alatt, addig mára számuk 12-re nőtt. Igaz ez még mindig kevesebb, mint a 28 ország fele.

Kifejezetten sokan voltak kíváncsiak az EB őszi előrejelzésére

Fotó: Európai Bizottság

Viszont a költségvetési hiány teljes uniós átlaga idén 3,5 százalék lehet, jövőre pedig a küszöböt jelentő 3 százalék alá esik. Az utóbbi három évben a piacok nyomására brutális kiadáscsökkentéseket és beruházás halasztásokat eszközölő eurózóna kormányok tehát kissé fellélegezhetnek. Lassan ugyanis a múltba veszhet a fenntarthatatlanul magas kamatok mellett finanszírozott költségvetés mumusa – melyet azon félelmükben áraztak be a piacok, hogy a országok az írekhez, görögökhöz és portugálokhoz hasonlóan fizetésképtelenné válnak. Igaz, hogy éppen a költségvetési szigor volt az egyik fő okozója az utóbbi két év recessziójának az eurózónában.

Az előrejelzés szerint az EB jövőre az eurózónában a GDP 2,5 százalékát, 2015-ben pedig 2,4 százalékát kitevő deficitet jósol az idei 3,1 százalékkal szemben. Hasonló pályát jár be majd az eladósodottság, mely jövőre az idei 95,9 százalékról a GDP 95,5 százalékára csökken az eurózónában, majd 95,4 százalékra 2015-ben az EB előrejelzése alapján.

Ennél több izgalmat ígér az eurózóna fogyasztói árainak alakulása, melyet az EKB 2 százalék alatt igyekszik tartani a következő években. Ez a jelek szerint túlságosan is jól sikerült, a számok ugyanis távolodnak ettől. Igaz, a 12 százalékos összeurópai munkanélküliség mellett az idei és jövő évi 1,5 százalékos és a 2015-re várt 1,4 százalékos infláció így is sanyargatja a Európa-szerte sok helyen évek óta befagyasztott bérekből élőket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!