Ez a poszt a következő Percről percre része:

Bokros vs. Varga vs. Veres vs. Járai

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Nekem most el kell sietnem a konferencia helyszínéről: a nap további részében otthonomban hajtok végre strukturális reformokat. Az említett Zorán számmal búcsúzom, egyenesen az 1994-es "Az élet dolgai" című albumról.

  • Zorán énekelte volna, de a már említett okok miatt elmaradt a dal. Csillag szerint a svábok és a zsidók csináltak kapitalizmust Magyarországon. Szerinte most az a kérdés, hogy kivel csináljunk kapitalizmust itt Európában, ami a közös hazánk.

    Csillag előadásában ezek a témák is megjelentek:

    • bizalom, ami a befektetések alapja - most mindkettőből kevés van
    • túl sok ember dolgozik a magyar államnak, ők a politikusoktól függenek, ez rossz
    • a képzett munkaerő kivándorlása komoly probléma, ami sokszorosan fogja megbosszulni magát
  • Csillag István zenét szeretett volna lejátszani az előadása végén, de mivel ez nem lehetséges, az sem fog kiderülni, hogy miért "egy pohár víz" címen fut az előadása. Csillag 2002 és 2004 között volt a magyar gazdaság hajóskapitánya, és arra szólította fel az imént a közönséget, hogy menjenek haza. Kérdés persze, hogy hova haza - mondja. Úgy tűnik az előadás mégsem a poharakról fog szólni. Most azt mondta, az előadás mottója "a hazánk Európa". Oda kell hazamenni.

  • Őrület! Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke még szinte el sem kezde előadását, de máris egy közepesnél kicsit nagyobb humorbombát hajított a közönség soraiba: diájának címe "Kicsi vagy nagy (volt) a válság", és hiszik, vagy sem, Angela Merkel nyolc féle méretet mutogat a kezeivel a képeken.

  • Surányi arról beszél, hogy az elmúlt bő tíz évben mind a költségvetési, mind a pénzpolitika prociklikus volt, amikor anticiklukusnak kellett volna lennie. Hogy ez mit jelent? Surányi azt mondta, a harmincas évek nagy válsága óta tudjuk, hogy a gazdaságpolitikának a ciklusokat kell kiegyensúlyoznia. Amikor tehát fellendülés van, a gazdaságpolitikának vissza kell fognia a keresletet, amikor pedig a gazdasági visszaesik, stimulálnia kell azt. Surányi szerint 2006 óta a régióban mi szorítottuk meg a legnagyobbat, miközben a régió többi országa okosabban sáfárkodott: ők jobb időkben behúzták a nadrágszíjat, és akkor nyúltak a tartalékokhoz, amikor baj volt.

  • Ha egy nyitott, kis ország célja a felzárkózás, csak akkor lehet sikeres, ha a növekedés motorja az export, a beruházás és a külföldi tőkeberuházás - mondja Surányi György, volt MNB elnök. Surányi szerint most nem állunk jól ilyen téren. A bankszektorral kapcsolatban azt mondta, az hogy a bankok kiviszik a tőkét az országból, még előjelét tekintve semi igaz. Surányi szerint egyre rosszabb itt beruházni, ez abból is látszik, hogy az adózás utáni nyereség egyre kisebb arányát fektetik be Magyarországon a külföldi befeketetők.

  •  
  • Veres kritizálja a különadókat, szerinte nem volt jó döntés a húzóágazatok megadóztatása, mert ez kiszámíthatatlan befektetési környezetet eredményez. A magánnyugdíjak einstandja szintén aláásta a bizalmat, a közgazdász szerint a következő években arra kell figyelni, hogy ilyenek ne legyenek. Veres ezzel zárja beszédét, szünet kezdődik, ezt kihasználva a közgazdász válogatott heves csoporfotózkodásba kezd.

  • Veres János, volt pénzügyminiszter szerint a 2010 és 2012 közötti időszak külföldi beruházások trendjére nem lehet annyira büszke a jelenlegi kormányzat. Veres szerint a mérséklődés a banki feltőkésítési kötelezettség és a régebben megkötött autóipari beruházások nélkül még meredekebb lenne. Bokrossal egyetértve azt mondja, az alacsony beruházási ráta a legnagyobb veszély jelenleg: a beruházások elmaradása miatt nem lesz növekedés, a versenyszfában nem lesznek munkahelyek.

  • Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter, MNB-elnök szerint a jegybanki alapkamat csökkentése jó lépés volt, a válságot már sokkal korábban így kellett volna kezelni. Járai lassú javulásra vár, nem gondolja, hogy a gyors növekedés időszaka következik. Az ország szerinte pénzügyileg stabil, a nemzetközi pénzügyi világ aggodalma már nem ránk irányul.

  • Bokros Lajos előadása a bűvös "strukturális reformok" kifejezés elhangzása nélkül ért véget. Ugyan nem estem le erről a kényelmes székről, viszont a közönség soraiban többen dülöngélni kezdtek, amikor a közgazdász elhagyta a pódiumot.

  • Nem szabad különbséget tenni ipar és szolgáltatás között - mondja Bokros. 2009 után az ipari exportban volt visszaesés, de a szolgáltatásokban nem, így Orbán minden erőfeszítése ellenére nem esik vissza a szolgáltatások exportja. Bokros Dale A. Martin köszöntőjét dícséri: a német-magyar iparkamara elnöke ugyanis azt mondta, nem lehet különbséget tenni a szektorok között a külföldi beruházások esetében, hiszen mindegyik ugyanannyira fontos.

  • Bokros azt mondja, 2009 és 2013 óta nem javult a az ország termelékenysége, ami a beruházások elmaradása mellett a másik hatalmas probléma. A volt pénzügyminiszter szerint ebben még Románia is lehagyott minket az utóbbi években.

  • A beruházási ráta idén 17 százalék Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy nem csak most nincs növekedés, de évek múlva sem lesz, mert a növekedés mindig késve kíséri a beruházásokat. Az igazán nagy visszaesés Bokros szerint a háztartási beruházások esetén tapasztalható, ez lényegén azért van így, mert 2008 óta nem nagyon veszünk ingatlant.

  • Bokros Lajos szerint a versenyképesség 2011 óta romlik. A magánnyugdíjak államosítása óta pedig megszűnt a magántulajdon védelme Magyarországon, mondja a World Economic Forumra hivatkozva.

  • Varga álmától meg a balti újraelosztástól annyira messze vagyunk, hogy három év Fidesz-varázslat is kevés volt. De nem is tűnt úgy, hogy a közeledés lenne a cél. Miközben növekedés alig van, a bevételi/kiadási méret nem változik. Az újraelosztás évek óta a GDP fele körül ingadozik.

     
  • Vajon elhangzik-e ebben a beszédben a "strukturális reform" kifejezés?

  • Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter szerint két pálya van: magas újraelosztás mellett próbáljuk stabilizálni a büdzsét, vagy kis újraelosztással, a kínálati oldalra lőve indítjuk be a gazdasági növekedést. Varga szerint az utóbbit kell követnünk.

  • Köszöntöm a Kedves Index-olvasókat a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves Konjunktúra-Fórumán, amelynek témája: „Külföldi működőtőke befektetések Magyarországon – mit hoztak az országnak a rendszerváltás óta?”. Dale A. Martin, a német-magyar iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a fórum célja az, hogy a külföldi tőkebefektetések magyar gazdaságra gyakorolt hatásait keresztül-kasul körbejárjuk. Az előadók felhozatala impozáns, a magyar gazdasági ügyek alakítójaiként, kommentátoraiként a legtöbbjük gondolatai jól ismertek. Így remélem az elnök úr kívánságának megfelelően izgalmas, újszerű gondolatok hangzanak majd el, bár én a papírforma esetén sem fogok leesni erről a kényelmes székről, amin épp ülök.

  • hogy az előadók elmondják, a külföldiek pénze nélkül egyszerűen nem élünk meg, a gazdaságunk nagy részét ők finanszírozzák, és a termelésünk nagy részét is ők vásárolják fel. Hallani fogunk arról, hogy az elmúlt években nem jött annyi pénz az országba, mint korábban, a kormánnyal szimpatizálók pedig el fogják mondani, hogy már javul a helyzet. És van egy számsor, ami alapján tényleg döbbenetesen nagyot javult a helyzetünk. De a valóság sajnos szomorúbb, Magyarország idén sem lett egy pénzszivattyú

     
  • Csütörtökön tartják a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves fórumát. A fő téma az, hogy mit hoztak Magyarországnak a külföldi befektetések a rendszerváltás óta. Az előadók ebben az összeállításban ritkán szerepelnek egy konferencián. Volt és és aktuális gazdasági és pénzügyminiszter, külügyminiszter, fejlesztési miniszter és jegybankelnök elemzik a helyzetet. 

    Tőlük várjuk a sziporkázást:

    •       Varga Mihály gazdasági miniszter
    •       Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter
    •       Csillag István volt gazdasági miniszter
    •       Bokros Lajos volt pénzügyminiszter
    •       Veres János volt pénzügyminiszter
    •       Surányi György volt MNB-elnök
    •       Járai Zsigmond volt MNB-elnök
    •       Balázs Péter volt külügyminiszter, volt EU-biztos
    •       Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke
    •       Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
    •       Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke