A legdrágább megszorítást választotta a kormány
További Gazdaság cikkek
-
A történelem során először szállít Magyarországra gázt Azerbajdzsán - Ezzel mindenkinek számolnia kell, letette a névjegyét a Nemzeti Tőkeholding
- Hernádi Zsolt elárulta, hogy milyen környezetben tudnak helytállni
- Minden második fiatal attól fél, hogy bármikor elveszítheti az állását
- Biztonsági okok miatt egy 730 tonnás csúcstechnológiájú eszköz indul a Paks II. projekthez
Érdekes tanulmányt közölt Alejandro Guerson, a valutaalap egyik szakértője. Megvizsgálta, hogyan hatott a magyar gazdaságra az a módja a költségvetési kiigazításoknak, amelyet a kormány választott, és hogyan hatottak volna más megoldások. Tanulmányából kiderül, a kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, és a reálbéreket is, írta a portfolio.hu.
A megszorítások nélküli gazdaságpolitika valójában tehát mégsem megszorítások nélküli, sőt, az egyik legjobban húsba vágó megoldás.
Alejandro Guerson egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközökkel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatásait. Az eredményekből le lehet szűrni, hogy a kiigazítási kényszerben lévő költségvetési politikának milyen módszereket érdemes választani, ha minél kisebb rövid és hosszú távú áldozattal kívánja megoldani a feladatot.
Kevésbé vették észre az emberek
A kormány azért választotta a gazdaságilag legfájdalmasabb megoldást, mert el akarta kerülni, hogy a nehezedő hétköznapokat a választópolgárok a kormány intézkedéseivel kössék össze. Megpróbálta a lehető legközvetettebb módon terhelni az embereket. Erre mondta korábban Orbán Viktor, hogy nagy siker, hogy úgy sikerült kiigazítani, hogy közben nem tört ki olyan lázongás, mint például Görögországban.
A legrosszabb kiigazítási megoldásnak az IMF modellje szerint az állami beruházások csökkentése látszik.
Az eszköz rövid és hosszú távon is káros, a növekedési hatása a hét vizsgált eszköz közül a legrosszabb, hiszen az azonnali keresletcsökkenésen túl a termelékenység és a potenciális kibocsátás visszaesése is bekövetkezik.
Emiatt a háztartások jövedelme is apadásnak indul. Ez a stabilizáló eszköz a magyar kiigazításokban is szerepet játszik: tavaly például a költségvetés még úgy készült, hogy a kormányzati beruházások a GDP 4,3 százalékát teszik majd ki, végül azonban ettől jóval elmaradva csak 3 százalék lett.
Általában is igaz: az állami beruházások ma már szinte kizárólag az uniós pénzektől függenek, más forrás ugyanis nincs rá.
A második legrosszabb eszköz az IMF elemzése szerint a vállalati adók emelése. Sőt, bár a negatív növekedési hatás kisebb, mint a kormányzati beruházások visszafogása esetében, a nemzetgazdasági beruházási szintet messze ez az eszköz üti meg a leginkább.
Egy 1 százalékpontos kiigazítás már az első évben 0,4 százalékkal zsugorítja a GDP-t az alappályához képest, a beruházások pedig három év alatt bő 8 százalékkal esnek vissza. Így aztán - hiába látszik megszorításmentesnek ez a megoldás - valójában az alappályához képest a vállalati adóemelés a második legkedvezőtlenebb hatást fejti ki a bérekre. A magyar kiigazítási körök közül az utolsó néhány már egyértelműen erre a módszerre épült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
