Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A szex miatt érte meg a rendszerváltás

2013.12.04. 07:14
Kedd este az ELTE jogi karán csaptak össze a magyar közgazdász All-Star válogatott liberális és szociáldemokrata posztjain játszó közgazdászok. A téma az volt, hogy Magyarországnak javára vált-e a liberális piacgazdaság rendszerváltás utáni bevezetése és az európai uniós integráció. A vita néha összejött, néha viszont kicsit úgy tűnt, mintha elbeszélnének egymás mellett. Az mindenképp kiderült, hogy jól állunk szexügyben.

A liberális oldalon Ádám Zoltán közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatási igazgatója és Gere Ádám közgazdász, a Hayek Társaság elnöke kardoskodtak a liberális kapitalizmus vagy általában a kapitalizmus mellett, bár azt talán ők sem tudták eldönteni, hogy melyik mellett. De mi a különbség? A kapitalizmus trükkje az, hogy máshogy néz ki Magyarországon, az USA-ban, Németországban vagy éppen Svédországban.

Önnek például valószínűleg van állami társadalombiztosítása. A liberálisnak mondott USA-ban egy csomó embernek csak minimális van, és nemrég még olyan sem volt, míg a szociáldemokrata jóléti állammal villogó svédeknél sokat vállal az állam és jól. Nálunk meg sokat és rosszul. A Nyugat-magyarországi Egyetem docensével, Pogátsa Zoltánnal és az Oxfordi Egyetem oktatójával, Róna Péterrel felálló szociáldemokrata oldal leginkább az északi kapitalizmusmodell felől támadták, hogy az EU-tagság és a liberális kapitalizmus a javunkra vált volna: szerintük rossz fejlődési modellt választottunk. Bár Pogátsa és Róna se mutatta annak a jeleit, hogy a közönséget helyből önfenntartó anarchokommunista közösségekbe szervezné, valahogy mégis elbeszéltek egymás mellett a vitázók.

Kapitalizmus, demokrácia, szabadság

A vitát Ádám Zoltán nyitotta, és kapásból jól megvédte a piacgazdaságot:

A kapitalizmus és demokrácia a szabadsággal jár együtt, amely hozzájárul ahhoz a páratlan jóléthez, ami a jelenkorban a világban van

– mondta. Szerinte „ennek a 20-25 évnek a sikertelen mozzanatai nem a piacgazdaság vagy a szabadság miatt alakultak így: könnyű azt mondani, hogy vegyünk vissza a szabadságból, a piacgazdaságból, legyen kevesebb nyugatosság, kevesebb Európa, de a 21. század elején az EU a liberális piacgazdaságot jelenti, ami az egyetlen járható út”.

Ha a közönség itt elkalandozott, akkor nagyon gyorsan fel kellett eszmélnie, hiszen Pogátsa Zoltán ijesztő sebességgel kezdte hadarni a statisztikai adatokat annak alátámasztására, hogy a rendszerváltás után bizony rossz lóra tettünk, hiszen az empíria szerint a nyugati és keleti tagállamok nem közelednek egymáshoz.

Bár később Ádám felhívta arra a figyelmet, hogy a GDP-adatok bizony konvergálnak a nyugatiakhoz, Pogátsa azzal érvelt, hogy ez önmagában nem mond sokat, mert a multinacionális tőkére, alacsony hozzáadott értékű javak termelésére és alacsony bérekre épülő modell nem fogja elősegíteni a széles középosztályra épülő demokrácia létrejöttét: „hogyan várjuk el a létminimum alatt élő négy millió embertől, hogy versenyezzen, ha azzal vannak elfoglalva, hogy napról napra túléljenek” – mondta a közgazdász. Ádám ezzel vitatkozott: „nem nagyon vannak olyan mutatók, amiben ne fejlődtünk volna” – mondta.

Magyarországon egy gyerek tanulmányi átlaga 72 százalékban attól függ hogy hogy hol lakik. Finnországban ez 8 százalék. Az egyik a liberális kapitalizmus, a másik a jóléti állam.

 – mondta Pogátsa. Szerinte nem igaz, hogy túl nagy lenne az állami szerepvállalás Magyarországon, szerinte pont az lenne a megoldás, ha többet költenénk oktatásra és szociálpolitikára, ez szerinte létrehozná az esélyteremtő kapitalizmust.

A rendszerváltás elhozta a szexet

Pogátsa után újra támadtak a liberálisok: Gere Ádám csapattársához hasonlóan ismét a kapitalizmust kezdte védeni.

Bill Gates meggyógyította a maláriát. Jobb a levegő. Többet eszünk. Van mobilunk és tévénk. 200 éve az angol király sokkal rosszabbul élt, mint most egy szegény magyar. 

Még mindig ördögbotozni szeretne kockázatitőke-befektetés helyett? Ugye, hogy nem! Miután viszont Gere gondolatban kiosztott egy Nobel-békedíjat a magántulajdon ismeretlen feltalálójának, olyat mondott a kapitalizmusról, amitől még Marx is heves tőzsdei kereskedelembe kezdett volna:

a gondolatok elkezdtek egymással szexelni. Meg kellett termékenyítsék egymást. Itt van ez a vacak kompjúter. Hány ember ötlete van benne? Minimum több ezeré, és a liberális kapitalizmus érdeme.

– mondta Gere. A közgazdász szerint a kapitalizmus nemcsak hogy kihúzta az emberiséget a szegénységből, de még a békét is elhozta: míg Gere szerint a középkorban erőszakban és éhínségben haltak meg a legtöbben, a mi világunk egyre békésebb. Az általánosságok mellett azért végül a vita témájára is kitért: szerinte ugyanis sosem volt liberális kapitalizmus Magyarországon, mivel egy ilyen rendszerben a jó ötletekkel lehet meggazdagodni, míg itthon a legtöbben nem érdemelték meg a vagyont, amit a rendszerváltás után szereztek. Az viszont szerinte igaz, hogy ez a rendszer elősegíti, hogy a gondolatok itthon is szexelni kezdjenek, ami azt mutatja, hogy jó úton vagyunk.

segély D NOE20070411006
Fotó: Bruzák Noémi

Így nehéz lesz egyenlíteni

Róna Péter szerint viszont egyáltalán nem vagyunk jó úton: „bármennyire is nagyszerű lehet a liberális kapitalizmus vagy Európa, nekünk egyik sem vált javunkra se gazdasági, se erkölcsi értelemben" – mondta. Erkölcsi értelemben azért nem, mert a kapitalizmus teljesítményalapú életformát vár el tőlünk, amit ilyen erőviszonyok közt nem tudunk megszokni. A gazdaságnak pedig azért ártott ez a lépés, mert az alapítók azt gondolták, hogy a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása magától létrehozza azt az egyensúlyt, ahol a gazdasági különbségek kiegyenlítődnek, viszont Róna szerint ahol ez nem egyenlő erőviszonyok közt történik, ott nem lesz kiegyenlítődés.

Az ország szerinte a rendszerváltás után ezt nem vette figyelembe, így rossz gazdasági struktúrával tagozódott be az EU-ba. A multik termelik a magas hozzáadott értéket, kiviszik az országból, marad a bérmunka, mert a szellemi teljesítmény a multik tulajdona, ráadásul adókedvezményeket is kapnak, ami miatt hátrányban vannak a hazai cégek.

Róna ezért Kossuth Lajost megszégyenítő módon érvelt amellett, hogy védővámokkal kellene elősegíteni a magyar gazdaság felfejlődését arra a szintre, ahol már a nagyokkal tud versenyezni. „Nem kellett volna szétverni a szövetkezeteket, és nem lett volna szabad úgy privatizálni ahogy privatizáltak” – folytatta Róna Péter a gondolatmenetét.

Nincs olyan, hogy választunk egy modellt

Gere szerint a valódi liberálisok a hajukat tépik a multik adókedvezményei miatt, ugyanakkor a piacvédelmet nem tartja jó ötletnek. „Óvjuk a mezőgazdaságot? Akkor miért ne az acélt? És mi lesz következő?” – kérdezte.

Rónával abban sem értett egyet, hogy az erőfölény miatt ne lenne kedvező az Unió az országnak. „Az IBM valaha majdnem monopolhelyzetben volt, ma viszont már ott a Google, az Apple. Ha könnyű a piacra lépés, akkor senkinek az erőfölényét nem lehet örökre fenntartani. Pogátsával abban nem értett egyet, hogy a rendszerváltáskor modellt lehetett volna választani: "1990-ben a gazdaság elkezdett hömpölyögni egy irányba, ez nem úgy működött, hogy akkor választunk egy modellt, és akkor attól fogva az lesz” – mondta.

Ádám abban vitatkozott Rónával, hogy a magyar gazdaság alacsony hozzáadott értéket termelne. A valódi probléma szerinte az, hogy a multik magas hozzáadott értéket termelnek, a hazai cégek meg alacsonyat, viszont nincsenek egymással összekötve.