Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Boltok százait zárhatja be a NAV

2013.12.04. 07:55 Módosítva: 2013-12-04 08:26:24
Nagy a kapkodás az online kasszák körül. Az eleve tarthatatlan határidőt sokszor módosították, a lassúság 75 milliárd forint kiesést jelenthet az eredeti tervekhez képest. Bár a kereskedők szerint elképzelhetetlen, hogy a legújabb, január 1-jei határidőre képesek lesznek átállni, a kormány most már nem akar többet engedni, sőt keményen büntetik majd a kasszátlan boltosokat.

Egyelőre még az online pénztárgépek egy százalékát sem helyezték üzembe, pedig vészesen közeledik a sokadszorra módosított január 1-jei határidő. Az adóhatóság ugyan múlt héttől már élesben büntethet, ha valaki nem tudja igazolni, hogy már megrendelte az engedélyezett kasszák közül valamelyiket, jövőre hivatalosan is élesedik a rendszer. Szilveszter után boltok tömege zárhat be, ha nincs működő kasszája.

Mi ez az egész?

A kormány 2012 őszén jelentette be, hogy az országban működő, nagyjából 250 ezer pénztárgépet kötelezően össze kell majd kötni az adóhivatal rendszerével, így jobban ellenőrizhető, hogy melyik boltos mit ütött be. Az online kassza azért jó, mert így majd kevesebb üzletben csalják el az áfát, és több lesz az adóbevétel. Ez nem az a típusú áfacsalás, amiről a volt NAV-os Horváth András beszélt, viszont ezzel is milliárdokat lehet majd megfogni. Több országban kipróbálták már, és valóban busás bevételeket hozott, az ötlettel tehát nem volt gond.

Hogy nálunk pontosan mennyi pénz várható a kasszák online bekötéséből, arról a kezdetektől ment a vita. A kormány 95 milliárdot mondott már 2012-re, az Európai Bizottság szkeptikus volt. Többek között azért, mert esély sem látszott arra, hogy egy ilyen mértékű változást le lehet zavarni néhány hónap alatt. Szakértők azt mondták, a nemzetközi példák alapján a legkevesebb egy évig tartó átállással kell számolni, pozitív költségvetési hatása pedig legfeljebb idén év végén, de inkább 2014-ben lesz. Orbán Viktor akkor azt mondta, a korábbi hasonló, Brüsszellel folytatott viták eddig mindig Magyarország sikerével zárultak, mindig kiderült, hogy „mi innen kicsit jobban látjuk a helyzetet”. 

Égető tavasz

Ki kaphat támogatást?

Támogatást kaphat, ha legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, van adószáma, nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, nem rendelkezik meghatározott összegnél nagyobb vám- és adótartozással. A kormány szerint az átállást segítő ötvenezer forintos támogatást 116 ezer készülék cseréjéhez használhatják fel. A kereskedőnek egyébként a gépek beszerzésén túl a fenntartásért, az online adatkapcsolatért is fizetnie kell havonta pár ezer forintot.

A bevételre a költségvetésnek nagy szüksége volt már az idei évben, így a kormány nem tágított, áprilisra tűzte ki a gépek kötelező cseréjét. Minden eszközzel próbálták gyorsítani a dolgot, de hiába, az első pillanattól borítékolható volt, hogy a határidő és a 95 milliárd egy része is biztosan elúszik.

Az online kasszák beszerzése eleve drága mulatság. A boltosnak is és az államnak is. Bár nagy részét a kereskedőnek kell kifizetnie, a pénztárgépre költött közös pénz is tetemes, ötvenezer forintos támogatást kapnak azok a boltosok, akik bizonyos feltételeknek megfelelnek. Tehát idén még pénzt kell ölni a rendszerbe, az igazi eredmény inkább majd a következő években látszik meg.

Lomha nyár

Az első online kassza eleve csak áprilisra készült el, a Laurel nevű cég a hónap vége körül adta be a szükséges papírokat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz. Ekkorra már a kormány régen belátta, hogy a helyzet tarthatatlan, április helyett júliusra tolták az átállás határidejét, és azt mondták, ha 95 milliárd forint nem is, 40-50 milliárd azért biztosan összejön majd az idei évre a fehéredésből.

Közben még két másik forgalmazó is feltűnt a színen, de az engedélyezési eljárás lassan haladt, ráadásul kiderült, mindhárom cég gyakorlatilag ugyanazt az egy, lengyel típust dobná piacra körülbelül 170 ezerért, nagy árverseny nem is indult be közöttük. Engedélyt ráadásul még ezek a gépek is csak július végén kaptak. A kormány kénytelen volt két hónappal tovább, szeptemberre tolni a bekötés határidejét.

Zűrös ősz

A megjelenő újabb típusoknak azonban eddig a határidőig sem volt érvényes forgalmazási engedélyük, és tovább kavart a dolgon az Alt Cash-ügy. Az NGM ugyanis azért, hogy a boltosoknak olcsóbb legyen a váltás, nyár végén megállapodott a koreai gyártmányt forgalmazó céggel. A társaság állami támogatásért cserébe vállalta, hogy tízezer darab pénztárgépet legfeljebb nettó százezer forintért értékesít a 138 ezres piaci ár helyett.

Rá is röpültek a boltosok az Alt Cash által kínált gépekre: összesen 80 ezer megrendelést kapott a cég. Idővel azonban kiderült, az engedélyezési hivatal visszavonta több gépének az engedélyét, illetve hiánypótlásra kérte fel őket. Állítólag egyik gépükről kiderült, túl könnyű manipulálni, ezért nem engedélyezték. Ez október közepén történt, vagyis ekkor már másfél hónapja működnie kellett volna a rendszernek. Ha nem tolják el már megint a határidőt.

Augusztusban megjelentek olyan hírek, hogy újabb határidő-módosítás jön, a NAV kitartóan cáfolt, egészen addig, míg be nem jelentették: újabb határidő-módosítás jön. Pontosabban a kereskedők kapnak egy hónap türelmi időt, és szeptembertől csak a regisztrációs kód meglétét ellenőrzi a NAV. Októbertől már be kell tudni mutatni az adóellenőröknek a megrendelést, jövő év január 1-jétől pedig már élő online kapcsolattal kell rendelkezni mindenkinek. Az NGM pedig közölte: már 20 milliárd forintos plusz áfabevétellel is megelégedne idén. (Vagyis az eredeti tervnél 75 milliárd forinttal kevesebbel.)

Kapkodó tél

A tárca optimizmusa egyébként végig kitartott, például azt, hogy idén néhány százalékponttal nőttek az áfabevételek, már a közelgő pénztárgépekkel magyarázták. Szerintük a vállalkozások „tisztában vannak azzal, hogy hamarosan fény derül az igazi forgalmukra, így a bevételüket eddig titkoló kereskedők már most egyre gyakrabban adnak nyugtát a vevőknek”.

Amúgy a kereskedők már ősszel jelezték, szerintük a januári határidő is tarthatatlan, a következő év közepéig biztosan eltart majd az átállás. A Népszabadságban korábban már megjelent egy olyan hír is, hogy májusig tolhatják a határidőt, ezt az NGM cáfolta, és a kormány azóta sem jelentett be újabb csúszást.

Így határidőnek megmaradt a jövő év eleje.

A sok tologatás miatt ezt viszont sokan el sem hiszik. A boltosok között van, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy elkészüljön december 31-ig, mások viszont az eddigiek fényében inkább kivárnak. Arra számítanak, hogy mégis eltolják az átállás végső határidejét.

Messze még a vége?

A legutóbb közölt adat szerint eddig 205 ezer esetben adták ki az új pénztárgépek üzembe helyezéséhez szükséges kódot. Ténylegesen üzembe helyezett pénztárgép november 19-én még csak 220 volt, múlt héten már 1000 körül. Napról napra többen kötik tehát be a gépet, de sokan vannak, akik még meg sem kapták. Jelenleg egyébként 27 kassza kapott engedélyt, napokon belül pedig még egyet engedélyeznek.

Mi lesz az Alt Cash-gépekkel?

Nincs kibúvó

Kibúvó egyébként a pénztárgép bekötése alól nincs, egyedileg bizonyos helyzetekben kérhető ugyan mentesség, de elsősorban inkább csak olyankor, ha a boltban képtelenség online adatkapcsolatot létesíteni. Az adatközlést azonban a kereskedő így sem ússza meg, csak más módon kell jelentenie a hatóságnak.

Az Alt Cash hoppon maradt ügyfeleit idő közben egyébként már éppen elkezdte levadászni egy másik cég, amikor újabb fordulattal az Alt Cash is visszatért a ringbe: egyik gépe, a SAM4S NR-300-as végül mégis megkapta az engedélyt. Ez azonban csak az egyik a sok közül, még mindig van több gépe, ami engedélyre vár, a megrendelések pedig konkrét típusokra szólnak.

A kereskedelmi szövetség azt javasolta az Alt Cash Kft.-nek korábban rendelést adó vállalkozásoknak, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a forgalmazóval és annak viszonteladóival. A korábban elutasított NR-270 típusú pénztárgépre leadott megrendelések ugyanis jelenleg nem érvényesek, ezért az engedélyezett másik típusra, az NR-300-ra új megrendelést kell leadni.

A cég amúgy nem szeretne lemondani azokról az ügyfelekről sem, akik már befizették a másik, jelenleg engedély nélküli gépre a foglalót. Múlt héten azt mondták, az SAM4S NR-270-es modellről egyeztetnek a NAV és az MKEH szakembereivel, és készek átalakítani úgy, hogy megfeleljen. Az SAM4S NR-240-es és a SAM4S NR-440-es modell várhatóan könnyebben átcsúszik, ezek ugyanis a most engedélyezett NR-300-as alapmodell bővített változatai. A minisztérium szerint az Alt Cashnek nyújtott támogatás nincs veszélyben, azt utólag folyósítják.

Már nincs kegyelem

Bár a kormány korábban arra számított, hogy a jogszabályok módosítása meggyorsítja a cserét, a legutóbbi számok szerint csak 2600-an éltek azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül a NAV honlapján rendeljék meg az online pénztárgépet. Erre egyébként akkor van lehetőség, ha a pénztárgép megrendelésére nyolc napon belül nem érkezik meg a visszaigazolás a megrendelőhöz, és a boltos attól tart, nem tudja bemutatni, hogy megrendelte az engedélyezett gépet.

Ha a megrendelést, illetve a szerződést még nem igazolták vissza, és a pénztárgépet nem közvetlenül a forgalmazótól rendelte a megrendelő, kérnie kell a pénztárgép eladójától egy olyan igazolást, amely arról szól, hogy a szerződést, megrendelést továbbította a forgalmazóhoz. Ezen a dokumentumon a forgalmazó visszaigazolásának is szerepelnie kell.

Pontosabban ez már szinte most is késő, múlt hét hétfőtől ugyanis elvileg már büntethetik a boltost, ha nem tudja bizonyítani, hogy megfelelő forgalmazótól és gyártótól rendelt pénztárgépet, vagy hogy rendelt egyáltalán. November 25. előtt a boltosok még megúszták egy figyelmeztetéssel.

Lehúzott redőnyök januártól?

Külön gondban vannak a nagyobb üzletek, nekik ugyanis más típusú pénztárgép kell. Az áruházak azonban nem tudnak időben átállni, mivel nem kapják meg a megfelelő eszközöket a külső fejlesztőktől, és még a pénztárgépek hatósági engedélyezése sem zárult le a nagykasszáknál. A számítógép-alapú pénztárgépeknél elsősorban az adóügyi ellenőrző egységet kell beszerezni, de át kell alakítani a pénztárgépeket működtető szoftvereket is.

A NAV korábban közölte, a jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén az érintett vállalkozásokat akár egymillió forintra is bírságolhatja.

November elején ráadásul az Országgyűléshez benyújtottak egy módosító javaslatot is, amely előírta, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiséget, szolgáltató helyet 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.

Így nem kell majd csodálkoznunk, ha szilveszter után több nagy bolt egyáltalán nem nyit majd ki. Az adóhatóságnak nem lesz nehéz ellenőriznie, hogy ki kötötte be a gépét és ki nem, hiszen elég lesz saját számítógépes rendszerében megnéznie, melyik vállalkozás pénztárgépe van bekötve január 1-jén, a többinek pedig csak ki kell postáznia az elmarasztaló határozatot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!