Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Inflációval bűvészkedik a kormány

2013.12.07. 08:35 Módosítva: 2013.12.07. 08:52

 A valós infláció 3 százalék fölött van, a forint 310 fölött lesz, a kamat pedig 4 százalék felé veszi az irányt 2014-ben. A jegybank azonban a korábbiakkal ellentétben nem hirtelen, egy nagy lépéssel, hanem apránként kezdheti meg az emelési ciklust, például 0,25 százalékos kamatemelésekkel, folyamatosan hangsúlyozva, hogy további emelések jöhetnek – mondta el a K&H vezető elemzője, Németh Dávid a bank háttérbeszélgetésén pénteken.

Az elemző szerint az infláció a hatósági árak miatt mesterségesen visszafogott, de 2015 februárjától visszatérünk a 3-3,5 százalékos tartományba.

A magyar gazdaság növekedése stabilizálódhat a 1,5-2 százalékos szint környékén. Ezzel az eurózóna átlagát hozzuk ugyan, de a régió lehagy minket. Azt viszont egyelőre nem lehet látni, hogy a 3-4 százalékos tartományba hogyan tudnánk felkerülni.

Még fontolgatják a fellebbezést a GVH-büntetés ellen

A bank vezérigazgatója, Hendrik Scheerlinck kérdésünkre elmondta, ideje lenne Magyarország adósbesorolását feljavítani, mert például a Romániához viszonyított piaci kockázati felárak egyáltalán nem indokolják, hogy bóvli kategóriában legyünk a minősítőknél.

A GVH banki kartellbírságáról, amiben a versenyhatóság tizenegy bankot 9,5 milliárd forintra büntetett, Scheerlinck (aki a feltételezett kartell idején is vezette a bankot) azt mondta, hogy a kiszabott közel egymilliárd forintot december 18-ig befizetik, és a bank jogászai a következő hetekben döntik el, hogy fellebbeznek-e a döntés ellen, vagy sem. A versenyhivatal történetének legnagyobb bírságában a K&H kapta a harmadik legnagyobb büntetést, de a legtöbb érintett bankkal ellentétben eddig semmilyen jogi lépést nem tett.

A Kúria devizahitelesekre vonatkozó, decemberre ígért jogegységi határozatával kapcsolatban a bankvezér kérdésünkre annyit mondott, hogy várják a döntést, és az eredmény ismeretében megteszik a szükséges lépéseket. A februártól havi kétszer ingyenessé tett készpénzfelvétel miatt egyelőre nem árazta át a számlacsomagjait a bank – miközben a Sopron Bank például már lépett –, a jövő évi árazásra vonatkozó döntéseket később hozzák meg.

Hosszú távon terveznek

2008 óta minden évben több pénzt lehetett keresni a tízéves futamidejű állampapírok vásárlásával, mint azzal, ha valaki a tőkéjét egy magyar bankban forgatta – derült ki a K&H-vezér előadásából.

Míg 2003–2007 között a bankszektor átlagos tőkearányos nyeresége évente 15–22 százalék között mozgott, szemben a tízéves kötvények 5-8 százalékos hozamával, addig a 2008–2013 közötti időszakban a bankszektor -14 és plusz 6 százalék közötti megtérülésére 6–9 százalék közötti állampapírhozamok jutottak.

Ez a kicsit elvontnak tűnő összefüggés az egyik oka annak, hogy a magyar gazdaság nem nő. Miért? Mert ha a bankoknak nem megy jól, akkor a gazdaságnak sem megy jól - mutatott rá az összefüggésre Hendrik Scheerlinck. Hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, azaz, hogy a gazdaságnak azért megy rosszul, mert a bankok nem nyereségesek, vagy fordítva, az szerinte mindegy – ami viszont biztos, hogy a kettő között szoros összefüggés van.

A hitelezésnek köszönhetően ugyanis növekedne a gazdaság. Scheerlinck egy ökölszabályt is mondott: eszerint ha a hitelkereslet tizedével esik, akkor a bruttó hazai össztermék két százalékkal csökken. Viszont a hitelezés 5 százalékos növekedése már elég ahhoz, hogy a GDP 2 százalékkal emelkedjen.

A bankok viszont csak akkor hiteleznek, ha megéri nekik, viszont a tőkearányos nyereségen tisztán látszik, hogy ez az utóbbi években nem így volt: a bankszektor idén az első háromnegyed évben egy enyhe, egy százalék környéki veszteséget hozott össze.

Emiatt bankkonszolidációk lehetnek egy-két év múlva, Scheerlinck utalt is rá, hogy akár három nagybank is eladósorba kerülhet (egyelőre csak az MKB eladása tűnik biztosnak), de azt mondta, hogy a magyar piacra hat nagybank is elég. A K&H biztos köztük lesz, amit megerősít, hogy az OTP mögött a második legnagyobb nyeresége tavaly a K&H-nak volt, de a PSZÁF adatai szerint a bank az előző években is jobban teljesített a szektor átlagánál.

Pénz pedig van

A növekedés kapcsán a vezér azt mondta, hogy pénz lenne a hitelezéshez, nem ezzel van a baj. A vállalatok hitelállománya a válság előtti időszakhoz képest ötödével csökkent, miközben megtakarításaik ötödével nőttek. Ez számokban azt jelenti, hogy a hitelállomány a korábbi 9000 milliárd forint alatti szintről 7000 milliárdra csökkent, a megtakarítások pedig 4000 milliárd környékéről 5000 milliárd közelébe emelkedtek.

Nem csak a cégeknél, a háztartásoknál is hasonló folyamatok zajlottak le. Itt a hitelállomány 7000 milliárd alá, a bankbetétekben és a befektetési alapokban lévő megtakarítások pedig 11 000 milliárd fölé emelkedtek.

Ezzel párhuzamosan az anyabankok tőkeemelése miatt a bankok tőkeellátottsága is javult, a banki saját tőke szintje a szektorban már 2500 milliárd forint felett van.

Mindez együttesen jelzi, hogy bőven van tér a hitelezés felpörgetésére. Ez egy darabig mégsem történik majd meg, például azért, mert a bankok nem tudják felvenni a versenyt a nemzeti bank nagyon olcsó, nulla százalékos kamatra adott hitelével.

Nem állunk túl fényesen

A régiós országokban mindenhol az import visszaesése miatt javul a folyó fizetési mérleg, tehát mérlegjavulás nemcsak nálunk, hanem a cseheknél, a lengyeleknél, a románoknál és a szlovákoknál is van.

Németh Dávid szerint a tőke intenzívebb kiáramlása Magyarországról és Csehországból normális folyamat, hiszen jól látszik, hogy a rendszerváltást követő időszakban a legtöbb külföldi befektető ebbe a két országba érkezett. A megoldás nem a pénzek megadóztatása vagy a folyamat valamiféle lassítása, hanem az, hogy idővel a megerősödött magyar cégek is kimennek külföldre, és majd ugyanúgy utalnak haza ott megtermelt profitokat, mint a külföldiek tőlünk. Ezzel részben ellensúlyozni lehetne a tőkekiáramlást.

Nagy gond viszont, hogy a beruházások szempontjából nem vagyunk vonzók. A régió beruházási rátájának átlaga jóval magasabb, mint a magyar; nálunk sajnos sokkal sikeresebb a régió több állama: az első helyen Lengyelország áll, aztán jön Csehország és Szlovákia, de Horvátország és több balti állam is előttünk van.