Kik irányítják az országot valójában?

Mintegy 18 600 külföldi irányítású vállalkozás tevékenykedett Magyarországon – a mezőgazdasági és a pénzügyi ágazatokon kívül – 2011-ben. Ez több az egy évvel korábbi 18 300-nál, és az összes magyarországi működő vállalkozás 3,3 százalékát tette ki – derül ki a KSH legújabb összeállításából. Ezek a leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelemben (6200 cég) , az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (4400), valamint a feldolgozóiparban (2300) vannak jelen, míg a súlyuk a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legnagyobb. Utóbbi esetben a 21 százalékos arány az áram- és gázszolgáltatók tulajdonosi ismeretének fényében nem is lehet meglepő adat.

A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2011 között alig változott: számuk 0,6 százalékkal mérséklődött ugyan, csakhogy eközben az összes működő vállalkozásé 4 százalékkal esett vissza.

A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya nagyságrenddel felülmúlja a darabszámhoz mért arányt: 2011-ben a nemzetgazdasági összes árbevétel 53,2 százalékát számlázták ki, a termelési érték 57,2 százalékát, valamint a hozzáadott érték 52 százalékát állították elő. Árbevételi arányuk meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70 százalékot is felülmúlja az energiaiparban.

E vállalkozások árbevétele 2011-ben mintegy 39 ezer milliárd forintot tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében összes árbevételük 2009-ben átmenetileg csökkent, majd 2011-ben már 3,5 százalékkal nagyobb volt a 2008-asnál. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás nettó árbevételétől, az ugyanis még mindig 2,5 százalékkal elmaradt a három évvel korábbitól.

A legjelentősebb küldőország cégeinek mutatói 2011-ben

Ország	Cégek száma	Árbevétel (Mrd Ft)	Hozzáadott érték (Mrd Ft)	Foglalkoztatott (ezer fő)
Ausztria	3 221	3 311,8	581,7	78,6
Németország	2 939	11 128,4	2 057,4	167,6
USA	1 744	5 739,5	1 408,9	86,2
Olaszország	1 105	984,9	122,0	14,0
Hollandia	973	1 938,3	213,0	21,4
Nagy-Britannia	935	2 263,6	413,6	48,8
Svájc	896	1 082,3	214,2	25,7
Franciaország	764	2 940,1	522,0	39,6
Japán	n.a.	1 514,3	221,1	20,9
Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

A külföldi irányítású cégek 2011-ben összesen mintegy 1700 milliárd forintot ruháztak be, ezzel a nem mezőgazdasági és nem pénzügyi vállalatok beruházásainak 55,5 százalékát valósították meg. A külföldi leányvállalatok bruttó tárgyi eszköz beruházásainak értéke 17,4 százalékkal nőtt, ez jórészt a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhető. Ugyanis a külföldi döntéssel létrejött hazai beruházások több mint fele (55,3 százalék) a feldolgozóiparban történt, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás háromnegyede a külföldi leányvállalatoknál teljesült.

Erős koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk. A sorrendben az első tíz ágazatba tartozó filiálék együttesen az összes külföldi irányítású vállalkozás számának 71,9, az árbevételének pedig 73,2 százalékát adták. Vannak olyan ágazatok is, ahol ennél is nagyobb a koncentráció: egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek realizálják az összes árbevétel több mint 90 százalékát.

Itt a legnagyobb a külföldi leányok súlya (árbevétel alapján, 2011-ben)

Gazdasági ágazat	Összes árbevétel (Mrd Ft)	Külföldi cégek árbevétele (Mrd Ft)	Külföldi cégek súlya (%)
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása	4 855,9	4 725,4	97,3
Közúti jármű gyártása	4 562,4	4 392,5	96,3
Távközlés	1 059,5	968,6	91,4
Gép, gépi berendezés gyártása	2 536,4	2 228,4	87,9
Villamos berendezés gyártása	1 037,2	902,6	87,0
Fémalapanyag gyártása	821,0	695,7	84,7
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása	145,2	122,4	84,3
Immateriális javak kölcsönzése	118,2	98,5	83,4
Egyéb jármű gyártása	137,4	113,0	82,2
Forrás: KSH

Több mint száz országban irányítják a magyarországi cégeket

A Magyarországon működő külföldi leánycégek irányításában 2011-ben valamivel több, mint száz országban lévő tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek kétharmadának székhelye az EU valamely tagállamában található: 2008-ban arányuk 65,9 százalék volt, ezzel szemben 2011-ben már megközelítette a 70 százalékot. Ez az arány kiemelkedő az energiaiparban (83,5 százalék), a víz- és hulladékgazdálkodás ágban (81,8 százalék), valamint az építőiparban (80,3 százalék). A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhető az EU-országainak dominanciája. Szinte kizárólagos (90 százalékot meghaladó) szerepet töltenek be az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben és az építőiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezett az unión kívüli országokból nagy összegű beruházás.

A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentősen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok működésével kapcsolatos stratégiai döntések 72 százalékát mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentősebb az EU-n belül Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Szlovákia, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc és a Seychelle-szigetek - a KSH megjegyzése szerint sok céget adóoptimalizációs céllal jegyeznek be Liechtensteinben (514 darab) és a Seychelle-szigeteken (718 darab). A képet az is árnyalja, hogy Hollandia például a multinacionális cégek kedvelt főhadiszállása a kedvező konszernjogi szabályozás miatt.

Kettészakadt a magyar gazdaság

A statisztika jól mutatja a magyar gazdaság duális szerkezetét is: a termelékenység, azaz az egy főre jutó hozzáadott érték 2008 és 2011 között folyamatosan emelkedett, a külföldi irányítású cégek fejlődése dinamikusabb volt, mint a hazai irányításúaké. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2011-ben a magyar irányítású cégeknél 4,46 millió forint volt, míg a külföldi leányvállalatoknál több mint két és félszer annyi, 11,33 millió forint forint volt. Az eltérés az energiaiparban a legkisebb (magyar: 23,1 millió forint/fő, külföldi 27,9 millió forint/fő).

Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a filiáléknál átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányítású vállalatoknál. A legnagyobb különbség az információ, kommunikáció területén, valamint a feldolgozóipar ágazataiban tapasztalható: 2011-ben egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 136 főt alkalmazott, a hazai irányításúak viszont átlagosan csupán 7 főt.