Megszorítás jöhet a választások után

2014-ben a költségvetési megszorítások lezárása lesz az egyik legjelentősebb esemény. A megszorítások jelentették a 2011 negyedik negyedévétől 2013 első negyedévéig tartó recesszió mögött húzódó egyik jelentős tényezőt. A másik pedig a következő koalícióban minden jel szerint majd szerepet betöltő politikai mozgalom, az ANO megerősödése volt. A legkényesebb kérdések – így például az adózással kapcsolatosak – egyelőre lekerültek a napirendről, de vélhetően feszültséget keltenek majd a kormányban.

Az ország adósbesorolásának kilátásait, finanszírozási költségeit, szerkezeti reformjait és prudensebb fiskális politikai kilátásait nagymértékben befolyásolja, hogy a horvát kormány miként reagál az Európai Bizottság által meghatározott költségvetési célokra. A túlzottdeficit-eljárás remélhetőleg kikényszerít némi konszolidációt és – ami még ennél is fontosabb – konstruktív szerkezeti reformokat is, valamint talán sikerül megtalálni a megfelelő elegyet a nagyobb adóterhelés, valamint a szükséges és tartós kiadáscsökkentés között.

Lengyelország:Lengyelországban nem csak, hogy minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedtek a kamatok, de a második leghosszabb ilyen időszak köszöntött be. A lengyel alapkamat a válság alatt a leghosszabb ideig – 2009 és 2010 között – változatlan szinten maradt, a jegybank 19 egymást követő hónapon keresztül nem nyúlt hozzá. Az alapforgatókönyv szerint az első kamatemelés legkorábban 2014 negyedik negyedévében következhet be. Ám ha az infláció alacsony szinten marad, akkor az alapkamat akár hosszabb ideig is változatlanul állhat. Ahhoz, hogy Lengyelországban megdőljön a leghosszabb ideig változatlanul hagyott alapkamat rekordja, a jegybanknak 2015 márciusáig nem lenne szabad módosítania azt, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha az inflációs környezet stabilan alacsony szinten marad. Emellett ez a leghosszabb időszak, amikor a három hónapos bankközi ráta (a WIBOR) a legalacsonyabb.

A magyar kormány unortodox politikája vélhetően 2014-ben is a legjelentősebb tényező marad. A tavasszal esedékes parlamenti választások a jövő esztendő egyik központi eseményének számítanak. A legfrissebb felmérések szerint a jelenlegi kormány marad hatalmon. Pesze lehet, hogy a választások után költségvetési szigorítás lép életbe, akadnak ugyanis kockázatok arra vonatkozóan, hogy sikerül-e a GDP 3 százaléka alatt tartani a költségvetési hiányt, s ez vélhetően előfeltétele lesz a további EU-pénzek érkezésének, ezért kiemelt jelentőséggel bír a kormány számára. Másrészről nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormány további segítségnyújtást tervez a devizahitelesek számára, ami viszont jelentős kihatással lehet a bankszektorra, a forint árfolyamára és magára a gazdaság egészére.

Romániának még két éve van arra, hogy elköltse az Európai Bizottság által a folyó pénzügyi időszakra (2007 és 2013 között) kijelölt forrásokat. Az Erste Group modellje azt mutatja, hogy az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a 2007-2013-as időszakra allokált pénzek (összesen 19,2 milliárd euró) teljeskörű felhasználása esetén a GDP-növekedési potenciál 4 százalékra növekedhet 2015 után. Az EU strukturális alapokból évente beáramló pénzmennyiség a 2013. évi mintegy 3 milliárd euróról 5 milliárd euróra nő 2014-ben. Románia továbbra is „húzd meg, ereszd meg” módon hajt végre reformokat a köz- és a magánszférában egyaránt. A küszöbön álló év legjelentősebb politikai eseménye kétségkívül az elnökválasztás lesz. A választási kampány várhatóan november végén, december elején tetőzik, kivéve ha Basescu elnök él alkotmányos jogával és két hónappal elhalasztja a választást (a 2012. évi felfüggesztés időtartamával). Nem kevésbé izgalmasnak ígérkezik a májusi Európa Parlamenti választás, hiszen mindkét kormányzó párt (a szociáldemokraták és a liberálisok is) egyaránt küzdenek a mandátumokért. Nem csak Romániában, hanem szerte a világon a választási évben mindig felerősödnek a politikai csatározások, azonban a befektetői bizalom megőrzéséhez elengedhetetlen a politikai stabilitás.

A várakozásoknak megfelelően 2014 januárjában induló EU-csatlakozási tárgyalásokat lehet az év egyik kulcseseménye. A tárgyalások biztosítják, hogy Szerbia EU-csatlakozási aspirációi ne vesszenek el, egyszersmind erőtejesebb ösztönzést generálnak a strukturális reformok, a makrogazdasági és politikai stabilitás növelése, valamint a működőtőke-beáramlás javuló kilátásainak való megfelelés iránt.

Szlovákiában a legfontosabb kérdés a fiskális konszolidáció folytatása és az államadósság mértékének alakulása. A kormány a nominális deficit leszorítását tervezi a GDP 2,6 százalékára, ám a strukturális deficit növekedését jelzi előre (mivel a konszolidáció jórészt egyszeri, vagy ideiglenes intézkedések eredményeként történik). Így elképzelhető, hogy Szlovákia csak akkor kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól, ha további konszolidációs intézkedéseket hoz. Emellett az államadósság is veszélyesen megközelítette a törvényben megállapított mértéket. A meghatározott szint átlépése estén automatikus költségvetési szigorítások, vagy más intézkedések lépnek életbe. Az államadósság 2013 végére vélhetően majdnem eléri a GDP 55 százalékát. Ha az adósság átlépi ezt a szintet, három százalékos általános kiadáscsökkentés lép életbe. Ezen túlmenően fennáll az esély, hogy az államadósság a jövő év végére átlépi az 57 százalékos értéket, ebben az esetben viszont a kormánynak kiegyensúlyozott költségvetést kell bemutatnia a következő évre vonatkozóan.