Milliókat spórolhat a cége, ha ezekre figyel

Becsületes munkaadónak lenni Magyarországon rossz dolog. Ezt a cégtulajdonosok régóta tudják, a többiek meg legalább Jakab Andor óta. Embereknek munkát adni ugyanis drága.

Egy átlagosnak mondható vagy inkább kicsit az alatti, 200 ezer forintos bruttóra bejelenteni ma valakit 257 ezer forintba kerül. A munkavállalónál meg csak nettó 131 ezer forint marad. Ez nagyon kevés, a munkaadó összes költségének alig több mint fele.

A kormány az elmúlt években csak arra koncentrált, hogy a 257 ezer és a 131 ezer forint közötti távolságot a munkavállalók javára csökkentse. Ez jó például annak, aki dolgozik és gyereke van, mert 10 ezer forinttal többet kap zsebbe.

Arra viszont nem figyeltek, hogy a legális foglalkoztatás a cégeknek olcsóbb legyen. Pedig ezzel ösztönözhették volna a vállalkozókat új dolgozók alkalmazására.

Kicsit romlott a foglalkoztatás

Hogy miért lenne fontos ez a dolog, az a versenyszféra foglalkoztatását mutató ábrából derül ki. Persze a munkapiaci bajoknak általános gazdasági okai is vannak, de a rettentően drága foglalkoztatás biztosan nem segít. (És aki még véletlenül nem tudná: a javuló foglalkoztatási mutatók, a 10 százalék alá becsúszó munkanélküliségi ráta a közmunka torzító hatásának köszönhető. Közben valódi munkahelyből sajnos kevesebb van.)

Járulékcsökkentés helyett tehát minden az szja-csökkentésről, a családi adókedvezményről (illetve 2014-től ennek a kibővítéséről), a szuperbruttósított adózás és az adójóváírás eltörléséről szólt.

Ezek lehetnek szimpatikus lépések ugyan, mert vagy több pénz maradt a zsebünkben, vagy ha nem is, mint például az adójóváírás kivezetésénél, de legalább egyszerűsödött az adórendszer.

A baj, hogy 1. ezektől nem lett olcsóbb a vállalkozók élete (legfeljebb csak akkor, ha a csökkenő adóterhelés miatt béremelést halasztottak el), az intézkedések 2. nem a foglalkoztatást, hanem a megtakarításokat ösztönözték, és 3. a magasabb keresetűeknek kedveztek. Utóbbi kettő szorosan összefügg.

Ezek így együtt szociális feszültséget okoztak, és a vásárlási kedvünknek meg képességünknek sem tettek túl jót. A kormányt kritizálják is mindezekért jó sokan. Nem csak kívülről, belülről is. 

A járulékok kicsit átrendeződtek ugyan – például megszűnt a kötelező magánpénztári befizetés –, de ez a lényegen nem változtatott: az állam ma is a munkaerőköltség közel ugyanakkora részét vonja el adók és járulékok formájában, mint két évvel ezelőtt.

És hogy egy utolsó, 4. bajra is rámutassunk: ezzel a járulékszinttel régiós összevetésben a legrosszabb helyzetben vagyunk. Munkaigényes céget nem éri meg Magyarországra hozni.

Egy tavaszi elemzésünkben hosszabban is írtunk a helyzetről, most ennek csak az egyik, de nagyon beszédes ábráját mutatjuk meg. 

Így védd magad a sarcoktól!

Mivel semmi jele annak, hogy a kormány csökkenteni akarja a vállalkozók terheit, nagyon felértékelődnek a járulékkedvezmények. Ezeket ügyesen használva egy kis-közepes cég évente több millió forintot spórolhat. A lényeg, hogy érdemes olyan alkalmazottat keresni, aki vagy

• 25 év alatti, vagy
• 55 év feletti, vagy
• tartós munkanélküli, vagy
• gyesről, gyedről és gyetről visszatérő, és/vagy
• esetleg szakképzetlen is.

A kormány munkapiaci és szociálpolitikai megfontolásokból ma elsősorban az ő foglalkoztatásukat támogatja 1-3 évig járó kedvezményekkel. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy egy komoly versenypiaci cégnél a havi akár többször pár tízezer forintos megtakarításnál többet számít a munkaerő alkalmassága, képzettsége stb. Egyszerűen csak azt mondjuk, hogy két hasonló kvalitású ember közül ésszerűnek tűnik az olcsóbbat választani.

Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy ha lenne egy cégünk, és kellene egy alkalmazott, kit kellene felvennünk ahhoz, hogy a legtöbbet faraghassunk a szóban forgó bruttó 200 ezres fizetéshez szükséges 257 ezres összköltségünkön.

(A 2014-es változásokat mutató felsorolásunkat az RSM DTM segítségével raktuk össze.)

A VÁLASZ:

1. EGY PHD-FOKOZATÚ KUTATÓT – rajta 57 000 forintot spórolhatunk havonta!
2. DOKTORI KÉPZÉSRE JÁRÓT – rajta 29 000 forintot spórolhatunk havonta.
3. TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐT; GYESEN LÉVŐ NŐT VAGY EGY 25 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐT – rajtuk 28 500 forintot spórolhatunk minden hónapban.

2014 január 1-jén három ponton bővül  a mostani rendszer azok esetében, akik

• doktori képzésben részt vevő hallgatók vagy doktorjelöltek: már utánuk is igényelhető szociális hozzájárulási kedvezmény;
• 3 gyermek után családi pótlékra jogosultak és gyedben, vagy gyesben részesültek, vagy részesülnek;
• gyermeknevelési támogatásban részesültek.

A lenti táblázatban a fent felsoroltakon kívül feltüntettük az összes kedvezményezett csoportot, és azt is, hogy mennyit spórolhatunk rajtuk. A táblázat alatti legördülő menüben pedig azt is összegyűjtöttük, hogy mire érdemes odafigyelni az egyes esetekben.

Fontos, hogy a kedvezmények a más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérből legfeljebb százezer forintig érvényesíthetők, kivéve a kutatók esetében. Elesünk a kedvezménytől akkor, ha a dolgozót nemcsak az előre meghatározott munkakörben alkalmazzuk, de cserébe igénybe vehető a kedvezmény a teljes hónapra akkor is, ha a dolgozó munkája az adott hónap közben kezdődött vagy fejeződött be (illetve amikor betölti az adott életkort). A példánkban a kedvezmények összehasonlításánál három évvel számolunk, de egyes csoportoknál a kedvezmény korlátlan ideig igénybe vehető: például a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, az 55 év felettiek, és a kutatók esetében. 

Mire érdemes odafigyelni az egyes csoportoknál? 

(Ha részletesebben érdekli a kedvezmények rendszere, kinyíló táblázatunkat itt találja.)

Ha nem K+F részleggel rendelkező nagyobb vállalatokról vagy intézményekről van szó, akkor a kedvezmények mértékén jól látszik, hogy egy teljesen átlagos munkakörbe a 25 év alatti pályakezdőket, a tartós munkanélkülieket és a kisgyermekes anyákat éri meg a leginkább felvennünk. De azt azért fontos tudni, hogy a gyesről érkező kismamák esetében fennáll a veszély, hogy fél év múlva újra szülési szabadságot vesznek ki, a pályakezdők csak egy hosszabb betanítási idő után végeznek érdemi munkát, és a tartós munkanélkülieknél mindig kérdéses, hogy a képességeik hiányával van-e baj. Ezért érdemes ezeket a szempontokat is beárazni a döntés során. 

Nem lehet halmozni a kedvezményeket, de többször elsütni igen

Az adókedvezményeket százezer forint bruttó bérig vagy a jövedelem százezer forint bruttó bér alatti részére vehető igénybe, és se egymással, se más, a szociális hozzájárulási adókból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatók össze. Ha például a munkaadó egy olyan jelentkezőt választana ki, aki 55 év feletti, és alkalmazása előtt tartósan munkanélküli is volt, akkor csak az egyik után kap majd kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a hasonló formában működő Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz programmal se kombinálhatja az akcióterv elemeit. Neki kell kiszámolnia és eldöntenie, hogy melyikkel jár jobban, akkor is, ha több adókedvezmény érvényesítésére jogosult. A kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha az alkalmazott részmunkaidőben dolgozik, de a mértéke arányosan csökken.

Hogyan lehet a rendszert kijátszani? Felvehetünk-e egy pályakezdőt a kedvezmény miatt, hogy utána egyből kirúgjuk? A vonatkozó törvény nem tartalmaz olyan korlátozásokat, amely szerint munkavállaló elesne a kedvezménytől akkor, ha az adott munkakörből kirúg valakit, majd a helyére felvesz egy ugyanolyan dolgozót, hogy ismét bezsebelje ugyanazokat a kedvezményeket, ezért visszaélésekre is bőven akad lehetőség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!