Győztek a bankok, időt kapnak

Nagy eredményeket ért el a nemzetközi banki lobbi: jelentős engedményeket tett a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a Bázel III. szabályozással kapcsolatban - írja Portfolio.hu a Financial Timesra hivatkozva. Újraszabályozták az újonnan bevezetendő tőkeáttételi mutatót (leverage ratio), ami megnyugtathatja a tőkeemelési kényszertől félő befektetési bankokat.

A svájci Bázelben bejelentett változások enyhítik a bankok mérlegének jelentős részét kitevő egyes pénzügyi termékekre (pl. derivatívok, repók) vonatkozó szabályokat. Szabályozói források szerint a módosítások azt jelenthetik, hogy a globális nagybankok jelenleg 3,8 százalékra rúgó átlagos tőkeáttételi mutatóját mindössze valamivel 4 százalék fölé kell emelni, nem magasabbra.

A szabályozók egyelőre nem határozták meg, mekkora legyen a bankok tőkéjének és eszközállományának (kockázatokkal nem súlyozott) hányadosát mutató tőkeáttételi mutató (leverage ratio) követelménye, amelyre vonatkozóan a bázeli bizottság korábban 3 százalékos minimum szintet javasolt, több ország (pl. az USA) azonban ennél szigorúbb szabályozást irányzott elő (az USA még nem véglegesítette ezt). Ráadásul a bankoknak csak 2018-tól kell megfelelniük e szabálynak.

A változtatásokkal nem vizezték fel annyira a szabályozást, ahogy egyes bankok remélhették, több elemzőt is meglepett azonban, hogy a szabályozók milyen nagy engedményeket tettek a pénzintézeteknek.

A tőkeáttételi mutató egy alternatív mutató a bankok eladósodottságának és kockázatvállalásának mérésére a bázeli szabályozásban meghatározott tőkemegfelelési mutatók mellett. Utóbbiak a bankok eszközeit kockázatukkal súlyozva osztályozzák, míg a tőkeáttételi mutató ezt nem veszi figyelembe. Használatának célja többek között az, hogy a bankok ne torzíthassák felfelé tőkemegfelelési mutatóikat azzal, hogy egyes eszközeik kockázatát alulbecslik.