Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Orbán már nem kel birokra a medvével

2014.01.16. 07:25
Orbán Viktornak fiatal fideszesként imázsához tatozott az oroszellenesség, első miniszterelnökségekor pedig egészen fagyos volt az orosz–magyar viszony. Ellenzékben ő és pártja sűrűn ostorozta Gyurcsányékat, amiért Putyinékkal barátkoznak, második miniszterelnökségével viszont minden megváltozott. Gyümölcsöző kapcsolatról, élvezetes érdekházasságról beszélnek.

Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt még azzal vádolta a szocialista kormányt, hogy a Gazprom legvidámabb barakkjává süllyeszti Magyarországot, és puccsot emlegetett, amikor Gyurcsány a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről tárgyalt az oroszokkal. Fideszes képviselők 2009 tavaszán többek között a magyar nemzetbiztonsági szolgálat felelősségét firtatták, hogy miért nem akadályozták meg az orosz Szurgutnyeftegaz tulajdonszerzését a Molban.

Azóta sokat változott a helyzet. A miniszterelnök, aki induló politikusként a „ruszkik haza” kijelentéséből épített imázst, mára tender nélkül odaígérte minden idők legdrágább magyar projektjét az oroszoknak. A Déli Áramlat orosz gázvezeték építésének éllovasai lettünk, az oroszok tavaly azt mondták, mérföldes léptekkel haladnak Magyarországon. Moszkvai kereskedőházat nyitottunk, az orosz–magyar kereskedelmi kapcsolatok felélénkültek.

Fagyos viszony

Volt honnan visszajönni. A rendszerváltás után a két ország közötti együttműködés fokozatosan leépült. Az 1990-es években szerepet játszott a változásban többek között Magyarország nyitása az Európai Unió felé, az orosz piac átalakulása. Oroszország súlya folyamatosan mérséklődött a magyar külkereskedelemben, az első Orbán-kormány idején mélypontra jutottak az orosz–magyar kapcsolatok.

Ebben nagy szerepe volt az 1998-as orosz pénzügyi válságnak is, hiszen amiatt az Oroszországba irányuló magyar export nagyot csökkent. De szerepe volt egyéb vitáknak is. Így például annak, hogy az akkori kormányzat hatékonyan közbenjárt, hogy a Gazprom ne tudjon komoly befolyást szerezni két fontos hazai vegyipari vállalatban, a Borsodchemben és a TVK-ban. A koszovói háború idején pedig komoly diplomáciai botrány lett abból, hogy Magyarország vonakodott átengedni egy szerbeknek szánt orosz segélyszállítmányt.

A baloldal hatalomra lépésével javulni kezdett a magyar–orosz viszony. Medgyessy Péter már 2002 decemberében Moszkvába látogatott, előtte Horn Gyula járt ott utoljára, még 1995-ben. Gyurcsány Ferenc pedig 2006-ban kétszer is találkozott Vlagyimir Putyinnal, majd 2009-ben nem sokkal lemondása előtt is járt nála Moszkvában.

Már nem volt miniszterelnök, amikor még egyszer együtt vacsoráztak. Bajnai Gordon is törekedett egy orosz–magyar csúcstalálkozóra, Putyin azonban Gyurcsány közbenjárására sem akart az ideiglenesen hatalomba került miniszterelnökkel találkozni. Állítólag elsősorban azért, mert a Bajnai-kormány a Déli Áramlat helyett sokkal inkább a Nabucco vezeték építését támogatta.

A nagy fordulat

Orbán Viktor 2009 novemberben találkozott először Putyinnal. Az orosz miniszterelnök pártjának kongresszusát látogatta meg Szentpéterváron, ahol röviden üdvözölték egymást. Érdemi megbeszélés Orbán és Putyin között akkor nem történt, a látogatás arról szólt, hogy a miniszterelnökségre készülő Orbán jelezze, beszélő viszonyra törekszik. Aztán ennél is több lett a kapcsolatból.

Orbán talán még Gyurcsánynál is szorosabbra fűzte a viszonyt Vlagyimir Putyinnal, első 2009-es találkozóját újabbak és újabbak követték.

2010-ben Orbán már mint miniszterelnök ment Moszkvába. Akkor azt mondta: Magyarország, maga mögött hagyva a nehéz időszakot, egy új korszakba lépett, az orosz–magyar kapcsolatokat hosszú távra lehet tervezni. A kormány, miután meghirdette a keleti nyitás politikáját, fokozatosan megpróbálta átformálni az oroszokról alkotott, részben éppen az általa formált negatív magyar közvéleményt is.

A birodalmat építgető, fenyegető és erőszakos nagyhatalom helyett a gyümölcsöző üzleti lehetőségeket kínáló varázslatos ország képét igyekezett felfesteni. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap az utóbbi napokban is Putyin nagyságáról és az oroszok megbízhatóságáról cikkezett, a köztelevízióban pedig hosszú összeállítást közöltek arról, milyen fontos számunkra Oroszország, és az oroszok mennyire szeretik a magyar almát.

Kereskedőházat nyitottunk Moszkvában, és számos fronton segítettük az orosz érdekérvényesítést. Tavaly júliusban Putyin levélben köszöntötte fel az ötvenéves Orbánt.

Érdekházasság, amit elkezdtünk élvezni

Ugyan 2011-ben és 2012-ben a magyar miniszterelnök személyesen nem találkozott Putyinnal, a két ország kapcsolata nem szakadt meg, a miniszterek és államtitkárok szinte egymást váltották az orosz fővárosban. Ahogyan Lázár János fogalmazott, a magyar–orosz viszony egy „egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent mindenkinek”.

Végül Orbán 2013 januárjában látogatott újra Moszkvába, és bár akkor Putyinnak kevés ideje jutott rá, a magyar kormányfő több kérdésről Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel egyeztetett. Főleg energetikai kérdésekről esett szó, akkor nagyrészt az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat vezeték volt a téma, de szóba jött a paksi bővítés is. A magyar miniszterelnök onnan üzent haza, hogy megvettük az E.On cégeit. A miniszterelnök idén januárban újra Putyinhoz ment, hogy megállapodjanak a paksi erőmű bővítéséről.

Ahogyan legutóbb Putyin fogalmazott, az orosz–magyar kapcsolat a miniszterelnökkel rendszeres jellegűvé vált, amely minden irányban fejlődik, beleértve a gazdaságot és a politikát. Orbán Viktor külön hangsúlyozta, hogy Oroszország rendkívül fontos partnere Magyarországnak, a két ország közötti gazdasági együttműködés pedig stratégiai jelentőségű. Tavaly a miniszterelnök azt mondta, Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban és szoros együttműködésben legyen Oroszországgal.

Magyarország partnerországainak rangsorában a harmadik Oroszország, az Európai Unión kívüli országok közül pedig az első helyen áll. Magyarország 2012-ben 1,2 százalékos részesedéssel a 18. helyen állt Oroszország kereskedelmi partnereinek sorában.