Zsebből fizetünk az egészségünkért

2014.01.21. 11:32 Módosítva: 2014.01.21. 11:33

Az egészségügyi kiadások több mint negyedét zsebből fizetik a magyarok – írja a Világgazdaság az OECD friss adatai alapján.

halapenz

A 2011-es adatokat feldolgozó tanulmány szerint Magyarország ezzel felette van az OECD-országok 20 százalékos átlagának. A lakossági közvetlen hozzájárulás aránya például Norvégiában és Franciaországban jóval alacsonyabb, 10 százaléknál is kisebb, Chilében, Koreában és Mexikóban viszont a 35 százalékot is meghaladja.

Sebészek, szülészek a hálapénz királyai

Magyarországon a betegek által fizetett hozzájárulásokhoz számolták a máshol nem ismert hálapénzt, amelyet a GKI Gazdaságkutató tavaly ősszel 34 milliárd forintra becsült. A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot. Őket messze lemaradva a szakrendelőben dolgozó orvosok követik, akik alkalmanként átlagosan már csak 4900 forintot kapnak, míg a sor végén a háziorvosok állnak, akik kénytelenek esetenként átlag 2400 forinttal beérni.

A hálapénz súlya az egyes orvosi szakmákban igen eltérő: a röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nincs paraszolvencia, míg a sebészek, szülész-nőgyógyászok esetében igen magas lehet az aránya. Az asszisztensek átlagosan 800 forintot kapnak. A 34 milliárd forintra becsült évi hálapénz 82 százalékát fizetik a betegek ki az orvosoknak, felét a kórházi orvosoknak.

Az OECD megállapítása szerint Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások viszonylag magas hányadát, 36,8 százalékát teszik ki a gyógyszerköltségek, a kórházak működtetésére a kiadások mintegy 30 százalékát, az időskori tartós ellátást biztosító intézmények fejlesztésére pedig kevesebb mint 3 százalékát fordították 2011-ben.

Az egészségügyre fordított állami és egészségbiztosítói kiadások 2011-ben a GDP 7,88 százalékát tették ki, míg az OECD országaiban átlagban meghaladták a 9,48 százalékot – idézi az MTI.

Egyre elfogadottabb 

Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. Míg három éve a válaszadók 27 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent. A három évvel ezelőtti 54 százalékról 11 százalékponttal emelkedett azok száma, aki azért nem adnak hálapénzt, mert nem képesek rá, idézi a lap a GKI-t.