Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Megint tízmilliárdokért könyörgünk Brüsszelben

2014.01.28. 07:43
Szabálytalanul építjük az utakat vagy hat éve, ez Brüsszelnek most, az elszámolásnál szúrt szemet. Eddig 700 milliárdot költöttünk erre, ebből a pénzből akár 35-170 milliárdot is befagyaszthatnak. Lázár János államtitkár ma Brüsszelben egyezkedik a lehetséges kiutakról. A beragadt pénzt év végéig elméletileg másra még elkölthetjük, de erre már csak tizenegy hónapunk van. Igaz, tavaly egy hasonló ügyben már bizonyítottuk, hogy ha pénzköltésről van szó, akkor elég gyorsak bírunk lenni.

Az Európai Bizottság kifogásolja a magyarországi útépítési pályázatok kiírásának körülményeit. Összesen nagyjából 70 problémás beruházás lehet, ezek miatt akár 170 milliárd uniós forrást is bukhatunk – írta a Magyar Nemzet a múlt héten.

Úgy tudjuk, a bizottságnál csak tippelik, hogy 70 útépítést érinthet a szabálytalanság. Alapvetően a kormánytól várják, hogy mondják meg, összesen mennyi szerződést, és mekkora értékben érint a kérdés. Így egyelőre, bár kértük, hivatalosan sehonnan nem kaptunk olyan listát, hogy pontosan mely utak mely szakaszain építésével vagy felújításával lehetnek gondok, és azokon kik voltak a kivitelezők. Korábban az unió csalásellenes hivatala, az OLAF sem indított általános vizsgálatot magyar útépítések miatt, bár voltak egyedi vizsgálatai.

A mostani ügyben a tét nem kicsi, legalábbis papíron.

Az Európai Bizottságtól megtudtuk: bizonyítékaik vannak arra, hogy az uniós strukturális alapokból finanszírozott magyarországi útépítések egy részében a közbeszerzések nem feleltek meg az uniós jognak. Két tavalyi látogatásuk is azt erősítette meg, hogy a közbeszerzések feltételei kizárták a versenyből a kisebb vállalkozókat, a külföldi, illetve nem helyi cégeket.

A Bizottság konkrétan azt kifogásolja, hogy a 2007 óta érvényes magyar szabályozás szerint csak olyan cégek kaphattak uniós pénzt útépítésre, amiknek aszfaltkeverő gyáruk volt az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy legalább a megyében. 

A bizottsági kifogásokat összegző levélben arra kérték a magyar hatóságokat, hogy intézkedjenek a források újrafelhasználása érdekében, és módosítsák a jelenleg szabálytalan közbeszerzések feltételeit.

Brüsszel szerint még nem egyértelmű, hogy a szabálytalan szerződésekben foglalt teljes összeg pontosan mekkora, ugyanakkor az elmúlt hét évben magyar útépítésekre elköltött közel 700 milliárd forintnyi uniós pénz legfeljebb 25 százalékát fagyaszthatják be. Ez rengeteg lenne, nagyjából 170 milliárd forint, de biztos, hogy nem kapunk ekkora büntetést. 

Miért most szállt ránk Brüsszel? 

Az eljárás most ott tart, hogy a Bizottság felkérte Magyarországot, segítsen az ügy kivizsgálásában.

Egy névtelenséget kérő bizottsági forrásunk azt mondta:

szerte az EU-ban rengeteg támogatott projekt fut évente. A brüsszeli bizottságnál viszont csak harmincezren dolgoznak, ebből meg ezren sincsenek azok, akik a régiós fejlesztési projektekkel foglalkoznak. Mivel nem lehet minden pénzköltés mellé uniós ellenőrt állítani, így a szabálytalanságok kiszűrése nagyrészt a tagállamok feladata kellene legyen. Így a magyar fél most ugyan hivatkozhat arra, hogy miért éppen most, a választási kampány hajrájában vizsgálódik Brüsszel, de erre a Bizottság mondhatja, hogy miért nem vizsgálódtak eddig a magyar szervek komolyabban.

A Bizottság egy közleményében jelezte, hogy

elsősorban a tagállam feladata, hogy az uniós forrásokat is tartalmazó közbeszerzések szabályosak legyenek. 

Úgy tudjuk, az ügy azért most, nem sokkal a választások előtt került elő, mert most van a költségvetési szakasz vége, most auditálják a programokat. Választásokkor Brüsszel egyébként kerülni szereti konfliktust a tagállamokkal.

Mennyit bukhatunk? 

Valójában akár az is lehet, hogy semennyit. Ami valószínű, hogy az útépítésekre megítélt uniós pénz egy része nem fog megérkezni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezeket a forrásokat végleg elveszítjük.

A lényeg, hogy ugyan a 2007-13 közötti költségvetési periódus december végén lezárult, de a szabálytalanságok miatt ki nem fizetett pénzek idén év végéig más célokra elkölthetők.

Most meg kellene állapodnunk az unióval arról, hogy pontosan mennyi pénzt nem kapunk meg a szabálytalan útépítésekre, és az így beragadt forrásokat mire fordíthatjuk a hátralévő tizenegy hónapban.

Kedd délután erről is tárgyal Brüsszelben Lázár János Johannes Hahnnal, a regionális fejlesztéseket irányító uniós biztossal. Lázár alapvetően egyébként nem emiatt utazik ki, hanem, hogy a következő hétéves költségvetési kerethez letárgyalja a partnerségi megállapodásokat.

Amíg az egyeztetés folyik, a Bizottság a Magyarországnak decemberben küldött levelével összhangban felfüggeszti a forrásokat.

A találkozó ezen része arról szól majd, hogy a magyar fél elismerje a hibát, másrészt jelezze, mekkora pénzügyi korrekciót tud bevállalni. A 25 százalékos elvonás inkább csak az elméleti maximum, de Brüsszelben nem szoktak végletekben gondolkodni, ami a nagyon hasonló tavalyi esetnél is kiderült.

Nem először van baj velünk

Lázár János, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért is felelős államtitkára tavaly augusztus közepén jelentette be, hogy az EU Strukturális Alapjaiból érkező pénzek kifizetése a 15-ből 13 operatív program esetében leállt, mivel a brüsszeli auditorok szabálytalanságot találtak a magyar pályázatokban.

Egyéb kisebb szabálytalanságok mellett az volt a legnagyobb probléma a programoknál, hogy az állami építési beruházásokat előkészítő közbeszerzéseknél az ajánlatkérő közintézmények megkövetelték, hogy a pályázatokra jelentkező cégek mérnökei rendelkezzenek magyar kamarai tagsággal.

Ez az uniós jognak ellentmondó versenykorlátozást jelent, hiszen a külföldi cégeket az indulástól eleve elijeszthette, és a hazai pályán működő magyarokkal szemben hátrányos helyzetbe hozta.

Bár kezdetben még 1200 milliárdos buktáról is volt szó, végül az érintett programokban felhasznált források 5 százalékára, összesen hozzávetőleg 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) bírságolt meg minket az unió. Ezt a pénzt egyébként nem vesztettük el, a már idézett szabályok szerint ilyenkor más projekteknél kell felhasználni az eredeti forrásokat.

Nem is volt akkora siker? 

A tavalyi zárolást a kormányzati kommunikáció komoly sikernek állított be, de brüsszeli forrásaink szerint nem volt az. A Bizottság ugyanis eleve nem a maximális 25 százalékos elvonás lehetőségét dobta be, hanem csupán öt százalékról indult, majd a magyar kormány elfelejtett alkudozni, és belementek az ötbe. Ez volt a nagy siker.

Tavaly Lázárék viszont bebizonyították, hogy ha pénzről van szó, gyorsak tudnak lenni. 2013-ban ugyanis Magyarország nem veszített pénzt.

A mostani ügy rövid távon akár nehéz helyzetbe is hozhatja a költségvetést, hiszen elég sok problémás projekt ki lett fizetve a büdzséből, amire most eltűnhet az EU-s forrás. Viszont az a bizottságnak sem lehet érdeke, hogy a magyar kormány azt mondhassa, Brüsszel kekeckedése miatt kell megszorítani megint (ráadásul választási évben), így túl nagy szigor nem várható. 

Homályos részletek

Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár az Indexnek megerősítette, hogy nagyságrendileg 700 milliárd forintról van szó, de különböző operatív programok különböző konstrukciói érintettek, ezért a kérdés az, hogy pontosan mely projekteket vitatja a Bizottság.

A 700 milliárd forint azokból a projektekből jön össze, amelyek érintettek lehetnek az aszfaltkeverő-kiválasztás ügyében, amit a Bizottság kifogásol. A pontos összeg ugyanakkor függ attól, hogy a már szerződéssel rendelkező projektek esetében tekinti mérvadónak a számítást a Bizottság, vagy az olyanokat számítja, ahol még nincs szerződés, de már van közbeszerzési kiírás

– mondta a helyettes államtitkár.

Csepreghy szerint az ilyen fajta beszerzés-kiválasztási ügyeknél a szankció a források legfeljebb 25 százalékát szokta érinteni. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem tartja indokoltnak a büntetést. "Hat éve alkalmazzuk ezt a gyakorlatot közbeszerzéseknél. Egy uniós szabályozás határozza meg, hogy milyen minőségű aszfaltot lehet az utakba beépíteni, a minőség pedig összefüggésben van azzal, hogy milyen hőmérsékleten állítják elő, szállítják és végül építik be az útba. Ha a beépített aszfalt hidegebb az ajánlottnál, akkor rosszabb minőségű lesz az út"– fogalmazott.

Nem is voltunk szabálytalanok?

Egyébként kétféle szabályozás elterjedt az uniós gyakorlatban: vagy az aszfalt előállításának az építkezéstől mért távolságát szabályozzák, vagy azt határozzák meg, hogy mennyi idő alatt kell az építkezés helyszínére szállítania az aszfaltot az építkezőnek. Magyarországon az első alapelvet követi a szabályozás.

A Bizottság ugyanakkor most azt mondja, hogy ez a gyakorlat alkalmas arra, hogy sértse a versenyjogot, hiszen kizárja a mobil aszfaltkeverővel rendelkező külföldi cégeket

– mondja Csepreghy.

Csepreghy szerint a vizsgálat időzítése

kicsit a 2013 augusztus-szeptemberi mérnökügyhöz hasonló probléma, az is egy olyan ügy volt amit 2007 óta alkalmaztunk, és amit megtámadott a Bizottság. Kedden fel fogjuk tenni a kérdést Hahn biztosnak, hogy ha eddig a bizottsági auditok 6 évig rendben lévőnek találták az eljárást, akkor most mi lehet a probléma. Úgy ülünk tárgyalóasztalhoz, hogy szeretnénk megérteni az ügyet.

Azt ugyan nem tudjuk, hogy konkrétan ez a fajta probléma melyik tagországban merül még fel, de jelenleg 350-400 operatív program van az összes tagállamban, és ezeknek nagyjából a fele érintett valamilyen szabálytalansági eljárásban.