Előd
9 °C
17 °C

Most megy csődbe Ukrajna?

2014.01.29. 16:11

Az oroszbarát Mikola Azarov kormányfő tegnapi lemondása és a gyülekezést korlátozó jogszabály visszavonása levegővételnyi időhöz juttatták az Ukrajnában egymásnak feszülő politikai ellenfeleket, de a befektetők idegessége nem szűnt meg. A hangulatot érzékelteti az S&P lépése: a hitelminősítő a fizetésképtelenség határára, CCC pluszra rontotta le az ország adósságainak besorolását, írja a Napi.hu.

A kilátások ráadásul továbbra is negatívak, azaz láthatáron van a további leminősítés. Az S&P indoklása szerint az ukrán társadalom a kimerülés jeleit mutatja, a politikai intézmények meggyengültek, így a hatalom egyre kevésbé van abban a helyzetben precízen folytassa az államadósság törlesztését.

Az ukrán GDP éves szinten 1,1 százalékkal csökkent tavaly, az idei kilátások tovább romlanak. A hrivnya a novemberben kezdődött válság előtt – a kormány akkor adta fel a tárgyalásokat az EU-val a társulási szerződésről, és állt át az orosz vonalra – 8 hrivnya/dolláros árfolyamon állt, de mostanra 8,5-re (hat százalékkal) gyengült. A változás az importfüggő ágazatok és a behozott fogyasztási cikkek árában is gyorsan megjelent.

Fogy a levegő

A külföldi befektetők egy része úgy látja, hogy a politikai fejlemények legalább a szakadék széléről visszarántották Ukrajnát. Mások kilátástalannak tartják a helyzetet: van, akinek az irodáját egy méretes barikád zárja el az erőszakos összecsapások helyszíneit amúgy is kerülő emberek elől.

A külföldi befektetők, különösen a pénzügyi szektorban, hosszabb távon várhatóan a távozás mellett döntenek. Az olasz Intesa San Paolo bank 74 millió euróért eladta ukrán leányvállalatát, a Praveks Bankot Dmitrij Fritas gáz- és vegyipari oligarchának. Az olaszok 2008-ban 500 milliót fizettek a pénzintézetért.

Szerhij Lescsenko oknyomozó újságíró egy az ellenzék által támogatott kiadványban tegnap arról írt, hogy az oligarchákat is elérte a válság fagyos szele. Több forrásból megerősítették neki, hogy Svájcban bejegyzett cégeik nem kapnak új hitelt, és a bankok a korábbi kölcsönök előtörlesztésére szólítják fel őket. Nem szankciókról van szó, pusztán óvatosságról, amellyel az Ukrajnában kialakult politikai válságra reagálnak a pénzintézetek.

Janukovics várható bukása idegességet kelt azok körében – különösen az államfőt támogató Régiók Pártja parlamenti képviselői és vezetői körében –, akik a jelenlegi politikai státus quóhoz kötötték anyagi jólétüket. Igor Szuvalov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva visszavonja a decemberben ígért 15 milliárd dolláros hitelt és nem csökkenti a gáz árát, ha egy EU-barát kormány kerül hatalomra Ukrajnában. Vlagyimir Putyin államfő viszont ennek éppen ellenkezőjéről beszélt, miután Brüsszelben befejezte tárgyalásait az EU vezetőivel.