Lehetett volna tender és transzparensebb a kormányzati döntés, de az, hogy Magyarországon van és lesz atomenergia, szakmailag indokolt, vélte ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója az Mmfor.hu-nak adott interjújában.
Szerinte az erőmű bővítése nagy meglepetéseket nem okozott, a kérdés inkább az, hogy mennyi atomenergiát akarunk. Ha elvetnénk az atomenergiát, és mással helyettesítenénk, az legalább annyi problémát vetne fel, mint amennyit megoldana. Ha például a teljes rendszer szempontjából legkényelmesebb megoldást választanánk, és gázra állnánk át, az tovább növelné a kitettségünket és a kockázatokat. Megújulóra megint nem lehet teljesen átállni sem rendszerbiztonsági, sem pedig egyéb okokból.
A szakember úgy vélte, minél nagyobb a nukleáris energia részaránya az energiamixben, annál kevesebb megújulónak marad hely a rendszerben. Azt a 7-800 megawattnyi szélerőművet viszont, amit jelenleg Magyarország tervez 2020-ig, még nem veszélyezteti a mostani bővítés. Ez a paksi bővítés mellett is belefér. Ugyanez a helyzet a stratégiai dokumentumokban foglalt többi megújuló energiaforrással is.
Szerinte lehet összefüggés a rezsicsökkentés és aközött, hogy csúszik a megújuló termelők évek óta ígért új támogatási rendszerének (METÁR) kihirdetése. A támogatás ugyanis valamilyen módon hatással lehet a fogyasztói árakra. Úgy vélte, most csak az a vállalkozás lehet sikeres, amelyik „ugyan várja a METÁR-t, de nem vár a METÁR-ra”.