Átírhatják a bíróságok a devizahiteleket

2014.02.12. 10:25 Módosítva: 2014.02.12. 11:36

Megérkezett az Európai Bíróság (EiB) előzetes döntése a devizahitelesek ügyében. A testület kimondta, hogy a magyar Kúria vizsgálhatja a szerződések tisztességtelenségét; valószínűsíthető, hogy lesz mozgástere belenyúlni a szerződésekbe; viszont a szerződések megsemmisítésére nem kell számítani.

Ez a döntés csak egy iránymutatás, amit az uniós bírósági zsargon főtanácsnoki indítványnak hív. Az Európai Bíróság végleges döntése csak ezt követően, ennek alapján születik meg, de az nagyon ritka, hogy az előzetes állásponthoz képest bármi újdonságot tartalmaz, így erre ebben az esetben sem kell számítani. Persze az elméleti lehetőség erre megvan, hiszen nem köteles a bíróság figyelembe venni ezt az indítványt. A dokumentum itt érhető el magyarul - de nem egyszerű olvasmány.

Mit jelent a döntés?

Az EiB itt most Kásler Árpád devizahiteles ügyében hozott döntést. Ebben a perben a sértett felperes azt kifogásolta, hogy az OTP nem tájékoztatta kellőképpen arról, hogy

  • a devizahitel-szerződésben milyen árfolyamon tartja nyilván a devizát,
  • és hogyan határozza meg a törlesztési árfolyamot.

Kásler szerint ez tisztességtelen volt a bank részéről. A bank szerint viszont igenis tájékoztatták az ügyfeleket a kockázatokról.

Az ügy a Kúriára került, de a testület nem tudott dönteni, ezért továbbküldte az ügyet az Európai Bíróságnak.

A magyar legfelsőbb bíróságot két dolog érdekelte:

  • Lehetővé teszik-e számára az uniós jogszabályok, hogy a kölcsönszerződés az átváltási árfolyamokat meghatározó rendelkezéseinek a tisztességtelen jellegét vizsgálja.
  • A kérdéses szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a feltétel bíróságilag módosítható-e akként, hogy a törlesztőrészleteket is a deviza vételi árfolyamon kelljen számolni.

A főtanácsnoki indítványból úgy tűnik, hogy újra a Kúria értelmezésén múlik majd minden: amikor visszakerül az ügy hozzá, el kell döntenie, hogy érthették-e Káslerék az OTP tájékoztatását. Az pedig továbbra is nyitott kérdés, hogy az eddig a "jogi kérdések tisztázatlansága" miatt időt húzó kormány hogyan dönt majd.